Bosszútól félhet az egykori halálosztó

Magyarország egyik legjobban őrzött börtönében tölti jelenleg büntetését az ország legveszélyesebb bűnözője: Magda Marinko. A szegedi Csillagbörtön harmadik emeletén egy szárnyat különítettek el azoknak a veszélyes fegyenceknek, akik tényleges életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik az intézményben.

Egy fegyenc világa a Csillagbörtönben

A Hosszúidős Speciális Rezsim (HSR) egy 343 négyzetméteres terület: egy külön börtön a börtönben. Az ajtón belépve rögtön egy ellenőrzési pont fogad: bár a főbejáraton már megtörtént a vizsgálat, ezt újra meg kell ismételni. A folyosó olyan, mintha egy falusi orvosi rendelőbe csöppennénk: csend, szelíden beszűrődő napfény, zöld virágok és lefőtt kávé illata tölti be a levegőt. Középen egy széles acéllépcső vezet fel a tetőre.

A rabok sem a tetőudvaron, sem a zárkákban nem látnak rá a városra, csupán az eget fürkészhetik. A folyosó két oldalán vastag börtönajtók sorakoznak. Az egyik mögött van a magyar kriminalisztika talán legveszélyesebb bűnözőjének egyszemélyes, 9 négyzetméteres zárkája. Ilyen körülmények között él jelenleg Magda Marinko, az 1990-es évek egykori gyilkológépe.

De ki gyilkolta meg a Z. Nagy családot?

„Magda Marinko az összes médiumtól elzárkózik, nem kíván senkinek sem nyilatkozni” – közölte velünk többször is a börtön sajtófőnöke, amikor szerettük volna meginterjúvolni az egykori bérgyilkost.

Magda Marinko a francia idegenlégióban kiválóan kiképzett harcos lett, aki kíméletlen és a kegyelmet nem ismerő gyilkossá válva könyörtelenül osztotta a halált. Olyan brutális módon végzett áldozataival, hogy már csak ezzel is örökre beírta magát a magyar bűnözés történetébe

– válaszolta Bátyi Zoltán az Index azon kérdésére, hogy röviden hogyan jellemezné Magda Marinkót. A szegedi újságíró elmondta, hogy a Z. Nagy család 1994-es meggyilkolása óta kíséri figyelemmel Marinko történetét.

„Többtucatnyi emberrel beszéltem a halálosztó tetteiről, míg arra az elhatározásra jutottam, hogy történetét egy riport-regényben feldolgozom. És bár Marinkóval soha nem sikerült találkoznom, a könyv megszületett. De a figyelmem máig nem szűnt meg Marinko sorsa iránt, ugyanis szerintem ez a történet addig nem zárható le, amíg nem tudjuk teljes bizonyossággal, kik végeztek Z. Nagy Bálinttal és családjával” – magyarázta Bátyi Zoltán.

A bérgyilkos, akit halálbüntetésre ítéltek hazájában

A szabadkai születésű, magyar gyökerekkel rendelkező Marinko áldozatainak száma ismeretlen: valószínűleg több tucat emberélet szárad a lelkén. Korábban Jugoszláviában, illetve Szerbiában vállalt bérgyilkosságokat.

A bíróság értesülései szerint több gyilkosságra Milosevics elnök köréből érkezhetett megrendelés. Ilyen volt a palicsi Josip Agatics, aki a dohánycsempészetben volt érdekelt és nagy vagyonra tett szert.

A szabadkai férfi Magyarországon 1993-ban gyilkolta meg a kecskeméti Horváth Antalt és feleségét, majd egy zsineggel fojtotta meg Farkas Helga nagynénjét, az orosházi Némethné Márton Editet. Magda Marinkót gyanúsítják a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családjának kiirtásával is. Ezt az esetet azonban a vajdasági halálosztó soha nem ismerte be, pedig a bizonyítékok rá vallanak.

„Ezt ma egyetlen magyar bíró sem mondaná ki, már csak azért sem, mert Magda – bár a börtönszabályokat, mint olvastam, betartja – a felülvizsgálati eljárások során az együttműködést megtagadja, és semmi nem utal arra, hogy a többszörös gyilkosból törvénytisztelő polgár vált volna” – mondta Bátyi Zoltán, aki szerint, ha valami csoda folytán a magyarországi börtönéből szabadulna, akkor sem lenne szabad ember, mert a magyar hatóságok átadnák Szerbiának, ahol újabb életfogytiglan (minimum 40 év) várna rá.

Nálunk ugyanis csak a magyarországi gyilkosságai miatt ítélték el, a Jugoszláviában elkövetett emberölésekért hazájában előbb halálra ítélték, ami a szerbiai halálbüntetés eltörlése után változott életfogytiglanra

– tette hozzá az újságíró.

A halálosztó a Csillagban érzi magát biztonságban 

„Sokan félnek a szabadságtól” – mondta az Indexnek Végh József. A neves kriminálpszichológus szerint a hosszú börtönbüntetés után nagyon nehéz újra beilleszkedni a szabad életbe. „Volt olyan elítélt, aki két hónappal szabadulása előtt megszökött csak azért, hogy újra visszakerülhessen a börtönbe, mert ott biztonságban érezte magát” – mondta a pszichológus.

Magda Marinko, bár nem ismerem őt személyesen, jól hozzászokhatott a rendszerhez, ahol van státusza. A világ leegyszerűsödött számára: nyitják előtte és zárják mögötte az ajtót. Ebből a világból, ha akarna se tudna könnyen kilépni

– vélekedett Végh József.

Bátyi Zoltán szerint többről van szó. A neves bűnügyi újságíró szerint Magyarországon kiemelten szigorú őrizet mellett, de emberséges, az uniós követelményeket betartó körülmények között tartják fogva az egykori bérgyilkost, nagyon ügyelve a biztonságára is.

„Egy biztosnak látszik, Marinko valami miatt nem akar otthon raboskodni, de nem akarják ezt igazán a szerb büntetés-végrehajtás munkatársai sem. A fegyházbüntetése elején ugyanis mind Jugoszlávia, mind maga Marinko kérte a kiadatását, amit akkor a magyar állam megtagadott” – mondta Bátyi Zoltán, aki úgy tudja, már hosszú-hosszú évek óta nem érkezett ilyen kérelem a magyar igazságügyhöz. De vajon Magda Marinko jobban járna-e, ha Szerbiában folytatná büntetését?

Szerintem erre ma senki nem tud, vagy nem mer pontos választ adni. Marinko meg – mint erre már utaltam is – mintha nagyon nem akarná ezt kipróbálni…

– tette hozzá a bűnügyi újságíró.

(Borítókép: Fegyőrök kísérik be a tárgyalóterembe Magda Marinkót (b3) perének ítélethirdetésekor, 1995. október 6-án. Fotó:  Földi Imre / MTI)