Gyönyörű kerékpárút, de bringázásra szinte alkalmatlan

Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonala, a fővárosi bringázás „bölcsője” a Szent Gellért rakparton vezet észak–déli irányban. A Szabadság híd és a Batthyány tér közti szakasz azonban valójában csak egy nagyon szűk aszfaltcsík, többnyire 220 cm szélességű, de van ahol 2 méter sincs. Ezen kell osztozniuk a futóknak, sétáló turistáknak és bicikliseknek. Közöttük napi szinten jelentkeznek a konfliktusok. (A Batthyány térnél el is kellett terelni a villamossínek másik oldalára a bicikliseket.)

A probléma egyáltalán nem új keletű, az Index már 2018-ban videóban mutatta be, milyen körülményekkel szembesülnek az arra biciklizők.

és maga V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere is arra kérte közösségi oldalának követőit, hogy minél többen szavazzanak az említett kerékpáros útszakasz biztonságosabbá tételére. A területen halad végig az EuroVelo 6 kerékpárút, naponta már több mint 6000 biciklist szolgálva ki, emellett azonban a legforgalmasabb Duna-parti sétaút is.

Azzal, hogy a főváros befogadta és szavazásra bocsájtotta ezt a javaslatot, elismerte, hogy fontos budapesti ügyről van szó, csak épp a megoldás nem kézenfekvő.

Hely itt is csak az autósáv leválasztásával nyerhető

Az I. kerület vezetése ugyanakkor nemhogy a tervezéshez szükséges koncepcióját nem osztotta meg, de még kommentálni sem akarta azt a kapcsolódó elképzelést, mely szerint 

a kerékpár- és gyalogutat sima gyalogosjárdává kell alakítani, és a kerékpáros forgalmat az úttestre, biztonságos, felfestett, zárt kerékpársávra kell terelni az Erzsébet híd irányába. A Szent Gellért tér felé piktogramot kell felfesteni, valamint figyelmeztető táblákat kihelyezni.

Óvatosságuk érthető, hisz nagyon forró téma lett a gépjárműforgalom elől elvett útfelületek kerékpársávokká alakítása. Pedig a jelzett útszakaszon, az adott keresztmetszeti viszonyok között, illetve a biciklisávot az autóúttól elválasztó fasor miatt nemigen adódik más, biztonságos megoldás. A Magyar Kerékpárosklub javaslatára még Tarlós István főpolgármestersége idején, teszt jelleggel a gépjárműforgalmat a villamossínekre terelték, az így felszabaduló útpályát pedig a biciklisek kétirányú forgalma számára engedték át. Ez a megoldás azonban akkor nem kapott hosszabb távra zöld utat.

Jelenleg viszont nagyon úgy fest, hogy a szeptember 30-áig tartó közösségi költségvetés egyik befutó, azaz megvalósítandó projektje épp ez lesz, miután a szavazólapon szereplő 139 javaslat közül az első három leginkább támogatott ötlet között szerepel.

A mérnökök már lassan két évtizede küszködnek ennek a közlekedési problémának a megoldásával, miközben a rakpart kerékpáros forgalma, illetve a turizmus miatt a gyalogos forgalma is folyamatosan növekszik – figyelmeztetett Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, hozzátéve, hogy különösebben jó megoldás eddig nem született. Mint mondja, korábban felvetődött, hogy a Fő utcán menjenek a biciklisek, fel is festették a sávot, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem arra mennek. Már csak azért sem, mert ott közvetlenül mellettük húznak el az autók, azaz kevésbé biztonságos számukra, mint a gyalogosok között szlalomozás. A Fő utca lámpás kereszteződései miatt a Duna-part menti út (15 km/h-s tempó mellett) ráadásul még gyorsabb is.

Az ideális megoldás az lenne, ha az útszakaszt egész keresztmetszetében újraépítenék, újra kellene ültetni a fákat is. A fák ellen persze senki nem mer fellépni, nagyon jó is, hogy ott vannak, de az elejétől a végéig teljesen új keresztmetszeti terv kellene. Ezt azonban szinte biztos, hogy senki sem fogja tudni megcsinálni. Mi ebben a helyzetben csak arra biztathatjuk a kerékpározókat, hogy legyenek nagyon jófejek cserébe azért, hogy ilyen szép helyen biciklizhetnek

– adott előrejelzést a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Kürti Gáborék egyébként azt javasolnák, hogy legalább az egyik irányban vigyék át a kerékpársávot az autóútra, de jobb lenne, ha a teljes bringaforgalom a jelenlegi autóúton kaphatna helyet. Persze a megoldás megtalálása a Budapest Közút, a BKK és a tervező mérnökök közös feladata.

Érdeklődésünket a Fővárosi Önkormányzatnál azzal hárították el, hogy a főváros hivatali egységei és cégei a közösségi költségvetésbe beküldött ötleteken csak akkor kezdhetnek el dolgozni, ha arra a városlakóktól „megbízást kapnak”. Azt elismerték, hogy a Szent Gellért rakparti gyalogos és kerékpáros forgalom elválasztása mindenképpen szükséges fejlesztés lenne, de a hogyan felvillantása helyett visszamutogatva azt emelték ki, hogy a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának szempontjait nem vették figyelembe, amikor 2015-ben az akkori városvezetés tovább szűkítette a bringások és gyalogosok közös felületét azzal, hogy megépítették a – természetesen szintén szükséges – villamosmegállót. 

Hogy nem a nulláról kell kezdeni a tervezést, azt az is alátámasztja, hogy az öt évvel ezelőtti forgalomszétválasztási tapasztalatok rendelkezésre állnak, a projekt (120 millió forintos) költségeit pedig már ki is számolták. A Szent Gellért rakpart kerékpársávjainak biztonságosabbá tételét ugyanakkor csak a Közösségi Költségvetés terhére tudják elképzelni, mint írták: „Más pénzügyi forrás a kormányzati elvonások miatt jelenleg nincs a szakasz fejlesztésére.”