Ön tudja, mi a különbség a magyar termék, a hazai termék és a hazai feldolgozású termék között?

Az adás első perceit annak szenteltük, hogy a szakértők elmagyarázták a címben feltett kérdésre a helyes definíciókat, amelyeket cikkünkben most nem árulunk el, de ha a videóra kattint bárki, azonnal megtudja a válaszokat. Egyébként nemcsak az Európai Unió kötelezte a tagországokat, hogy definiálják a magyar terméket, hanem ez már fel is lelhető a magyar jogalkotásban. 

A beszélgetés apropóját egyébként az Oeconomus Gazdaságkutató egyik legutóbbi elemzése adta, amely az elmúlt nagyjából tíz évben vizsgálta a zöldség- és gyümölcsfélék importját, azok értékét, valamint általában az egyéb élelmiszerek behozatalát Magyarországra.

Elsőként – a Nébih összesítése alapján – vettük végig, hogy például 2020-ban miként alakult a nemzetközi és a hazai üzletláncoknál a termékcsoportok aránya, azaz mennyi volt a hazai termék, és mennyi volt a külföldről behozott termék, a méztől kezdve a tojáson, a gyümölcsökön át egészen a a vajig, sajtokig, sonkákig. Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta, az figyelhető meg, hogy 2014-ben és azt követően a külföldi láncok száma megnőtt, ők pedig nem a hazai árut emelték be a kínálatba, hanem jellemzően az olcsóbb szlovák, német vagy éppen osztrák termékeket.

Raskó György azt hozta fel példaként, hogy a kormány ársapkarendelete néhány alapvető élelmiszer esetében azt eredményezte, hogy a hazai láncok még inkább kiszorultak a magyar kiskereskedelemből.

2010-ben, amikor a második Orbán-kormány elkezdett tevékenykedni, akkor a hazai láncok részesedése a hazai kiskereskedelemben megközelítette az 50 százalékot. Jelenleg ez alig több mint 22-23 százalék

– mondta az agrárközgazdász. 2021-ben és 2022-ben nagyon eltolódott a nyugati diszkontláncok javára a kiskereskedelmi forgalom, ami rosszul érinti a hozzájuk képest drágán előállító magyar beszállítókat. A keresletet a kínálat igazítja, és ha egyszer a vásárló hozzászokott az olcsó szlovák tejhez, sonkához, akkor szinte lehetetlen a vásárlókat rábírni, hogy a magyar terméket vegyék meg, még ha árban az eltérés nem is olyan magas – tette hozzá az Oeconomus elemzője.

Miért tudják a külföldi diszkontláncok olyan olcsón kínálni termékeiket?

Raskó György szerint a válasz abban rejlik, hogy az élelmiszer-kereskedelem roppant módon koncentrálódik a világon, és hódítja el a piacot a független, önálló boltoktól. Ezek hatalmas tételekben rendelnek sonkát, joghurtot, mindenféle élelmiszert, így a beszállítók is nagyon jól járnak, másfelől pedig a beszerző kiskerláncok is, no, meg végül a vásárlók. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a válság és a magas infláció miatt a vevők nagyon árérzékenyek lettek.

Szóba került az is, hogy az elemzés alapján kiderült, Magyarország olyan termékekből is behozatalra szorult az elmúlt szűk tíz évben, mint például a burgonya, alma, paprika vagy uborka. Az egykori államtitkár szerint ennek az az oka, hogy az uniós támogatások abnormális módon favorizálják  a tömegtermelést, elsősorban a gabonák és az olajos magvak esetében.

Viszont teljesen háttérbe szorultak Magyarországon a kertészeti ágazatok, ezeknek nagyon szerény támogatást nyújt Brüsszel, vagyis a hazai termelők elkényelmesedtek, megelégednek a milliós földalapú támogatással, és eszük ágában sincs olyan macerás zöldséggel, gyümölccsel foglalkozni, mint a burgonya vagy a hagyma. De igaz ez az állattenyésztésre is, ott is időigényes az a tevékenység, és a jövedelme alacsonyabb, mint amit gabonával meg lehet termelni.

Ugyanakkor ma már olyan precíziós mezőgazdasági eszközeik vannak a hazai termelőknek, amelyekkel nagyjából évente egyhavi munkaráfordítással egy család több száz hektárt meg tud művelni.

Beleszól a klímaváltozás is, jöhet a finn málna

Elhangzott, hogy a rendszerváltás környékén a burgonyatermesztés még 6-700 ezer tonna körül volt. Azóta senki nem felejtette el, hogyan kell ezt csinálni, csak ma már, ha nincs profi öntözőrendszerünk, akkor bizony burgonyába nem is érdemes belefogni. A burgonya termésterülete északabbra tolódott. Hasonlóképpen a bogyós gyümölcsök esetében, amelyek a hűvösebbet kedvelik, és a magyar klíma már túl meleg számukra, ezért annak a termesztése is északabbra került.

Sajnos ugyanez igaz a paradicsom és az alma esetében is.

A műsorban ezek mellett még szó volt arról is, hogy:

• Milyen gondot jelenthet majd Ukrajna jövőbeli uniós tagsága a magyar mezőgazdaságra?
• Hány magyar család gazdagodott meg a földalapú uniós támogatás eredményeként?
• Miért alacsony a hazai agrárkivitel, amikor sokkal nagyobb potenciál van a magyar agráriumban?
• Jót tett-e az uniós csatlakozás a magyar mezőgazdaságnak?
• Kiváló lett az idei búzatermésünk, de vajon hova tudunk eladni több millió tonna gabonát?

(Borítókép: Szigethy-Ambrus Nikoletta és Raskó György. Fotó: Zöld Fanni / Index)