Orbán Viktor: Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia

„A magyar szabadság napján Veszprémből köszöntjük a teljes világ magyarságát, október 23-át jöttünk ünnepelni, de Veszprémbe egy nappal korábban kellett volna jönnünk, a veszprémiek nem vártak a pestiekre, már 22-én megalapították forradalmi szervezeteiket és világgá kiáltották követeléseiket, előbb ébredtek” – kezdte beszédét Orbán Viktor, hozzátéve: nem lepődnek meg ezen, Veszprém szeret a dolgok elébe menni, ez ezer évvel ezelőtt is így volt, Veszprém elől ment a keresztény városalapítások idején is.

Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-a, és mindegyik szolgál valamilyen tanulsággal, mindegyik része a mi nagy közös '56-os szabadságharcunknak. Nem csak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja, ezért méltó és igazságos, hogy ma itt Veszprémben hajtunk fejet az '56-os szabadságharcosok emléke előtt

– fogalmazott a miniszterelnök.

A magyar sors ismétlődő mintázata

Brusznyai Árpád története a legtanulságosabbak közül való, az ifjúság tanítójaként és a fiatalok pártfogójaként jellemezte Orbán Viktor, „az a fajta szellemi ember, aki értette az idők szavát, és tudta, ha újra nekünk, magyaroknak oszt lapot a történelem, akkor azt fel kell venni, bűn lenne talonban hagyni. Ő is megértette, hogy 1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából, ahogy az egy évvel korábban, 1955-ben az osztrákoknak sikerült is, amikor onnan kivonultak a szovjetek”.

Nem volt más választás, meg kellett próbálni. Ez a világos gondolat, a komoly történelmi számvetés az oka, hogy a forradalom- és szabadságharc nem artikulálatlan üvöltés, az elnyomottak dührohama és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt. A magyar forradalom minden lélegzetállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt. A forradalom maga volt a magyar géniusz felvillanása, ennek volt igazi, hamisítatlan, tőrölmetszett megtestesülése Brusznyai Árpád története

– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: Brusznyai vállalta, amit kellett, de óvta a fiatalokat, nem engedte a diktatúra martalócaival szembeni utcai elégtételt sem, megvédte őket a lincseléstől, gátat vetett az indulatoknak, megzabolázta a kötőfékét ledobni készülő ösztönöket. Végül a szabadságharc leverése után a kommunisták kivégezték, „nem azért ölték meg, mert bűnös volt, hanem éppen azért, mert ártatlan”.

Brusznyai Árpád sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk. Felebarátainkért érzett felelősség, kérlelhetetlen igazmondás, tettrekészség, az ellenségeinkkel szembeni bántásmód, a magyar lovagias nép, néha túlságosan is. Ezért fordul velünk elő újra és újra, hogy végül azok törtek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy éppen védjük őket. Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét, ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy önként, dalolva és vakon meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba

– hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: köszönetet méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátbatámadást, baráti tüzet viszont gyakorta kaptunk. „A magyar sors olyan mintázata ez, amely időről időre ismétli önmagát, nem vigasztal bennünket, hogy a nyugatiak most megehetik, amit főztek maguknak.”

„A hazaárulók is a mi nemzetünk részei”

Orbán Viktor szerint „a mi nemzetünk elég erős, hogy a hibáival is szembenézzen, tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Ahol magasság van, ott mélység is van, ezt a törvényt a dicsőséges és tekintetes Veszprém sem írhatja felül, október 23-át itt is november 4-e követte”.

A kormányfő kifejtette, a rendszerváltáskor a kommunistáknak csak akkor volt esélye ép bőrrel átlépni a demokrácia korszakába, ha előbb bevallották legnagyobb bűnüket, és amint bevallották, elvesztették hatalmukat. Nyilvánosan kellett eltemetniük az addig titkolt áldozatok földi maradványait, de amint eltemették a testüket, kiszabadult a lelkük, és ott lebegett a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek feje felett.

Az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, és az utolsó kommunisták menekülőútjaként megtervezett utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol '56 szelleme szerint végeznie kell.

A miniszterelnök kitért arra is, nekik csak annyi bátorságot kellett elkövetniük, hogy rájuk mutassanak, és elkiáltsák magukat: a király meztelen.

„Az ítéletet Brusznyai szellemét követve szabad és demokratikus választásokon mondták ki, ahol bárki elindulhatott, még a kommunisták is. Harminc évvel később is tart még a vita, hogy az igazságtétel ügyében utóbb erélytelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e akkor a magyarok. Akárhogy is ítéljük, az bizonyos, hogy úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletét sem vesztettünk, és ha kínnal, keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását. Sőt a mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, s máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és és legstabilabb hely egész Európában” – húzta alá Orbán Viktor.

„Mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk”

A miniszterelnök leszögezte, 1956 győzött, és visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe, ez is része a történelmi elégtételnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy

a hely, Európa, ahova visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket, és úgy látom, egyre kevésbé az. Szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült. De most szembe kell néznünk azzal, hogy mást értünk szabadság alatt, és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot is. Innen nézve úgy fest, mintha a nyugatiak számára a szabadság valamiféle menekülést jelentene. Szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél, de legalábbis változtasd meg azt, aminek születtél, nődd ki a múltadat, mint egy gyermekbetegséget, válts nemet, nemzetet, identitást. Cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel.

Orbán Viktor kiemelte, „mi itt Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk, arra, hogy végre azok lehessünk, akik vagyunk. A gondolat, hogy ne legyek férfi, ne legyek magyar, és keresztény se legyek, olyan, mintha a szívünket tépnék ki. A szabadság nem menekülés önmagunk elől, a szabadság megérkezés, hazatalálás, az légy, aki vagy, vállald, hogy magyarnak, kereszténynek, nőnek vagy férfinek születtél, apádnak és anyádnak vagy a gyermeke, a férjednek vagy feleségednek társa”.

Erről se Brüsszel se Moszkva kedvéért nem voltunk és nem vagyunk hajlandók lemondani.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a szabadságot védeni kell, a magyar ezért szabadságharcos nemzet, „a magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk”.

„Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia”

Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a mai életünkben is felbukkannak olyasféle dolgok, amelyek a szovjet időkre emlékeztetnek, előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát.

Szerencsére ami először tragédia volt, másodjára legfeljebb komédia. Szerencsére Brüsszel nem Moszkva. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült, ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy akarunk. Ha nem akarunk, nem táncolunk. Az elvtársi kioktatás változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják. Nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok nyugatról, ugyanoda és ugyanazokhoz. A nagy különbség az, hogy a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az. Igaz, hogy magára engedte a migrációt, igaz, hogy nem tudja kihúzni a lábát a háborúból, amelybe meggondolatlanul belelépett, az is igaz, hogy olyan vezetőkre bízta a sorsát, akik képtelenek megvédeni biztonságát, szabadságát és jólétét. Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió még megjavítható, még lesznek európai választások, Európa még él, lélegzik, testében még dolgozik az életerő

– vélekedett a miniszterelnök.

A kormányfő rámutatott, hogy az '56-osok áldozata akkor nyer értelmet, ha megvédik és örökül hagyják a szabadságot, „akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába. A múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk”.

Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy „az 1956-os szabadságharc évfordulóján tisztelettel fejet hajtok az ismert és ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete előtt, akik több évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel, és akik mindannyiunknak példát mutattak”.

Az Index október 23-i hírfolyamát itt találja.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. október 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)