Bemutatjuk a háziorvost, aki évek óta a mélyszegénységben élők egészségéért küzd

A hétköznapi hősök köztünk járnak – ezt bizonyítja Szerényi Nikoletta története, aki 2018-ban kezdte meg önálló családorvosi pályafutását egy alig 3000 lelket számláló, három megye határán fekvő hátrányos helyzetű településen. Tiszadobon korábban egymást váltották a háziorvosok, de az is megesett, hogy a körzet huzamosabb ideig betöltetlen volt.

Az akkor még csak 32 éves Nikolettát nem riasztották el ezek a körülmények, sőt annál nagyobb lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, és máig nagy boldogsággal tölti el, hogy nap mint nap a mélyszegénységben élők egészségéért küzdhet, még akkor is, ha kihívások akadnak bőven.

2017-ben szakvizsgáztam, a célom kezdetektől fogva az volt, hogy a lehető leghamarabb saját praxishoz jussak. Lakhelyemen, Nyíregyházán azt az információt kaptam, hogy helyben körülbelül öt-hat évet kell várnom, amit soknak tartottam. Végül egy kollégám javaslatára kerültem az onnan 47 kilométerre fekvő Tiszadobra, amit szinte alig ismertem

– kezdte az Indexnek Szerényi Nikoletta, kiemelve, hogy már az első hetek próbára tették, a lakosság egészségügyi állapota rendkívül elhanyagolt volt, a páciensek egy jelentős része évek óta nem kapta meg a szükséges kezeléseket, és többen olyan gyógyszereket szedtek, amelyek nemcsak feleslegesek, de huzamosabb időn át kifejezetten veszélyesek is.

Mint felidézte, az első hónap állapotfelméréssel telt, akit csak tudott, elküldött laborba, és a rendelőben is a lehető legtöbb vizsgálatra törekedett. Egy darabig nővér sem dolgozott mellette, így gyakorlatilag egy személyben próbált tenni valamit: plakátokat helyezett ki, szórólapokat osztott, hogy minél többen értesüljenek arról: már van kihez fordulni. Tiszadobon hamar híre ment, hogy új orvos van a faluban, ráadásul nem is akárki érkezett: egy fiatal nő.

A lakosság fejében az élt, hogy az orvos általában idős, de minimum férfi. Egyik kategóriának sem tudtam eleget tenni, de igyekeztem jó benyomást kelteni, utólag úgy érzem, ez sikerült is. Szeretném kiemelni, hogy noha a lakosság 30-40 százaléka roma, soha nem igazolódtak be azok a sztereotípiák, amelyek miatt sokan féltettek. Az öt év alatt egy alkalommal sem kerültem kellemetlen helyzetbe, nem ért támadás, vagy bármilyen más negatív incidens

– mondta a háziorvos, hozzátette ugyanakkor, hogy a pozitív fogadtatás ellenére a bizalom kiépítése nem volt könnyű, sokakat például kimondottan nehezen tudott meggyőzni arról, hogy az a gyógyszer, amit az édesanyja vagy a szomszédja ajánlott, nem feltétlenül jobb, mint amit ő felír. Idővel azonban megtalálta a közös hangot a helyiekkel, varázsmondat lett például, hogy „ha látni akarja az unokáját, akkor ezt bizony be kell vállalni”.

A falunapon is szűrővizsgálatokat végzett

A kezdeti nehézségek ellenére Nikoletta szerette volna a munkáját még magasabb szintre emelni, ezért csatlakozott egy megyeszékhelyszintű praxisközösséghez. 2019 elején barátaival, kollégáival közösen létrehozott egy máig úttörőnek számító preventív konzorciumot, majd pályázatot írt, hiszen tudta: a kézzelfogható eredmények eléréséhez forrásokra is szükség lesz.

Sajnos alapesetben éppen csak arra jut pénz, hogy a közüzemi számlákat kifizessük, eszközvásárlásra, a szűrővizsgálatokkal járó előkészületek, utómunkák és adminisztratív terhek kifizetésére aligha tudunk félretenni

– jegyezte meg a családorvos.

A szükséges anyagi keretek megteremtése után Nikoletta több nagyobb volumenű szűrővizsgálatot is elvégzett a településen, még az Andrássy kastély kertjében megrendezett falunapra is elment, ami kifejezetten jó alkalom volt arra, hogy találkozzon a helyiekkel, és megvizsgálja őket. A gyerekeknek motivációképpen csillámtetoválást és arcfestést készített.

