Megvan, hogy Magyarország mit csinálna az Európai Unió élén

Magyar EU elnökségre felkészítő workshopsorozatot szervez az Euroatlantic tanácsadó cég, partnerségben Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft.-vel és Gazdaságfejlesztési Minisztériummal (GFM), aminek egyik célja, hogy felkészítsék a magyar vállalati és kkv-szektort, hogy milyen lehetőségeket jelenthet számukra a 2024 júliusától kezdődő magyar uniós soros elnökség.

Az első workshop arról szólt, miért is fontos, hogy a tagállamok között rotációs rendszerben fél évre egy ország látja el a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanács (röviden: Tanács) vezetését. Ennek kapcsán többek között Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára, Gelényi Csaba korábbi nagykövet, illetve Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumiba és Luxemburgba akkreditált nagykövete osztotta meg a hallgatósággal, hogy a politikai és diplomáciai körök mellett a gazdasági szereplők is profitálhatnak a magyar soros elnökségből.

Fél évig Brüsszel mellett Budapest lesz Európa fővárosa

Először Fábián Gergely tartott köszöntőbeszédet, aki beszédében hangsúlyozta, a magyar soros elnökség rendkívüli lesz már abból az okból kifolyólag is, hogy a jövő évi EP-választások után a magyar elnökség idejére esik majd az Európai Parlament alakulóülése, ahol többek között az Európai Bizottság tagjait, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét is megválasztják.

Ugyanakkor hangsúlyozta, a politikai és diplomáciai dimenzión kívül gazdasági szempontból is fontos lesz ez az időszak:

Ne csak a politika, hanem a gazdasági élet sikere is legyen [a magyar soros elnökség] – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette, ahhoz, hogy ez így legyen, arra a magyar vállalatoknak is fel kell készülniük. Lehetőség márpedig lesz: a Tanács – ami évente 70–80 esetben is ülésezhet – üléseinek egy részét Magyarországon fogják tartani, „amikor egész Európa itt lesz”. Az államtitkár emellett azt ígérte, hogy szerveznek majd konferenciákat is, ahol a magyar vállalatok szintén megmutathatják magukat egész Európa számára – tervek szerint a Tanács összesen húsz munkanapot tölt Magyarországon.

A soros elnökség kapcsán Fábián elmondta, a GFM számára fontos a technológia és a különböző technológiai ágak – példaként a mesterséges intelligenciát (MI) említette –, és szerinte nemcsak a kormány, hanem a gazdasági élet számára is lehetőség, hogy Magyarország akkor foglalja el a soros elnökséget, amikor épp az MI kapcsán terveznek szabályozást és jogalkotást az EU-ban.

Emellett kiemelte, a kormány célja, hogy a magyar vállalatok jobb eséllyel induljanak majd az európai érdekérvényesítésben, mivel 

2024 júliusa és decembere között Európa két fővárosa Brüsszel és Budapest lesz

– zárta gondolatát Fábián.

Fábián beszéde után Gelényi Csaba, korábbi nagykövet következett, aki gondolatait leginkább aköré építette, hogy a soros elnökség milyen terheket ró az államigazgatásra, és az arra való felkészülés rendkívül energia- és időigényes folyamat. Ezenkívül kiemelte,

Kifejtette, ő jó ötletnek tartja ezt a workshopsorozatot, mivel reményei szerint azzal a magyar cégek jobban átlátják majd az Európai Unió működését, és az unióban nem kellően reprezentált magyar vállalatok fel tudják mérni, milyen lehetőséget jelent számukra ez az időszak.

Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese leginkább azt emelte ki, hogy a soros elnökségnek mi a feladata: mivel a Tanács társjogalkotó az Európai Parlament mellett, ezért a soros elnöknek kell koordinálnia az uniós rendeletek előterjesztését, majd szakmai alapokon elősegíteni a kompromisszumos megoldást a 27 tagállam között. Kiemelte, ez gazdasági szereplők számára is fontos, hiszen az érdekérvényesítés mellett segíthetik a kompromisszum létrehozását, valamint aktívan hozzájárulhatnak az unió működéséhez is.

