Thürmer Gyula: A Munkáspárt taglétszámát nem árulom el, háborús viszonyokat élünk

A beszélgetést az új könyvvel kezdtük, amely a NATO-tagságunk szűk negyedszázadáról szól, és azt abból a szempontból értékeli, hogy vajon megérte-e a csatlakozás. Van a könyvecskében néhány sommás megállapítás, ilyen például az is, hogy

A kérdésre, hogy akkor minek minősíthető 1968-ban a prágai tavasz eltiprása, amikor a VSZ erői közösen vonultak be az akkori Csehszlovákiába, és „tettek rendet”, a Munkáspárt elnöke azt mondta, a VSZ-tagállamok csapatai kétoldalú kérésre vonultak be.

Thürmer szerint a kelet-európai, egykori szocialista országok történelmi hibát követtek el a rendszerváltáskor, amikor az 1990 utáni években nem tartották meg semlegességüket, hiszen már nem voltak tagjai a VSZ-nek – és a NATO-tagság a láthatáron sem volt. Ehhez hozzátette még, hogy Magyarország esetében Antall Józsefék, majd Horn Gyuláék, bár bátran hangoztatták, mégis föladták 1956 egyik legfontosabb célkitűzését, a semlegességet.

Az is felmerült, hogy ki és miért sorvasztotta el az 1989-ben 150 ezres magyar honvédséget, és apasztotta létszámát 30 ezresre. Thürmer Gyula úgy véli, a NATO feltett célja volt, hogy a csatlakozó kelet-európai országokban – bármi áron – le kell építeni a Szovjetunióban végzett tisztikart.

A pártelnök felemlegette, hogy bár ők már 1995-ben népszavazást kezdeményeztek a NATO-csatlakozás kérdésében, a magyar parlament ezt mindenféle jogi csűréssel-csavarral megakadályozta, majd idővel azt a népszavazást már simán átengedték, amelyet a kormány indított útjára.

Thürmer Gyula szerint a II. világháború után

a Németországban és több más európai államban maradt amerikai fegyveres erőket nyugodtan nevezhetjük megszálló erőknek, hiszen korábban a nálunk állomásozott szovjet erőkről is ezt állították.

Ha semlegesek maradtunk volna, ma nem lenne háború

A hidegháborút követő évtizedek nyertese az amerikai hadiipar, hiszen Kelet-Európában mindenhol leváltják a korábbi szovjet rendszereket, és amerikai fegyvereket vásárolnak. A rendszerváltás után lecsupaszított kelet-európai hadseregekből mára egy békefenntartásra alkalmas erő maradt csak.

Thürmer Gyula szerint egyoldalú történetmesélés, ha az 1999-es koszovói háború esetén történt amerikai beavatkozást jogszerűnek ismerjük el. A pártelnök szerint a szerb–koszovói háborúban a koszovóiakat senki nem akarta lemészárolni, annak ellenére, hogy elhangzott, évekkel korábban ugyancsak a szerb hadsereg lőtt több ezer muzulmán férfit tömegsírokba Srebrenicánál, és azt a világ – szégyenszemre – nem tudta megakadályozni. A pártelnök szerint Koszovó ma már csak egy gyarmat.

Putyin nem akarja Európát megtámadni, de a saját nemzetét megvédi

Korábban a most elszakadt keleti ukrán régiók – Donyeck és Luhanszk – is orosz többségűek voltak, ha nem is súrlódásmentesen, de együtt éltek az ukránokkal, azonban a Munkáspárt elnöke szerint a Zelenszkijjel hatalomra került vezetés egyértelműen

Ennek része például a pártelnök szerint az elnyomó kisebbségi politika, ami a kárpátaljai magyarokat is sújtja. (Ezzel kapcsolatban olvassa el cikkünket, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kabinetje éppen azt jelenti be, hogy az EU-csatlakozás érdekében már tárgyalna az ukrajnai magyarokat is hátrányosan érintő nyelvtörvényről.)

Kissé az orosz propagandát idézi a pártelnök megállapítása, miszerint ezt a háborút Amerika gerjesztette, bár elismeri, hogy a támadó fél Oroszország volt. Azonban Thürmer szerint ha ezt az oroszok nem lépik meg 2022 februárjában, akkor az ukránok azon nyomban megindulnak ellenük.

A pártelnök szerint a rendezéshez csak a mielőbbi, előfeltételek nélküli tárgyalások megkezdése vezethet, minden érintett fél részvételével, ott azonban nem lehet rögtön azt követelni, hogy az oroszok csak úgy vonuljanak ki. Olyan megállapodásra kell jutni, amelynek eredményeként egyik  fél sem érzi magát fenyegetettnek. Ha ilyen nem lesz, akkor csak átmeneti tűzszünetek sorát éljük meg, a konfliktus pedig elhúzódik – tette hozzá a Munkáspárt vezetője, aki biztonsági okokra hivatkozva nem volt hajlandó beszélni pártja taglétszámáról. 

Végül elhangzott, hogy a Munkáspárt indul a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon is.

A műsorban szó volt még arról, hogy

• hogyan vett részt Magyarország NATO-akciókban még a tagság előtt?
• miként lehetett az, hogy míg a szovjetek kivonultak Európából a II. világháború után, addig az amerikai csapatok maradtak több nyugat-európai országban is?
• milyen dicstelen NATO-feladatokra küldik ki a világba a magyar katonákat?
• miért nem fáj senkinek Magyarországon, hogy néhány éve egyetlen tollvonással betiltották az Ukrán Kommunista Pártot, és tagjait azóta is vegzálják?
• miért nem oldották meg a krími válságot 2014 után egy svájci mintájú államszövetség létrehozásával?
• miért tűntek el Magyarországon a szakszervezetek, és hova lett a szervezett munkásság?

(Borítókép: Thürmer Gyula. Fotó: Hartl Nagy Tamás / Index)