Merkely Béla szerint van elég orvos, a szakdolgozói hiány ugyanakkor jelentős

A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, az akcióhoz hazánk is rendszeresen csatlakozik. Noha az idei Szívünk Napja szeptember 24-re esett, a megelőzés és a figyelemfelhívás jegyében még ezen a héten is országszerte rendezvényeket tartanak annak érdekében, hogy minél többekhez eljusson az üzenet: ha időben cselekszünk, hosszú évekkel meghosszabbíthatjuk az életünket.

Szeptember 29-én ráadásul Szív Világnapja is lesz, ami remek alkalom arra, hogy szembesüljünk a tényekkel: évente több mint húszmillió ember halálát okozzák a szív- és érrendszeri betegségek, előfordulásuk folyamatosan növekedő tendenciát mutat.

Hazánkban is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, a KSH 2019-es adatai szerint a halálozások 49 százaléka ezekhez a betegségekhez köthető, ez közel 64 ezer halálesetet jelent.

Minden 200. újszülött örökletes szívbetegséggel születik

A szívbetegségek egy része örökletes is lehet, így egy család több generációjánál jelentkezhetnek, bármilyen életkorban, ám mivel az érintettek sokáig tünetmentesek lehetnek, jelentős részüknél egyáltalán nem vagy csak később diagnosztizálják a rendellenességet.

Kuluncsics Zénó, a Bristol Myers Squibb biotechnológiai gyógyszervállalat orvosigazgatója a közelgő világnap alkalmából megrendezett sajtótájékoztatón elmondta: az örökletes szívbetegség kiszűrésére ma már számos innovatív vizsgálat létezik, áttörést még abban kell elérni, hogy a lakosság tisztában legyen azzal: a megfelelő diagnosztikai eszközök rendelkezésre állnak, melyek segítségével jelentősen mérsékelhető a kockázat. Hozzátette: nem véletlen, hogy az idei kezdeményezés mottója úgy szól:

Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a hazai kardiológia egy sikertörténet, számos olyan betegségből van már kiút, amely korábban gyógyíthatatlan volt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bővülő terápiás megoldások mellett a prevenció is fontos lenne, búcsút kell inteni a dohányzásnak és a túlsúlynak, míg a mozgást előtérbe kell helyezni.

Bernáth-Lukács Zsuzsanna, a SZÍVSN Országos Betegegyesület elnöke emlékeztetett: 12 évvel ezelőtt alakultak meg annak érdekében, hogy hidat képezzenek a betegek és az intézmények között. Ez idő alatt komoly sikereket értek el, nem kevesebb mint 317 előadást tartottak, de a szűrésekből is kivették a részüket.

Az eseményen Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója is felszólalt. Mint mondta: hazánkban minden 200. újszülött valamilyen örökletes szívbetegséggel születik.

Az egyetemen valamennyi ismert, összesen 174 kóros gént vizsgálunk, amelyek öröklött szívbetegséget kódolhatnak. Amennyiben megtaláljuk azt az egyet, amely a betegséget okozza, akkor a családszűrést már csak arra az egy génre végezzük el

– tette hozzá. „Nemzetközi viszonylatban is nagy klinika vagyunk és országos szinten látunk el betegeket, ezért is indítottuk el a kardiogenetikai ambulanciánkat. Az intézmény képalkotó diagnosztikai eszközeit is folyamatosan fejlesztjük, számos ultrahang mellett szív-MR is rendelkezésünkre áll, és nemrég adtuk át az itt működő, világviszonylatban elérhető leggyorsabb kardiológiai CT-t is” – sorolta Merkely Béla, hozzátéve, hogy erőfeszítéseiknek eredménye is van, hiszen a világrangsorban szív- és érgyógyászat terén a Semmelweis Egyetem jelenleg a 43. helyet foglalja el.

A rektor kiemelte: nem véletlen, hogy az intézményben jellemzően három-négyszeres túljelentkezés van, idén mintegy 1500 magyar és külföldi orvostanhallgató kezdte meg a tanulmányait az egyetemen.

„Bár én leginkább a Semmelweis Egyetemről tudok beszélni, a jövőkép szerintem pozitív, a nemzetközi viszonylathoz képest Magyarországon összességében – egy-egy diszciplína kivételével – nincs orvoshiány. Az elvándorlás alacsony, a nálunk végzettek mindössze öt százaléka megy külföldre" – fogalmazott a sajtótájékoztató keretében a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, az egyetem rektora.

