Két Nobel-díjasa miatt a Szegedi Tudományegyetem beelőzheti az ELTE-t

„Van olyan rangsor, melynél számít, ott jelentősen előbbre ugorhat az Szegedi Tudományegyetem (SZTE)” – nyilatkozta az Indexnek Sziklai Péter. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tudományos rektorhelyettese szerint mindez attól is függ, hogy a díjazottat az SZTE professzoraként, vagy pedig volt diákjaként értékelik-e. „Az előbbi többet ér” – tette hozzá Sziklai Péter.

Kifelé és befelé is növeli a presztízst 

Az ELTE rektorhelyettese, aki átlátja és ismeri azokat a folyamatokat, amelyek alakítják a világ egyetemeinek ranglistáit. elmondta:

egy Nobel-díj kifelé és befelé is növeli a presztízst, inspirálóan hat, erősíti a szakterület és általában a tudomány népszerűségét.

Arra a kérdésre, hogy a szegedi SZTE beelőzheti-e a budapesti ELTE-t, a rektorhelyettes röviden visszakérdezett: milyen értelemben? „Mi az SZTE-re nem mint vetélytársra gondolunk, hanem mint kollégák, barátok közösségére, örülünk a sikereiknek. Van rá esély, hogy a számos rangsor némelyikében ettől elénk kerül Szeged, de ezzel semmi baj nincs. Persze ennek lehet »reklámértéke«, de ettől közvetlenül nem változik meg az egyes egyetemeken folyó kutatás értéke, ez inkább egy utólagos (megérdemelt!) elismerés” – fejtette ki Sziklai Péter, aki szerint a tudomány számos kiváló képviselője nevelkedett Szegeden.

Szeged mindig is vonzó volt. Biológiából ráadásul ezt erősítette az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont is. Egyébként Karikó Katalin az ELTE tiszteletbeli doktora és professzora is, több nagyszerű előadást tartott nálunk, melyeket hatalmas érdeklődés és lelkesedés fogadott, úgyhogy kicsit mi is a »sajátunknak« érezzük

– tette hozzá az ELTE rektorhelyettese.

Az első Nobel-díjas magyar nő 

Karikó Katalin Szegeden végezte egyetemi tanulmányait, majd az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában kezdett el dolgozni. Innen ment ki a tengerentúlra. Karikó Katalin kutatótársával, Drew Weissmannal az mRNS-oltóanyagok kifejlesztéséért kapta meg a Nobel-díjat. 

Ahogy azt Sziklai Péter elmondta: a kutató július elsején, Budapesten vette át az ELTE Természettudományi Karán a díszdoktori címét.

Mint azt korábban megírtuk, az mRNS-technológia évtizedekig tudományos állóvíz volt, nagyon kevés érdeklődővel és még kevesebb támogatással. A helyzet annyira rossz volt, hogy 1995-re Karikó a terület elhagyásán gondolkodott. Az élő szervezet ráadásul támadásnak vette az idegen mRNS-t, ezt a problémát végül Weissman segítségével sikerült megoldani. Olyannyira, hogy 2005-ben publikált közleményük jelentette az első lépést a BioNTech megalapításához és a vakcinához vezető úton.

(Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem épülete 2021. február 14-én. Fotó: Faludi Imre / Index)