A V4 nem a tagok fölött álló hatalom, és nem lesz brüsszeli lobbicsapat sem

Értelemszerűen a fókuszban a több évtizedes kezdeményezést állt, amelynek voltak már hullámvölgyei és közös sikerei, mostanában azonban kissé lazult a szervezeten belüli mozgás. A rendezvényt videóüzenetben köszöntötte Novák Katalin köztársasági elnök, aki arról beszélt, hogy a visegrádi országok szövetsége egyaránt szól az intellektuális tőke és a különleges történelmi tapasztalatok szerepéről, valamint arról a sajátos fejlődési pályáról, amelynek révén a közép-európai régió a kontinens gazdasági motorjává válik. 

A köztársasági elnök úgy vélte: a két állam közti kapcsolatot drámai módon nem befolyásolta a szomszédunkban dúló háború, hiszen mindkét ország elítéli az orosz agressziót, és kiáll Ukrajna területi integritásáért, stabilitásáért és az igazságos békéért. Reményét fejezte ki, hogy a közös történelmi kapcsolatok segítenek túljutni a nehéz időkön.

Visegrád a háború árnyékában. Regionális együttműködési formák, stratégiák és lehetőségek a geopolitikai blokkok között – e címet viselte az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen Marek Kuchcinski, a lengyel Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter online, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig személyesen vett részt. Marek Kuchcinski a háború gazdasági következményeiről, a megnövekedett fegyverkezésről és a határok fizikai védelméről szólt. 

Navracsics Tibor szerint az Oroszországgal kapcsolatban felmerült viták azt mutatják, hogy bár azt hisszük, hogy ismerjük egymást, de bizalmatlansági válság is kialakulhat. Magyarország úgy gondolja, hogy Oroszország agressziót követett el, és igazságos békét kell kötni. Eközben az is tény, hogy egy gazdasági erőtér van kialakulóban tőlünk keletre, és ebben a V4-államok kulcsszerepet játszhatnak. Az idősíkok fontosak, jelezte Navracsics Tibor, utalva egy középtávú együttműködés kialakulására a Kelet és a V4-ek között. A miniszter aggodalmát fejezte ki, hogy az intézményesítés terén vonakodva halad az együttműködés – írta összefoglalójában az NKE.

A V4 a közös szovjetellenességből indult

A péntek délutáni panelbeszélgetésen Bóka János kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez a négytagú szervezet szuverén államok szövetsége volt, amelynek célja az utóbbi évtizedekben az európai integráció elmélyítése volt, és bizony ebben sikeresnek bizonyult a V4. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt a kapcsolattartás formáiról a szervezeten belül, de elismerte, hogy a közös gondolkodás, egyeztetés a legutóbbi időben lazult.

Csáky Pál, aki 1998-ban szlovák miniszterelnök-helyettes volt, azt hangsúlyozta, hogy erre az együttműködésre nagyon kell vigyázni. Mégpedig azért, mert ha érdekazonosság van egy-egy témában, akkor például Brüsszelben ez a négy szavazat többet ér, mint egy-egy állam önálló szavazata, és fajsúlyossá teszi a regionális együttműködést – tette hozzá a veterán szlovákiai magyar politikus.

Részt vett a beszélgetésen Jaroslav Kuchyna cseh elemző is, aki úgy vélekedett, hogy a kezdeti szovjetellenességhez hasonló, de 2023-ban aktuális közös pontokat kell keresniük a résztvevőknek, hogy új lökést adjanak az együttműködésnek. Ilyen lehet a közös európai kül- és biztonságpolitika vagy az együtt gondolkodás az atomenergetika terén.

Újabb kérdésre válaszolva az európai uniós ügyekért felelős miniszter azt hangsúlyozta, hogy a V4 továbbra is egy azonos látásmódra épülő érdekképviseleti szövetség, amely együttműködésében eredményorintált. Ebben lehet, hogy néha nem egyezik elképzelésük az unió más tagállamaival, de ezzel együtt a csoport nem a tagok fölött álló hatalom. Alkalmanként a V4-tagok között is lehetnek különbségek politikai irányultságban, de ami összeköti őket, az a hatékony problémamegoldás.

Mi a jövő?

Erre Csáky Pál azt mondta, hogy először is tisztázni kell, mit is akarunk a V4-től. Ha azt, hogy legyen politikai ellensúly Brüsszellel szemben, akkor erre bizony a válasz nem. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 

Erre kontrázott rá a  cseh elemző, amikor azt mondta, hogy bizony a V4 nem lesz sohasem brüsszeli lobbicsapat. Erre példának a 2015-ös menekültválságot hozta fel, amelynek megítélésében és megoldásában akkor még egységes volt a négy tagállam, azonban ebben a témában ma már eltérő álláspontokat képviselnek – zárta gondolatait az MCC rendezvényén Jaroslav Kuchyna.

A nyári akadémia vasárnap további előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik.