Nem lesz konfliktusmentes a 2024-es EU-elnökség Orbán Viktor új minisztere szerint

Bóka János szerint az Euró­pai Unió Tanácsának soros elnökeként azt akarják a gyakorlatban megmutatni, hogy miként működik a magyar kormány által elképzelt EU. Az euró­pai uniós ügyekért felelős miniszter azt monda, nem kívánnak kioktatni és marginalizálni más tagállamokat – derült ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.

Vissza akarjuk adni a politikai kezdeményezés, valamint a straté­giai iránymutatás lehetőségét a tagállamok kezébe. Minden kezdeményezést és javaslatot abból a szempontból fogunk megvizsgálni, hogy az a valódi problémákat kezeli-e. Erősíti-e a tagállamokat, ad-e új eszközöket, lehetőségeket a számukra?

– fogalmazott Bóka János.

Úgy folytatta, hogy mindezt a lojális együttműködés, valamint a tisztességes közvetítő szerepéből fogják vizsgálni, ahogy az szerinte az elnökséget vivő tagállamtól elvárható.

„Ettől függetlenül vagy éppen ezért a magyar uniós elnökség nem lesz konfliktusmentes” – tette hozzá. Mint mondta, a magyar igazgatás és diplomácia szakmai alkalmasságát senki sem kérdőjelezi meg, de politikai jellegű konfliktusok szerinte viszont biztosan lesznek.

A miniszter szerint valójában egy új Európa-politika és egy új európai politikai többség lehetősége a tét, és úgy véli, hogy a magyar elnökség ennek az alternatívának a megerősítésében is szerepet játszhat.

Bóka János az interjúban az uniós források sorsáról is beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a Magyarország ellen indított eljárások politikai természetűek, és a kormány annak ellenére is „konstruktívan és jóhiszeműen” részt vesz benne, hogy megindításukat fenntartásokkal kezelik.

Elmondása szerint a magyar kormány részvételének „egy nagyon egyszerű, de fontos politikai oka van:

mégpedig az, hogy az Európai Unió egységében vagyunk érdekeltek. Különösen most, amikor a geopolitikai és a gazdasági környezet annyi kihívás tartogat az unió és a tagállamok számára. 

A miniszter azt mondta, még kérdéses, hogy ez a folyamat miként érhet véget, mert az uniós intézményektől eddig csak rendkívül visszafogott módon kaptak jelzést az esetleges megegyezésről.

Hozzátette, hogy ezek az eljárások Magyarország részéről egyértelműen aggályosak. Szerinte „egy olyan helyzetben, amelyben az Európai Unió a fennállásának talán legkomolyabb egzisztenciális válságával néz szembe, kifejezetten káros politikai és ideológiai törésvonalakat szándékosan létrehozni, ahelyett, hogy az EU egységét erősítenénk”.