Testkamerákkal szerelik fel a budapesti rendőröket
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
Az Index több rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy testkamerákat kapnak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendőrei. Úgy tudjuk, a rendőrség már évek óta kísérleti jelleggel alkalmazza a műszereket, több gyártmányt és típust is tesztelt már.
Számos külföldi példa mutatja az eszköz hasznosságát, a magam részéről a mielőbbi bevezetést támogatom
– nyilatkozza az Indexnek Major Róbert rendőr ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közbiztonsági Tanszékének vezetője szerint a gyerekeknek és a fiataloknak senki sem beszél arról, hogy miként kell viselkedni, ha egy rendőr megszólít, intézkedik velük szemben.
Így igen gyakran felüti fejét az a probléma, hogy egy egyszerű intézkedés – az intézkedés alá vont személy együttműködésének hiányában – elfajul, akár hivatalos személy elleni erőszak is kialakul
– magyarázza az ezredes, aki szerint tudományosan bizonyított tény: mindenki másként viselkedik akkor, ha tudja, hogy látják, figyelik tevékenységét. „Ezt a hatást lenne jó kiterjeszteni a rendőri intézkedések helyszínére, amelyek viszont nem előre meghatározhatóak, így a gépjárművek fedélzeti kamerája, valamint a rendőrök testkamerája lehet megoldás” – teszi hozzá Major Róbert.
De miért ódzkodnak a kamerák alkalmazásától?
Az NKE egyetemi docense szerint az eszköz valójában a rendőrt védi. „A testkamerától joggal várhatjuk, hogy a rendőrrel szembeni jogsértő magatartások drasztikusan visszaszorulnak” – állítja az ezredes, aki hozzáteszi: ugyanakkor tagadhatatlanul előfordulnak jogsértő rendőri intézkedések, annak ellenére, hogy a rendőrség folyamatosan azon dolgozik, hogy ezeket a „vadhajtásokat" lenyesegesse. Szerinte viszonylag alacsony esetszámról van szó, mégis minden ilyen rendőri magatartás megengedhetetlen.
Major Róbert úgy véli, ennek a problémának a kezelésére is jó eszköz a testkamera, hiszen nem csupán az eljárás alá vont személy tudja, hogy „figyelik" magatartását, hanem a rendőr is, így ez a körülmény őt is jogszerű magatartásra sarkallja.
És ez az a szempont, ami miatt rendőreink ódzkodnak az eszköztől, azt érzik, hogy az egész az ő újabb ellenőrzésükről szól. Nagy és nehéz feladata ez a vezetőknek, hogy megfelelő kommunikációval és képzéssel megértessék a kollégákkal, hogy az eszköz az ő érdeküket szolgálja
– teszi hozzá az NKE Közbiztonsági Tanszékének vezetője.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának szeptember 5-én küldtünk egy e-mailt, amelyben néhány kérdést tettünk fel a testkamerákról. A rendőrség kommunikációs munkatársai többször is jelezték válaszadási szándékukat, de mindez idáig nem történt meg. Válaszukat közölni fogjuk.
Hamarosan a rendőrség is a mesterséges intelligenciát veszi igénybe
A közterületi képrögzítés szigorú szabályokhoz kötött, nyilvánvaló ezen szigorú szabályok kell hogy vonatkozzanak a testkamerára is. „Nem gondolom, hogy állandó felvételi üzemmódban kellene működnie, elképzelhető az is, hogy csak a rendőr indítja el a felvételt, amikor ezt jónak látja. Ehhez viszont olyan szabályozás lenne indokolt, hogy a kamera látóterén kívüli, vagy kamerával nem rögzített intézkedés jogellenességének kérdésében az intézkedés alá vont javára kellene dönteni” – magyarázza az ezredes.
Major Róbert szerint a jövő ebben a kérdésben is a mesterséges intelligenciáé, amikor is a rendőrön csak egy kamera van, mely folyamatosan online kapcsolatban van a központi MI-vel, amely eldönti, hogy mikor kell felvételt indítani.
A rögzítés így nem a rendőrnél lévő eszközre történik – ami esetlegesen egyszerű támadással is megszerezhető tőle –, hanem a központi számítógépen.
A meddig kell őrizni kérdéskörben is szigorú a szabályozás, melyet – megfelelő garanciák mellett – indokolt lehet enyhíteni, hiszen felvételre csak akkor van szükség, ha az adott szituáció miatt valamilyen eljárás indul
– állítja a NKE Közbiztonsági Tanszékének vezetője, aki hozzáteszi: ha a szabályozás 3, 30, vagy akár 60 napban határozza meg a tárolás maximális idejét, nyilvánvaló, hogy ez idő eltelte után is érkezhet rendőri intézkedéssel szembeni panasz vagy feljelentés, bejelentés, melynek objektív elbírálása a kamerafelvétel alapján lehetséges.
Rabok vetkőztetésénél nem lehet kamerázni
A hazai börtönök biztonságtechnikai fejlesztésének részeként testkamerák alkalmazását vezette be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP). Az eszközök segítségével visszakövethetőek, illetve utólag kielemezhetőek a rögzített események, így jelentős mértékben növelik a szakmai munka hatékonyságát.
„Jelenleg 17 testkamera van szolgálatba állítva, melyeket jelenleg a BvOP Központi Támogató Főosztály Műveleti Osztályának munkatársai, valamint két bv. intézet használják a napi szolgálatellátásuk során” – írja az Indexnek a BvOP kommunikációs igazgatósága. Hozzáteszik: a készülékek stabilan elhelyezhetőek a ruházaton, így a különböző szituációk, mozgások során is képes jó minőségű, értékelhető képi és hanganyagot rögzíteni. Az eszközbe épített giroszkóp (gyorsulásmérő) segít olyan helyzetekben is a felvétel rögzítését elindítani, amikor egy adott szituációban erre nincs idő vagy valamilyen egyéb ok miatt elmarad a rögzítő gomb megnyomása.
A BvOP szerint a testkamera használatát csak a jogszabályokban meghatározott esetben lehet használni: rendkívüli esemény felszámolása esetén, zárkaajtó nyitásakor, fegyelmi és biztonsági elkülönítés esetén.
Mint írják, a testkamera természetesen nem használható a fogvatartottak vetkőztetéses módszerrel történő motozása esetén, a fogvatartott egészségügyi vizsgálata során, orvosi rendelőben, orvosi diagnosztikai és egyéb egészségügyi ellátásra szolgáló helyiségben, illemhely és fürdőhelyiség megfigyelésére.
(Borítókép: Németh Emília / Index)