Kormányzati és ellenzéki törvényjavaslat is készül a Balaton védelméről, ebben sincs egyetértés

Egy hete, október 5-én került fel az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapjára A magyar építészetről szóló törvény tervezete, amelyre október 12-ig lehetett e-mailben észrevételeket küldeni. Lázár János miniszter szerint az új törvényt az elmúlt hónapokban rendkívül széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, állítása szerint több mint ötezer szakmai javaslatot vizsgáltak meg. A jelenleg 299 paragrafusból álló törvény elmondása szerint garanciája lesz a szaktudás, szakszerűség és minőség érvényesítésére.

Balatoni főépítész, balatoni főtájépítész

Az építészeti törvény tervezete külön is foglalkozik a Balatonnal. Az elképzelések szerint lesz egy balatoni főépítész, aki többek között az állami főépítész megkeresése alapján véleményezi az illetékességi területén lévő település településtervét, illetve annak módosítását az egyeztetési eljárás zárószakaszában, továbbá véleményt nyilvánít az illetékességi területét érintő területrendezési hatósági eljárásban, amelyet az állami főépítésznek a döntése meghozatala során figyelembe kell vennie.

A balatoni főépítészen kívül lesz még egy őt segítő balatoni főtájépítész is, aki minisztériumi főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselőként feladatát

• az épített és természeti környezet megőrzése és méltó hasznosítása, továbbá a tájvédelmi szempontok érvényesítése,
• az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védelem és az alkalmazkodás,
• a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, valamint
• a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében végzi.

Magánfürdőházak a tómederben?

A Népszava cikke szerint a törvénytervezet eddigi társadalmi vitájában sokan nem értenek egyet azzal, hogy törölnék a strand és kemping fogalmát, márpedig a Magyar Építész Kamara területrendezési tagozata szerint ezzel elveszne a garancia a rendeltetésszerű használatra. Nem tartják jó ötletnek a magánfürdőházak építését sem a tómederben.

A kamara vitatja a Balaton vízpartjának szabályozási felszabdalását is, mert szerinte a köz- és magánfunkciók egyensúlyát csak úgy lehetne biztosítani, ha a vízpartot egy egységként kezelik. Fontosnak tartanák még, ha bekerülne a törvénybe, hogy a tó körül a zöldterület aránya nem lehet kisebb a beépítésre szánt területek 10 százalékánál.

A tervezet ugyanakkor kitér arra, hogy

a Balaton vízparti területei területfelhasználásának meghatározása során a környezet-, táj- és természetvédelmi érdekeket, valamint a turizmus és az idegenforgalom további fejlesztését biztosító területfelhasználást össze kell hangolni a Balaton mindenki számára történő elérhetőségét biztosító közérdekkel.

A készülő jogszabály azt is kimondaná, hogy a Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Azért kivételt itt is engedne a tervezet, de csak abban az esetben, ha az nem sért környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket, és a szükségesség és arányosság mérlegelésével az állami főépítész és a Balatoni főtájépítész ahhoz hozzájárul.

Ellenzéki törvényjavaslat horvát mintára

A héten egy másik balatoni törvénytervezet is napvilágot látott. Gurmai Zita és Molnár Zsolt szocialista képviselők A természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandok védelméről és a Balaton szabad elérésének biztosításáról címmel ugyanis törvényjavaslatot terjesztettek be az Országgyűléshez.

Az ellenzéki képviselők véleménye szerint a Balaton egyre inkább csak az évtizedek óta a parton lakó szerencsések és a most épülő lakóparkokban és szállodákban nyaraikat töltő kiváltságosok részére elérhető. Úgy látják, hogy néhány éven belül nemcsak az ország távoli vidékein élő családoknak lesz nehezen elérhető álom a balatoni fürdőzés, hanem a Balaton-parti települések lakosainak is. Mindeközben – hívják fel a figyelmet – Horvátországban törvény minősíti a tengerpartokat kizárólagos köztulajdonnak, és szigorú rendelkezések biztosítják a tengerpartok szabad elérését az ország minden polgára számára.

Ezért előírnák a Balaton-parti területek további privatizációjának megállítását akként, hogy megtiltják a jelenleg állami vagy önkormányzati tulajdonú part menti területek értékesítését.

Ugyancsak horvát mintára a törvényjavaslat közigazgatási bírság kiszabását írná elő abban az esetben, ha a természetes vízpartot vagy a törvény szerint kötelezően kialakítandó parti sétányt lezárnák vagy megközelítését indokolatlanul korlátoznák. A közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén pedig tízmillió forint lenne.

(Borítókép: Molnár-Bernáth László / Index)