Földrengést észleltek Békés és Somogy vármegyében
További Belföld cikkek
- Karácsony ajándék nélkül: több százan tehettek panaszt eltűnt vagy kifosztott csomagjaik miatt
- Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos, hamarabb szeretne szabadulni
- Napsütésben kezdhetjük el ledolgozni a karácsonyi kilókat
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
Kaposvártól körülbelül 20 kilométerre volt földrengés kedden 7.47-kor. A 2,2 magnitúdójú földrengés észleléséről Várdáról érkezett lakossági bejelentés – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-vel.
Mint ahogy megírtuk, szombaton két, magyar viszonylatban relatíve nagynak mondható földrengést is észlelhettek a Magyarország déli felén élők. Erősségüket a Richter-skála szerint 4,2-re becsülték, és a rengéseket aztán kisebb utórengések is követték.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium jelzése alapján hétfő este 19 óra 40 perckor
ÚJABB 2,5-ÖS MAGNITÚDÓJÚ UTÓRENGÉS KÖVETTE A HÉTVÉGI SZARVAS KÖRNYÉKI FÖLDRENGÉSEKET.
A földmozgást Csabacsűdön érezték, továbbá a környező településeken is észlelhették – adta hírül az MTI.
A GeoRisk korábban arról számolt be, hogy szombat délelőtt óta (az utórengéseket is beleértve) csaknem 80 Békés vármegyei földrengést regisztráltak, és megjelölték ezek helyét, valamint erősségét is.
Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembere, Süle Bálint szerint a szombati 4,2-es erősségű földrengés után további utórengésekre számíthatunk, amelyek egyre kevésbé lesznek az emberek számára érezhetőek.
Mi okozza a magyarországi földrengéseket?
Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szombati Facebook-bejegyzésében azt írta:
A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza–Dácia-egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli, és azokban feszültséget halmoz fel.
Ezek leginkább a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki, de előfordulhatnak a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben is.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.