Elárulta Karikó Katalin, mire költi a Nobel-díjért járó pénzt

„Múlt héten, amikor kihirdették, hogy ki kapta a Nobel-díjat, Drew Weissman (akivel közösen osztoztak az elismerésben – a szerk.) a barátaival és kollégáival elment bulizni, én pedig haza mentem, én ide jöttem, mert az én kollégáim itt vannak” – mondta Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának dísztermében.

A friss Nobel-díjas kutatót Szegeden csaknem ezren köszöntötték a díszteremben és a hivatal előtt. Kereken ötven évvel ezelőtt járt Szent-Györgyi Albert a városban először, miután Amerikába távozott. Dolgozószobáját most Karikó Katalin kapta meg.

Karikó Katalin párás szemmel emlékezett vissza arra, hogy ebben a díszteremben vette át doktoriját, s férjével is Szegeden ismerkedett meg, aki a Déry Miksa Középiskolában tanult, illetve itt született meg a lánya. Külön köszöntötte kisújszállási és szegedi tanárait, kollégáit, ismerőseit. Mint mondta, anno el sem akart menni Magyarországról, ugyanis két település van, amibe szerelmes. Az egyik Kisújszállás, a másik pedig Szeged.

Karikó elmesélte: lánya, amikor Amerikában tanult, azt mondta a tanárának, hogy nagyobb a szabadság Magyarországon, mert egyedül is elmehet a boltba, Amerikában viszont nem. És egyébként a fagyi is olcsóbb idehaza.

Botka László, Szeged polgármestere is köszöntötte újra itthon Karikó Katalint, elmondása szerint égtek a vonalak, miután kiderült, hogy a magyar kutató valóban Nobel-díjas lett. Létrehoztak egy gratulációs könyvet is, amelyet már több ezren írtak alá. Az önkormányzat úgy döntött, hogy Szeged legmagasabb épületére pedig felfestik Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin arcképét.

Az egyetem rektora szerint nem lehet véletlen, hogy az egyetem két Nobel-díjassal is büszkélkedhet. Méltatta Karikót, akivel régóta ismerik egymást.

Oktatásra költi a pénzdíjat

Karikó Katalin szegedi útján a sajtó képviselőivel is találkozott, ahol előzetesen feltett kérdésekre válaszolt. Arra a kérdésre, hogy mit kezd majd a díjjal járó összeggel, annyit mondott: „Ékszereket nem viselek, jachtom nincs, és nem is lesz, az oktatásra és a kutatásra szeretném fordítani az összeget. Hogy pontosan hol és kikkel, azt a jövő fogja eldönteni”.

A beszélgetés során kiderült, hogy az utóbbi időben számos díjat kapott, ahogy ő fogalmazott, csak ezeknél kisebb a dobpergés, mint a Nobel-díjnál. Szerinte téves, hogy egy kutatónál a Nobel-díj lenne a cél: „Megkapja, és mi van utána?” – tette fel a kérdést. Szerinte a cél, hogy megértsünk valamit, és ezt másokkal is közöljük. 

A Nobel-díj után az amerikai sajtó a „Karikó-problémával” kezdett el foglalkozni. Ez – ahogyan a professzorasszony fogalmazott – azt jelenti, hogy az amerikai kutatók és az amerikai szakma feltette a kérdést, honnan jött ez a hölgy, hol van Magyarország és hol van a Szegedi Tudományegyetem? Vagyis előzetesen sokan lebecsülték a kutatót, az országot és az egyetemet is. A Karikó-probléma tehát igazából azt a kérdést veti fel: hány olyan ember van, akit ugyanilyen magatartás miatt veszített el az amerikai tudományos élet. „Én azért nem vesztem el, mert volt két kollégám, akik kiálltak mellettem, és hittek bennem, hiába a kétkedők voltak hangosabbak” – fogalmazott Karikó Katalin. 

(Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Németh Kata / Index)