Hivatali vesztegetésért áll bíróság elé az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Még nincs négy éve, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselő-testülete Agócs Jánost választotta meg elnökének. A Fiatal Romák Országos Szövetségének képviselője a lehetséges 46 szavazatból 31-et kapott. Agócs első elnöki beszédében elmondta: célja, hogy az ORÖ közfeladatait maradéktalanul elvégezze. Azt is jelezte, hogy a társadalmi felzárkózásban együtt kívánnak dolgozni a kormánnyal, amellyel együttműködési megállapodást kötnének.
Tettenérés a csárdában
Nos, Agócs János nem a társadalmi felzárkózási programban mutatott sikeres munkásságával került a figyelem homlokterébe, hanem azzal, hogy tavaly augusztus 30-án egy kecskeméti csárdából
bilincsben vitték el a rendőrök, mert tetten érték, ahogy pénzért próbálja eladni az elnöki posztját.
Egy nappal később a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette, hogy korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják a roma vezetőt. Szeptember 2-án a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Agócs letartóztatását.
Kolompár Orbánt és Balogh Jánost is elítélte a bíróság pénzügyi visszaélésekért
Két elődjét is elítélték már különböző pénzügyi visszaélések miatt. Kolompár Orbánt, aki 2003-tól 2011-ig volt az ORÖ elnöke, 2013 márciusában egy év tíz hónap börtönre ítélték, miután kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében, valamint az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértéséért mondták ki bűnösnek. Nem járt sokkal jobban Balogh János (2016–2019) sem, akit 2020 februárjában ítéltek vesztegetés miatt felfüggesztett börtönre, mert 81 millió forint állami támogatást akart fiktív szerződésekkel eltüntetni.
Hat év börtönt kérnek Agócsra
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség adatai szerint a gyanúsított 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint fejében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Az ajánlat szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni. Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és támogatókkal biztosítja az elnökké választáshoz szükséges képviselői többséget.
Agócs a nyomozás során beismerő vallomást tett, továbbá 2023. július 22-én írásban benyújtotta lemondását az elnöki tisztségről.
Az ügyészség kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. A vádiratban indítványozták, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje a vádlottat hat év börtönbüntetésre, hat év közügyektől eltiltásra, valamint kétmillió forint pénzbüntetésre.
Ítélet már az előkészítő ülésen?
A Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzéke szerint az ügy előkészítő ülését augusztus 25-én délelőtt tartják.
Az előkészítő ülés szerepét a 2017-es büntetőeljárási törvény teljesen újraértelmezte, növelte jelentőségét, és egyúttal kötelezővé is tette minden büntetőügyben. Az előkészítő ülés a vádemelést követően a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen az ügyészség ismerteti a vádat. A vádirat ismertetése után a bíróság meghallgatja a vádlottat, és lehetőség van beismerő vallomás megtételére. Emellett a vádlott és védője kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját, bizonyítási indítványokat tehet, közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában.
A vádlott teljes körű beismerése esetén a bíróság ítéletet hoz.
Ha ugyanis a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben a bűnösségét beismeri, a bíróságnak végzéssel határoznia kell arról, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e. A bíróság az ügyiratok és a vádlott kihallgatása alapján kialakult meggyőződése alapján dönt a beismerő nyilatkozat elfogadásáról. Ha nincs akadálya a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának, akkor azt végzéssel elfogadja, és ítéletet hoz.
(Borítókép: Agócs János. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
