Karikó Katalin az Indexnek szerelmekről, sportról és arról, mit üzen a világnak a Nobel-díj átvételekor

A friss Nobel-díjas Karikó Katalin az Indexnek adott interjúban egyebek mellett beszélt arról, hogy 

• mennyire naprakész mostanában a szakterületén,
• milyen új programot indítana a Szegedi Tudományegyetemen,
• tervezi-e a hazaköltözést; 
• miért nem lehet látni a fogadásokon a férjét; 
• mi lesz a díj sorsa, megmutatja-e Szegednek az elismerést; 
• miről szól majd a díj átvételekor a beszédében.

„Nem vagyok színésznő, sem énekes, de örülök, hogy ilyen sokan eljöttek köszönteni. Ezzel is próbáljuk a figyelmet a tudományra irányítani” – mondja mosolyogva Karikó Katalin arra a kérdésre, hogyan éli meg, hogy Szegeden ezrek ünnepelték őt. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Dóm tér 8. alatt található Szent-Györgyi Albert egykori irodája, amelyet hétvégétől már Karikó Katalin birtokol. Itt találkozunk a friss Nobel-díjas professzor asszonnyal, aki a beszélgetés előtt megmutatja, hol is csöppent bele a tudományos életbe.

Nem hiszem, hogy a laboratóriumba már visszatérek, de a kutatás nyilvánvalóan fontos az életemben

– mondja a 68 éves professzor asszony, miközben fehér köpenyt húz, hogy bevezessen a második emeleten működő kis laborba. Itt kezdődött ugyanis minden.

A hírnév és a felgyorsult válasz-e-mailek

„Hallottam olyan Nobel-díjas tudósról, akiről kiderült: egyáltalán nem követi már, hogy mi történik a szakterületén” – mondja a biokémikus.

A kollégáimnak megjegyeztem, hogy rúgjanak bokán, és mondják: »Kati, most már menj, mert nem tudod követni ezt«

– eleveníti fel nevetve a szegedi Nobel-díjas, hogy mit is mondott nemrég amerikai munkatársainak. Hozzáteszi: ezért is képzi rendszeresen magát, hogy naprakész legyen.

„Ötven évvel ezelőtt is ezek a járólapok voltak itt a folyosón” – veszi észre a professzor, miközben baktatunk le az első emeletre, a Szent-Györgyi Alberttől megörökölt irodájába. Ízléses bútorok és bőr ülőgarnitúra van a nem túl nagy, de annál hangulatosabb helyiségben.

„Azt vettem észre, ha valakinek küldök egy e-mailt, akkor mostanában gyorsan kapok választ” – mondja a tudós, aki az SZTE-n egy programot szeretne elindítani a szegedi hallgatóknak. Talán online folyna az oktatás, de az is lehet, hogy meg tud nyerni olyan – elsősorban tengerentúli – oktatókat, akik egyébként nem jönnének el Magyarországra tanítani.

A hírnevemet szeretném arra használni, hogy az itteni diákok is halljanak előadásokat olyan emberektől, akikről esetleg másképpen nem hallanának

– teszi hozzá a professzor, aki – bár magyar állampolgár – nem tervezi a hazaköltözést. „1985 óta rengeteget változott itt minden, nem biztos, hogy el tudnék igazodni. Ráadásul a lányom és az unokáim is az Egyesült Államokban élnek” – válaszol arra a kérdésre, hogy tervezi-e a hazaköltözést.

Szerelmek és a hosszú házasság titka

A professzor lánya, Zsuzsanna (Susan Francia) kétszeres olimpiai bajnok evezésben: a pekingi és a londoni játékokon nyert egy-egy aranyat az amerikai női nyolcas egységgel. „A mai napig a nappali közepén van a lányom evezős ergométere, amit reggelente és esős, rossz időben mindig használok” – mondja Karikó Katalin, aki 49 évesen Miamiban lefutotta a 21 kilométeres félmaratont.

Férje, Francia Béla, a Szeged melletti kisvárosból, Kistelekről származik, a Déri Miksa Szakközépiskolában tanult, műszaki végzettségű ember.

A férjem mindig azt mondja, hogy egy családban elég egy kutató. Örül a sikereimnek, és támogat is benne, de ilyen helyeken mindenki a tudományról és a kutatási eredményekről beszél, nem pedig az autószerelésről és a műszaki lehetőségekről

– magyarázza a tudósnő, hogy Francia Béla urat miért nem lehet látni a fogadásokon és a tudományos üléseken. „A maga területén ugyanolyan elmélyült és sok mindent tud. A házunkban a bútorokat, a munkaasztalomat, sőt hatvanadik születésnapomra egy szekrényt készített nekem” – magyarázza Karikó Katalin, aki hozzáteszi: mindketten a szülőktől hoztak magukkal egy-egy szakmát is. „A férjem az apjától az asztalosmesterséget leste el, én meg ezért tudok kolbászt készíteni” – teszi hozzá.

A tudomány és a férjem megfér egymás mellett

– utal a két szerelemre a professzor asszony, aki szerint párja látja, hogy a kutatás mennyire boldoggá teszi őt. Míg máshol az elromlott műszereket leselejtezik és kidobják, addig az ő laboratóriumának eszközeit az ügyes kezű férje javítja és tartja karban. „Mindig csak annyit kérdez, ez az eszköz AIDS-es? Nem – válaszolom neki, és néhány napon belül a műszer már újra működőképes” – mondja Karikó Katalin.

Szerinte a hosszú házasság titka sokszor a távolságban rejlik. „Amikor összeházasodtunk, másfél évre elvitték katonának. Amikor hazajött, nem a problémákról beszéltünk, hanem az örömökről” – emlékszik vissza a kezdetekre a tudós. Az elmúlt tíz évben Németországban dolgozott, és egy évben csupán ötször látogatott haza Philadelphiába. „A Covid alatt hosszabb ideig otthon tartózkodtam, amikor egy nap azt mondta: nem kellene visszamenned. Miért nem jó, hogy itthon vagyok? – kérdeztem tőle. De – válaszolta, majd hozzátette, hogy mindig örül, amikor hazajövök, de annak is, amikor elmegyek” – avat be a családi mindennapokba Karikó Katalin, aki hozzáteszi: férjének kell egy kis „me time”.

Beszéd a Svéd Királyi Tudományos Akadémia előtt

„Egy aranyérmet adnak a Nobel-díjra, és három ezüstreplikát, amelyek arannyal vannak bevonva” – magyarázza a tudós, hogy december 10-én Svédországban, a Nobel-díj átadásakor mire számíthat.

„Az egyik replikát a Szegedi Tudományegyetemnek fogom adni” – árulja el a tudós. Arról, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémián mi lesz az üzenete a világnak, egyelőre nem tudott mit mondani.

Stockholmba menet, a repülőúton fogom kitalálni, hogy miről is fogok beszélni

– árulja el Karikó Katalin, aki annyit tesz hozzá: „Nekem spontán jönnek a gondolatok, nem kell előre leírnom azokat. Azt mondom majd, ami az eszembe jut.”

(Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)