A felnőttek fele ismer olyan gyereket, akit valamilyen agresszió, vagy zaklatás ért az iskolában

A magyar felnőttek többsége érzékeli, hogy az egész világon egyre több problémát jelentenek a gyereket érintő agresszív és zaklató iskolai megnyilvánulások, csupán 5 százalékuk gondolja azt, hogy a gyerekek lényegében egyáltalán nem szembesülnek erőszakos megnyilvánulásokkal, zaklatásokkal az iskolákban.

Kétharmaduk szerint (65 százalék) viszont ez ritkábban, vagy gyakrabban, de elő szokott fordulni. A felmérés szerint sokan bizonytalanok a témában, mert vagy nem tudják pontosan mi számít iskolai agressziónak vagy zaklatásnak, vagy pedig azért, mert közvetlen környezetükben nincsenek tanárok, vagy fiatalkorú tanulók.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a társadalom tagjai sokszor megengedőbbek ilyen kérdésekben, mint a témával foglalkozó szakemberek, és az edukáció is fontosnak tűnik, legalábbis a magasabban kvalifikált és magasabb státuszú válaszadók inkább érzékelnek ilyen problémákat.

Az iskolai érintettséggel valamilyen formában jellemezhető felnőttek még nagyobb problémának látják az iskolai erőszakot, háromnegyedük szerint ez egy rendszeresen előforduló jelenség: 48 százalék úgy gondolja a gyerekeknek ritkán, további szűk egyharmaduk szerint (30 százalék) viszont gyakran kell szembesülniük erőszakos, zaklató megnyilvánulásokkal a hazai iskolákban.

Az IDEA azt is kutatta, hogy az emberek családi, baráti körükben tudnak-e olyan gyerekekről, akik ilyen helyzetek elszenvedői voltak valamikor. A megkérdezett felnőtt népesség tagjainak feléről mondható el (52 százalék), hogy a környezetében tud olyan gyerekekről, akiket valamilyen formában agresszió, zaklatás ért az iskolában.

A személyes érintettség és az iskolázottság egyértelműen befolyásolja a tapasztalatokat. Akiknek 18 évesnél fiatalabb tanulók, vagy általános iskolában, szakiskolában, középiskolában dolgozó tanárok vannak a környezetében kétszer gyakrabban tudnak olyan gyerekekről, akiket valamilyen formában ért már agresszió, vagy zaklatás az iskolákban.

Emellett az átlagnál gyakrabban számoltak be ilyen tapasztalataikról a jellemzően iskoláskorú gyermekkel rendelkező 40-50 éves korosztály tagjai, a magasabb, legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek, illetve azok, akik úgy érzik csak kisebb mértékben, vagy egyáltalán nincsenek havi, anyagi jellegű problémáik.

A felmérés szerint elmondható, hogy a felnőtt népesség jelentős része tud a családi, baráti körében olyan gyerekekről, akiknek szembesülniük kellett ilyen jelenségekkel. Az edukáció és a nevelés szerepe kulcsfontosságú lehet a probléma kezelésében, mert az emberek ezen a területen nagyon fontosnak tartják a civil társadalom szerepét:

A többség az ilyen jellegű problémákért, azok megoldásáért mindenekelőtt a gyerekek szüleit (68 százalék) és a tanárokat (67 százalék) tartja felelősnek. Ebben az esetben tehát sokkal kevésbé várnak megoldásokat az emberek a rendőrségtől (45 százalék), a kormánytól (44 százalék), a belügyminisztertől (43 százalék), a parlamenttől (41 százalék), vagy a miniszterelnöktől (38 százalék).

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található:  http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.