Karikó Katalin Nobel-díjas
További Tech-Tudomány cikkek
- Dán kutatók bizonyították: nem moderálják az önkárosító tartalmakat az Instagramon
- Azokkal a gázokkal mentenék meg a földet, amelyek miatt pusztulás fenyegeti
- Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia
- Senki sem fog örülni az Apple karácsonyi ajándékának, emelkedik egy népszerű szolgáltatás ára
- Az ürülék és hányás lehet a dinoszauruszok egyik titkának kulcsa
A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az élettani és orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért.
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a sajtó kérdésére elmondta, hogy a bejelentés előtt mindkét díjazottal személyesen beszélt telefonon, akik nagyon örültek, és kitért rá, hogy Karikó Katalin felidézte neki pályájának azt a nehéz szakaszát, amikor pozíciójának megszűnése miatt Németországban kellett folytatnia a kutatómunkát, de az mRNS-terület kutatását ekkor sem adta fel.
A döntőbizottság tagja, Olle Kämpe ugyancsak a sajtó kérdésére elmondta, hogy nem várják, hogy az oltáselleneseket meggyőzi a díj, de kifejezte reményét, hogy a tétovázók félelmeit eloszlatja, hogy több milliárd oltás bizonyítja az oltások biztonságosságát.
Az orvosi Nobel-díjat 1901 óta 114 tudósnak ítélték oda. Karikó Katalin tizenharmadik díjazottként a területen a nők alulreprezentált táborát erősíti.
A modern kor legnagyobb egészségügyi fenyegetésének elhárításában segítettek
Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa. Drew Weissmannal együtt dolgozták ki és szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását.
Drew Weissman amerikai orvos-kutató, biokémikus. A Brandeis Egyetemen végzett, később Anthony Fauci vezetése alatt az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetében dolgozott. 1997-től a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának az RNS és immunrendszer biológiáját kutató laboratóriumának vezetője.
A koronavírus 2019. decemberi felfedezését követően hónapok alatt világméretű járvány alakult ki. A betegség súlyos következményeit megelőző oltóanyag előállításán gőzerővel dolgozó gyógyszergyárak közül a Pfizer–BioNTechnek készített elsőként engedélyezett vakcinát. Ennek kifejlesztése, tesztelése és a gyártás elindítása mindössze egy évbe telt. Ez a tempó korábban elképzelhetetlen volt, Karikó és Weissman munkássága tehát civilizációs jelentőségű ugrást tett lehetővé az oltóanyagok fejlesztésének technológiájában, amivel
emberi életek millióit mentették meg.
Emiatt lényegében nem az volt a kérdés, hogy megkapják-e a Nobelt, hanem az, hogy mikor. A svéd akadémia jelölőbizottsága általában mindenképpen figyelembe vesz mindenkit, aki legalább kettőt elnyer a legnevesebb tudományos díjak közül. Karikónak és Weissmannak a legnevesebbek közül öt díjat ítéltek oda: a Horwitz-, Wolf-, Albany-, Breakthrough-, Lasker- és Gairdner-díjakat.
BREAKING NEWS
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 2, 2023
The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A sejt laborjának kulcsai
Az mRNS – vagy hírvivő RNS – a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehetők, legyen az enzim vagy antitest. A módszer így nem csupán a koronavírus ellen és nemcsak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és a rák kezelésében is potenciális eszköz lehet.
Az mRNS-technológia évtizedekig tudományos állóvíz volt, nagyon kevés érdeklődővel és még kevesebb támogatással. A helyzet annyira rossz volt, hogy 1995-re Karikó a terület elhagyásán gondolkodott. Az élő szervezet ráadásul támadásnak vette az idegen mRNS-t, ezt a problémát végül Weissman segítségével sikerült megoldani, és 2005-ben publikált közleményük jelentette az első lépést a BioNTech megalapításához és a vakcinához vezető úton.
Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, akik Magyarországról indulva szerezték meg a legismertebb kitüntetést, a Nobel-díjat. Nyolcan közülük hazájukat elhagyva érték el eredményeiket, Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre itthon nyerte el a kitüntetést. Karikó Katalin a tizenegyedik – és egyben az első magyar Nobel-díjas nő.
(Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Németh Kata / Index)