Závecz Tibor és Mráz Ágoston Sámuel: Olyan nincs, hogy egységes ellenzék

Závecz Tibor is és Mráz Ágoston Sámuel is úgy véli, hogy a mostanában létrejött pártok leginkább vezetőik nevével fémjelezve igyekeznek betörni az ellenzéki lét olyan szegmenseibe, ami szerintük jelenleg nincs betöltve, legyen az klasszikus szociáldemokrácia vagy éppen a mérsékelten jobboldali konzervatív politika, amely még azért a centrumban marad. Mráz szerint

ezekre a politikusokra reflektorfény-elvonási tünetek a jellemzők.

Itt ez fokozottan érvényes, mert az ellenzékiek esetében ezek a politikusok úgy gondolják, hogy amit kínálnak, az megmentheti a baloldalt. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint az európai parlamenti választásokon új pártként megjelenve sokkal nagyobb eséllyel lehet mandátumot szerezni, ebből a szempontból tehát van értelme új pártokat indítani.

Závecz Tibor ehhez azt tette hozzá, hogy az önkormányzati választások esetében ezek a kis pártok gondolkodhatnak úgy is, hogy a nagyobb megyei jogú városokban próbálnak alkut kötni szellemiségben hozzájuk hasonló nagyobb helyi erőkkel, így lehetnek képviselőik a helyi közgyűlésben.

A baloldal további eróziója jöhet

Závecz szerint az új pártok legvalószínűbb stratégiája, hogy a jelenlegi ellenzéki szavazók egy részét próbálják meg elszipkázni. Példának az ellenzéki Kétfarkú Kutya Pártot hozta, amelynek a bázisa ellenzéki, de olyanokból áll, akik csalódtak magában az ellenzékben.

Arra a szocialista felvetésre, hogy a három ellenzéki pártnak össze kellene megint fognia, és egy listán kellene nekifutnia az európai parlamenti választásoknak, Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: ha egy lista van, és kell 200 ezer szavazat egy mandátumhoz, akkor megint vita lesz a közös listánál, hogy mely párt képviselője legyen a listavezető, hiszen ő biztosan bekerül.

A többi jelölt sorsa erősen kétséges, hiszen Magyarországnak az EP-ben mindössze 21 hely van kiosztva.

Závecz szerint a szocialista javaslat a kis pártok logikáját követi, amelyeknek létérdekük, hogy legalább listán, közösen megpróbáljanak mandátumhoz jutni, hiszen egyedül, önállóan erre esélyük sincs.

Az ellenzék ebben kétosztatú, és nincs megegyezés.

Miért nem tudott profitálni az ellenzék a magas inflációból és a válságból?

Závecz Tibor szerint, ha lett volna olyan egységes üzenetük, ami erre a problémahalmazra választ adott volna, akkor eredményesebb lehetett volna az ellenzéki politika. Egyedül a DK által a közbeszédbe bedobott „orbáni infláció” volt az, amit kiragadtak, de ezt aztán a többiek nem vették át. Az ellenzék széttagoltsága ma már nemcsak formai elemekben, hanem a tartalmiakban is tetten érhető.

A közvélemény-kutató szerint a Fidesz átmeneti népszerűségcsökkenése nem bezuhanás, és szó sincs arról, hogy a kormánypárt ezt ne tudná idővel korrigálni, mondjuk egy jóléti intézkedés bejelentésével. 

Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, aki ellenzéki, az 2022-ben odaszavazott, ám azóta a baloldal nem tudta azok számát növelni, akik újonnan jöttként voksolnának rá. Ennek oka pedig az, hogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy a baloldal nem tudna úgy kormányozni, mint ahogyan azt teszi a kormánypárt. A Nézőpont Intézet vezetője úgy véli, a Fidesz elmúlt időszakban mért szavazói erózióját a peremszavazók elvándorlása okozta, ők viszont nem tartoznak a biztos fideszes szavazói bázishoz.

Rossz állapotban van az ellenzék

A beszélgetés vége felé felmerült,  miért nem tud az ellenzék egységes választ adni, vagy egységes narratívát indítani olyan kormánypárti szlogenekre reflektálva, mint a „hamarosan egy számjegyű lesz az infláció”, vagy kormány folyton hangoztatott békepártisága. Závecz szerint nincs olyan, hogy egységes ellenzék, amely minden kérdés esetében ugyanazt mondja. Szerinte a pártok külön-külön emelnek ki témákat, és reagálnak rájuk.

Mráz erre kontrázva állapította meg, hogy akkor kollégája szerint arra a kérdésre, hogy miért van rossz állapotban az ellenzék, a válasz az, hogy rossz állapotban van az ellenzék. Závecz válasza:

Bizony, nem javult a helyzetük a kutatások alapján.

Elindult egyfajta tisztulás az ellenzékiek között az utóbbi időben, de ettől még nem lesz összefogás és közös indulás az európai parlamenti választásokon. 

A műsorban még szó volt arról, hogy

• Miért van fáziskésésben az ellenzék?
• Érdekli-e még a baloldali szavazókat a közös lista, az összefogás?
• Tudna-e egy most vasárnapi választáson a Fidesz 50 százaléknál többet elérni?
• Mely új/kis pártok és miért nem indulnak az önkormányzati választásokon?
• Milyen esélye van a Momentumnak?
• Milyen politikai matekkal hozható ki ellenzéki mandátum az EP-választásokon?
• Miért került egy napra az önkormányzati és az európai parlamenti választás 2024-ben?

(Borítókép: Závecz Tibor és Mráz Ágoston. Fotó: Zöld Fanni / Index)