A háziorvos természetesen az idősebb generációról sem feledkezett meg. Egy másik alkalommal – szintén az Andrássy kastély kertjében – a nyugdíjasok körében nagy számban előforduló demenciapanaszok kerültek előtérbe. Ezzel párhuzamosan Nikoletta a népegészségügyi szűrővizsgálatok fontosságára is rendszeresen felhívta a figyelmet, melynek eredményeként azok ma már sokkal népszerűbbek a lakosság körében.

Még a gyerekek is dohányoznak

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb egészségügyi problémák a lakosság körében, úgy felelt:

„A magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, a túlsúlyt, a cukorbetegséget és a tüdőtágulatot sorolnám ide, de a különböző mentális betegségek, valamint az alkohollal és dohánytermékekkel összefüggő addikciók is komoly gondot jelentenek” – fogalmazott Nikoletta, hozzátéve: számára az egyik legmegdöbbentőbb az volt, hogy a településen a kismamák, sőt még a gyerekek is dohányoznak.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a táplálkozás és a tisztálkodás terén is vannak hiányosságok:

Sajnos nagyon sok szülő sincs tisztában azzal, hogy mit jelent a rostban és tápanyagban gazdag táplálkozás. De a háziorvos tapasztalatai szerint az egészséges étrendnek részben anyagi gátjai is vannak, a fehér kenyér ugyanis lényegesen olcsóbb, mint például a rozs vagy a tönköly.

A szegénység természetesen más területen is gondot jelent. Van, aki azt sem engedheti meg magának, hogy vegyen egy buszjegyet és beutazzon a legközelebbi kórházba. A magánegészségügy sokak számára elérhetetlen. Igaz, ha valamit, azt bizonyosan el lehet mondani a családokról és úgy általában a helyi közösségről, hogy rendkívül összetartóak, így nemegyszer összefognak egy-egy lakos sürgős vizsgálatáért, kezeléséért.

Most is volt erre példa, egy idős betegnek nagy szüksége volt egy gyors MR-vizsgálatra, végül a gyerekei dobták össze neki. Segítség nélkül vélhetően fél évet várt volna az állami egészségügyben

– idézte fel a konkrét esetet a háziorvos. Megjegyezte: ismerve ezeket a történeteket – még ha ez olykor kellemetlenséget is okoz – mindig, minden páciensnek felteszi a kérdést, hogy gondot jelent-e az adott gyógyszer kiváltása vagy a kezelés felvétele. Mint mondta, ezt nem kíváncsiságból teszi, pusztán azt szeretné tudni, hogy szükség van-e valamilyen B tervre, amit a falunak közösen kell megoldani.

Pandémia nélkül is kemény dió az egészségnevelés

Nikoletta beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány rendkívül megnehezítette azt a folyamatot, ami 2018-ban elindult a településen. A lakosság félt a fertőzéstől, a rendelőbe szinte senki nem tért be, melynek eredményeként számos betegség rejtve maradt. Végül a pandémia lecsengése után majdhogynem a nulláról kezdhette a lakosság állapotfelmérését, tapasztalatai szerint sokan csak az utolsó pillanatban döbbentek rá arra, hogy mekkora a baj.

A háziorvos úgy véli, nagy utat tett meg idáig, a mindennapok ugyanakkor bebizonyították: az áttöréshez többre van szükség, az egészségnevelést már az óvodában el kellene kezdeni, utólag ugyanis nagyon nehéz a rossz szokásokat megváltoztatni.

Ha azt mondom az egyik páciensemnek, hogy egyen sok salátát, az a válasz: »hiszen ő nem nyúl«. Ha arra kérem, hogy sportoljon, az a reakció érkezik: »de hát én kapálok a kertben«. Számtalanszor kértem már a helyiektől azt is, hogy darázscsípés esetén felejtsék el az ecetes vizet, de nemegyszer még ez az egyszerű üzenet sem megy át. Ennek ellenére nem hagyok fel a próbálkozással, még mindig reménykedek abban, hogy idővel beérik a munkám gyümölcse

– fogalmazott Nikoletta, aki 2022-ben a Richter Érdemérem Díjat is elnyerte „az év legjobb prevenciós gyakorlatát folytató háziorvosa” kategóriában. A megmérettetést idén is megrendezik, a díjra október 1-ig lehet pályázni.

A szakember az egészségtudatosabb jövőkép mellett titkon abban is bízik, hogy tevékenysége jól példázza: a családorvosi lét nem merül ki a receptek és beutalók megírásában.

„Úgy érzem, sok fiatal tart attól, hogy háziorvosként nem érhet el nagy eredményeket, de ez egy tévhit. A mi munkánk is tud szerteágazó lenni, ha készek vagyunk a sokadik pofon után is felállni és továbbmenni” – összegezte a családorvos.

(Borítókép: Szerényi Nikoletta. Fotó: Kaszás Tamás / Index)