A köszöntőbeszédek után előadások következtek. Először Gelényi Csaba beszélt, aki kifejtette, a soros elnök számára az rendkívüli lehetőség, mivel

A négy fő európai uniós intézmény (az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács az unió stratégiai céljait és irányát fejti ki; az Európai Bizottság a végrehajtó hatalom képviselője, ami rendeletjavaslatokat dolgoz ki az Európai Tanács javaslatára; a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa és a közvetlenül választott Európai Parlament társjogalkotó szerepet tölt be) bemutatása után a Tanács működését részletezte.

A Tanácsot szakpolitikák szerint bontják 10 részre, ahol politikai helyett elsősorban szakmai viták folynak, továbbá az egymást követő soros elnökséget ellátó három tagállam – jelenleg ez Spanyolország, Belgium és Magyarország –, az ún. Trium kormányai közös programot fogadnak el az elnökségüket kitevő másfél évre.

Továbbvisszük a spanyolok, majd a belgák terveit

A Trium tagjai mindig közösen fogalmazzák meg az elnökségüket meghatározó prioritásokat, ezenkívül az egyes tagállamok saját prioritásokat is felvethetnek. A spanyol, belga és magyar kormányok még az idén júliusban kezdődő spanyol elnökség előtt az alábbi ügyeket jelölték ki a legfőbb prioritásnak:

• az Európai Unió gazdaságának és versenyképességének a fejlesztése;
• zöldebb és igazságosabb Európa létrehozása;
• az uniós állampolgárok szabadságának és biztonságának erősítése;
• érdekek és értékek az uniós külpolitikában.

Utána Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete adott elő, aki különböző pozíciókban már 2007 óta foglalkozik Brüsszelben uniós ügyekkel és diplomáciával.

Előadását több részre bontotta: az első részben az előtte felszólalókhoz hasonlóan kifejtette, hogy ez nagy lehetőséget nyújt a magyar gazdasági élet szereplői számára, majd a belga gazdaság mellett a belga–magyar kereskedelmi kapcsolatokat mutatta be. 2023-ban a két ország között hatmilliárd euró értékben zajlott kereskedelem, amivel Belgium Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere. Kiemelte, egy cég számára fontos, hogy ismerje, milyen az adott ország politikája, milyen jogszabályok hatályosak és hogyan működik a közigazgatás, helyismeret nélkül ugyanis nem tudja sikeresen megvetni a lábát.

Kovács rámutatott, hogy a mostani Trium igencsak rendkívüli helyzetben van: Spanyolország az utolsó soros elnök, amely a teljes időszaka alatt tud jogalkotással foglalkozni, hiszen az őt követő Belgiumnak erre csak másfél–két hónapja lesz, miután az EP-választás miatt február végén, március elején lesz az utolsó plenáris ülés, utána minden politikus a kampánnyal lesz elfoglalva – ráadásul az országban még parlamenti, régiós és tartományi választások is lesznek.

Míg Magyarországra azért hárul fontos szerep, mert

Emiatt a magyar soros elnökség sem tud majd teljes mértékben jogalkotással foglalkozni – az uniós intézmények felállása után októberben-novemberben kezdődhet majd el a törvénykezési munka.

Mik lesznek a magyar kormány prioritásai a soros elnökség alatt?

A brüsszeli nagykövet zárásként kifejtette, mik lesznek a magyar kormány prioritásai a soros elnökség alatt: a spanyol, belga és magyar kormányok által közösen elfogadott program mellett az alábbi ügyeket kezelné kiemelten a kormány – igaz, aláhúzta, hogy ezek még nincsenek kőbe vésve, jelenleg még ideiglenes célok:

• a bővítési folyamat előmozdítása;
• az európai versenyképesség erősítése;
• a demográfiai kihívások kezelése;
• az illegális migráció megállítása;
• az európai védelmi politika erősítése;
• illetve a kohéziós politika.

A bővítés kapcsán kifejtette, a legutóbbi, 2011-es magyar soros elnökséghez képest jövőre nem várható az Európai Unió bővítése – akkor Horvátország lépett be –, ugyanakkor a kormány kiemelt célja a nyugat-balkáni bővítés napirenden tartása.

Emellett kiemelte, a soros elnökség azért is fontos, mert az uniós éves költségvetéshez (amiben van egy hétéves keretköltségvetés, különböző programoknak több éves költségvetése, illetve a napi működéshez éves költségvetés) kapcsolódó vita, illetve annak elfogadása is az elnökség idejére esik.