Szakdolgozóból nincs elég, még a Semmelweisen sem

Merkely Béla az esemény után az Index kérdéseire is válaszolt. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az orvosok számával kifejezetten a kardiológiai osztályokon lehetünk elégedettek, vagy álláspontja szerint más területeken sincs ok az aggodalomra.

Tény, hogy az elmúlt harminc év ugrásszerű fejlődése nyomán a kardiológia, a szív- és érsebészet ma rendkívül népszerű a hallgatók körében, a túljelentkezés ezen a területen két-háromszoros. A kijelentésem ugyanakkor nemcsak a kardiológiára vonatkozott, én azon az állásponton vagyok, hogy a legtöbb területen nincs komoly szakemberhiány.

Mint ismert, Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke egy hónappal ezelőtt az Indexnek azt nyilatkozta ez ügyben: „Rosszak az arányok és a gyakorló orvosok összlétszáma is kevés. A rendszerben szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. Európai viszonylatban, és úgy egyáltalán sehogy sem”.

Merkely Béla felvetésünkre, hogy Velkey György miért láthatja ennyire másképp a helyzetet, úgy reagált: szerinte nincs érdemi véleménykülönbség, különösen nem a központosítást illetően. Emellett azzal ő is egyetért, hogy vannak eltérések régiónként, egyes területeken ugyanis különbözőek lehetnek az arányok foglalkoztatás tekintetében, ráadásul az egyes diszciplínák között sincs egyensúly, ám ez csupán abból adódik, hogy a szakorvosok szívesebben választják a nagy és fejlettebb központokat, így az ellátás ezeken a helyeken könnyebben biztosítható.

Egészen biztos, hogy van olyan diszciplína, ahol nincs elég orvos, de a létszám összességében elegendő. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az optimális arányokat nem lehet mesterséges eszközökkel létrehozni. Amit tenni lehet, az a centralizáció, továbbá a hiányszakmák kitüntetett anyagi és erkölcsi megbecsülése

– jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy melyek ezek a hiányszakmák, úgy felelt: sok aneszteziológus a magánellátásban helyezkedett el, ami a mindennapokban nehézséget jelent, de a családorvosi pálya sem olyan népszerű már a fiatalok körében, mint régen.

„A szakdolgozói hiány ugyanakkor ennél is jelentősebb, a Semmelweis Egyetemen ebben a szegmensben a munkavállalók tíz százaléka hiányzik, leginkább a betegágy melletti, illetve az intenzíves szakdolgozók létszámát kellene megnövelni. Éppen ezért az Egészségtudományi Karunkon a hiányszakmákra fókuszáltan indulnak a képzések. Továbbá az egyetem vezetése nálunk folyamatos lépéseket tesz a szakdolgozóink, vagyis a nővérek, műtőssegédek, beteghordók, stb. megtartása érdekében, ilyen például a szakdolgozói életpályamodell, vagy hogy idén ősszel 15 százalékkal emeljük az intenzíven dolgozó kollégák bérét” – jelezte.

Évente több százszor élnek vissza a nevével

Merkely Béla kitért arra is, hogy az arányok finomhangolása, valamint az intézmények fejlesztése mellett a jövőben a lakosság edukációjára is nagy hangsúlyt kell fektetni, sokan ugyanis máig bedőlnek azoknak az interneten – akár kifejezetten szívbetegségekre – megoldást kínáló csodaszereknek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a szervezetre nézve.

„Rengeteg a visszaélés, és máig nincs megoldás arra, hogyan lehetne az ilyen típusú átveréseknek elejét venni. Csak az én nevemet évente több százszor használják fel valamilyen csaláshoz, az ilyen esetekre már van egy kialakult eljárásrendünk. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne dőljön be ezeknek, a hosszú élet titka nem egy tablettában rejlik, de egy pirulával a jól beállított gyógyszeres kezelést és a műtétet sem lehet kiváltani” – zárta gondolait.

(Borítókép: Merkely Béla a Szív Világnapja alkalmából megrendezett sajtóeseményen 2023. szeptember 26-án. Fotó: Németh Kata / Index)