Félelem és reszketés jöhet a Parlamentben: A Jobbik kiteregetné a képviselők ügynökmúltját

2023.08.28. 15:08
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala az elmúlt három évtizedben rendre akadályokba ütközött, ám most a Jobbik csavarna egyet a történeten, és nem a teljes névsort tenné közre, hanem kizárólag azon régi és jelenlegi országgyűlési képviselőkét, akik érintettek a témában.

Dupla határozatot nyújtott be a Jobbik a parlament elé, amelyben ismét nekifeszülnének a megoldhatatlannak tűnő feladatnak: feltárni Magyarország ügynökmúltját. Legalábbis egy szeletét. Az ügynökakták sorsa a rendszerváltás óta az egyik legforróbb politikai témának számít Magyarországon és eddig minden korábbi próbálkozás rendre elhalt: a kormánypártok több mint kéttucatnyi alkalommal utasították el a téma mögé leginkább beálló ellenzéki párt, az LMP eddigi beadványait az ügyben.

Ennek egyik oka többek között az volt, hogy az ügynökaktákban olyanok neve is szerepel, akik nem közszereplők, így azok nyilvánosságra hozatala nem lehetséges.

Erre a lehetőségre ugrott rá most a Jobbik. Sas Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke ugyanis két határozati javaslatot is benyújtott Országgyűlésnek a témában, amelyben csak a volt és jelenlegi országgyűlési képviselők állambiztonsági múltjának vizsgálatát és nyilvánosságra hozatalát kérvényezte.

Mint Sas az Index kérdésére a sajtótájékoztatóján elmondta: szerinte ennek a beadványnak ezúttal nem szabadna akadályokba ütköznie, hiszen a képviselők közszereplők, így az ő múltjuk megismerhető.

Sas Zoltán bízik benne, hogy ezek az adatok hamarosan nyilvánosságra kerülhetnek, így végre kiderülhet, voltak-e, illetve jelenleg vannak-e olyan képviselők, akik a rendszerváltás óta voltak tagjai az Országgyűlésnek, és korábban esetleg az állambiztonsági hivatallal is együttműködtek. A képviselő hozzátette: kíváncsian várja, kik támogatják majd a beadványát, szerinte azok a pártok és frakciók várhatóan nem, ahol esetleg a padsorokban érintettek ülhetnek.

A képviselő szerint az információk nyilvánosságra hozatalára mind az áldozatok emléke, mind pedig a ma élő emberek társadalmi igazságérzete miatt szükség lenne, ez az ügy már nem tűr halasztást.