Felfedezték a legelső pálos kolostorok egyikét

Sikeresen azonosítottak egy sokat keresett pálos templomot és a hozzá tartozó remeteséget a Magyar Nemzeti Múzeum régészei Taliándörögd határában múzeumbarát önkéntesek segítségével – számolt be a múzeum közleményében. 

Az Insula Pilup Sanctae Helenae templom egyike a legkorábbi, még tatárjárás előtt épült Árpád-kori remeteségnek, amelyet azonosítottak. 

Pál veszprémi püspök 1263-ban folytatott vizitációja nyomán született levelében felsorolta a rendhez kapcsolódni kívánó remeteségeket és azok vagyonát. Ebben az első helyen a taljándörögdi kolostor szerepel. 

Mint írták, a remeteség érintetlen, zárt egységként vizsgálható, és általa a rend korai története is alaposabban megismerhető. 

Egy térképpel kezdődött minden

A kutatás 2023 tavaszán indult egy 1827-es térkép alapján. A remeteséget retrospektív módon azonosították, vagyis találtak egy helyszínt, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy tökéletesen ráillik a leírás minden eleme, továbbá hitelesítő leletanyag is a kutatók rendelkezésére állt – mondta el Papp Attila, a Nemzeti Régészeti Intézet ásatásvezető régésze.

A terepbejárás és műszeres kutatás után a kolostor területét megtisztították, így jól láthatóvá váltak a maradványok, az északi fal mintegy 70 centiméter magas falrészlete. A geofizikai mérések szerint egy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épülethez tartozott, amelynek az omladéka a helyszínen maradt, nem szóródott szét, alapozása feltehetően szintén érintetlen.

Mint írták, a hely szűke miatt legfeljebb ketten-hárman lehettek egyszerre a szigeten. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a későbbiekben, a pálos rend virágzása idején miért hagyták el ahelyett, hogy átalakították volna. A templommaradvány és a remeteség feltárására a tervek szerint a közeljövőben kerülhet sor – írták.