Történelmi mélypontig apadhat a Duna

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízjelző Szolgálatának adataira alapozva azt írják, a Duna mindegyik főbb hazai mérési ponton kevesebb mint egy méterrel, de helyenként – például a Dunakanyarban, Pakson vagy Mohácsnál – már fél méterrel sem haladja meg a történelmi mélypontot. 

– hívja fel a figyelmet elemző írásában a Portfólió.  

A Tisza hazai szakaszának több hazai pontján hasonló a helyzet. A közelgő csapadékos idő pedig nem segít: csak a stagnáláshoz vezet és ideig-óráig megfékezi a süllyedés sebességét. Az elmúlt 500 év legsúlyosabb európai aszálya miatt a szakértők már potenciálisan katasztrofális kimenetelű európai vízválságról beszélnek, ezt pedig profin kell kezelni. 

A klímaváltozás aszályokat okoz

Hiába volt az idei nyarunk csapadékosabb, az ősz eddig kifejezetten száraz és meleg, ezért a folyókon esetlegesen érkező többletvíz az alsóbb szakaszokon gyorsan eltűnik. 

Egyre gyakrabban kell számítani arra Európában, hogy az aszályos körülmények télen is fennmaradnak: ez olyan nagy európai folyók vízgyűjtő területeit is érinti, mint a Duna vagy a Rajna, amelyek hasonló okokból az Alpok gleccsereiből is egyre kevesebb utánpótlást kapnak.

A Meteorológiai Világszervezet is erre figyelmeztet: jelentésük szerint az emberi tevékenység, valamint a klímaváltozás egyre ingadozóbbá teszi a víz globális körforgását. Bár a csapadék mennyisége nem feltétlen csökken az adott területeken, az özönvízszerűen lezúduló esők vize gyorsan folyik le, ez árvizekhez vezethet és nem biztosítja a magasabb folyóvízállásokat.

A Duna nélkülözhetetlen az erőművek hűtéséhez

A szélsőségesen alacsony vízállások számos gazdasági szegmensben okoznak gondokat, köztük az energiatermelésben és -ellátásban, de a folyami teherszállítást, az ivóvízellátást, az agráriumot és a turizmust is kedvezőtlenül érinti.

Magyarországon több olyan fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van: a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet.

Azonban a Paksi Atomerőműben a hűtésre szánt vizet az erőműhöz szállító csatornába csak addig jut be a víz, amíg a Duna paksi vízszintje nem süllyed az eddig mért legalacsonyabb érték alá körülbelül 1 méterrel. Ha ez megtörténne, árvízvédelmi szivattyúkkal akkor is el tudnák látni ugyan a blokkok biztonsági hűtéséhez szükséges 10 köbméter/másodperces igényt, de ez csak a nem üzemelő blokkok számára lenne elegendő – vagyis ebben az esetben le kellene állítani a teljes erőművet a biztonság érdekében. Ezzel a hazai áramtermelés mintegy 40 százaléka kiesne a rendszerből, ami rövid távon is rendkívüli helyzetet eredményezne.

Emelkedhet a vízszint

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései azt mutatják, hogy az október 23-i héten és azután is kitarthat az esősebb időjárás Bajorországban, Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon, vagyis a Duna vízgyűjtő területének az itthoni szakasz vízállását meghatározó részén. Ez azt jelentheti, hogy a mostani hétvégén kezdődő vízállás-emelkedés a következő hetekben is folytatódhat.