Sorra hordják haza az urnákat az emberek, teljesen megszűnhet a temetőlátogatás

„Gondoljon bele mit jelent, ha mi hibázunk, ha elrontunk valamit. Persze ritkán fordul elő, de a mi szakmánkban a hiba lehetőségét minimálisra kell csökkentenünk, mert beláthatatlan következményei lennének. Egy temetésen mindennek tűpontosnak kell lennie. Mondjuk egy temetkezés időpontjának elrontásába beleroppan egy cég, a család joggal perelné be az adott vállalatot, és kegyeletsértés miatt mindig meg is nyerné” – mondta a temetkezési vállalkozó, akinek a segítségével betekintést nyerhettünk egy dunaújvárosi, húszfős temetkezési vállalkozás működésébe, szakmai kihívásaiba.

Palkovics Katalin megosztotta tapasztalatait arról is, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások mentek végbe temetkezési szokásainkban. „Külön kell választani az üzemeltetést és a szertartások lebonyolítását”. Az általa vezetett vállalkozás nemcsak a temetkezési szertartások teljes körű megszervezésével, hanem temetők üzemeltetésével is foglalkozik, a sírok karbantartásától kezdve a temetők tisztán tartásáig. A szakember meg van győződve arról, hogy a fogyasztói társadalom eljutott arra a pontra, amikor a temetőlátogatás hamarosan teljesen meg fog szűnni.

Vidéken hetven, a fővárosban már kilencven százalékos a hamvasztásos temetések aránya. Nagyon sokan választják a szórásos temetést, Dunaújvárosban ez a Duna közelségéből is fakad. Vízre engedéssel zárulnak a szertartások. Ennek az állhat a hátterében, hogy az elhunytak így rendelkeztek, és nem szeretnék terhelni a hozzátartozóikat. Anyagilag sem, mert egy sír fenntartása folyamatos költségekkel jár, de sokan azért is választják végakaratukban ezt a módot, mert nem akarják, hogy szeretteik időt fordítsanak a temetőlátogatásra, ami azért is egy fájó pont, mert gyönyörű sírkertjeink vannak. A temetőlátogatás meg fog szűnni, pedig nem véletlenül alakult ki az évezredek alatt

– mondta Palkovics Katalin, hozzátéve, hogy a mindenszentek még mindig intenzívebb látogatási időszaknak számít a temetőkben, de már az ünnepek alatt is megfigyelhető a látogatók számának jelentős csökkenése.

A Duna-parton épült „illegális temető” azonban annak bizonyítéka, hogy az elhunytak hozzátartozóinak szükségük van egy helyre, ahol emlékezni tudnak azokra, akiket elvesztettek, és a szórásos temetkezést választották. A dunaújvárosi emlékhely valóban engedélyek nélkül épült annál a kikötőnél, ahol az a hajó is kiköt, amelynek segítségével az elhunytak hamvait a Dunába szórják. Az „illegális temetőt” kegyeleti okokból senki sem meri felszámolni, a hatóságok nem lépnek fel ellene.

Palkovics Katalin szerint ez is annak a jele, hogy a nagyszámú hamvasztásos és szórásos temetéssel rengeteg új kérdés és megoldásra váró probléma vetődött fel. Sokan „speciális” módon vagy otthon tárolják az urnát, amiből több probléma is fakadhat, akár a gyászoló családon belül is feszültséget gerjeszthet. A szakember szerint a legfontosabb kérdés, hogy képesek vagyunk-e a gyász feldolgozására, és az elengedésre.

Az urna tárolására számos alternatív megoldást kínálhatnak a temetkezési vállalkozások.

Drágák a temetések, de miért ennyire?

Ha már egy temetkezési vállalkozás működésébe nyerhettünk betekintést, nem mehetünk el amellett a kérdés mellett sem, hogy miért kerül olyan sokba egy temetés a gyászoló családnak, miért lett a közbeszéd része, hogy a vállalkozások nyerészkednek a hozzátartozókon. Palkovics Katalin szerint a jelenlegi gazdasági és inflációs környezetben ebben a szektorban is elkerülhetetlen volt az árak emelkedése. Az energiaárak növekedése a temetkezési vállalatokat is áremelésre sarkallta. A vállalkozások nem kaptak kormányzati segítséget a hirtelen megugró energiaárak kezelésére.

Az energiaárak növekedése mellett más tényezők is drágítják a szolgáltatást.

Lefordítom vendéglátós nyelvre. Elmegyek a piacra, veszek egy kiló karajt, mondjuk 1500 forintért. Elmegyek az étterembe, egy szeletet kapok annyiért. Miért? Mert rengeteg munka van mögötte. Valaki megveszi, előkészíti, majd megsüti, valaki pedig felszolgálja, ez már négy ember. A költségek egymásra rakódnak. A szolgáltatóiparban a bérköltség a legnagyobb, a temetkezési vállalkozások esetében is így van. Ráadásul nagy a fluktuáció, nem sokan bírják lelkileg, meg kell találni a legalkalmasabb embereket, meg kell őket fizetni. Volt, aki két nap után rájött, hogy ez nem neki való, és otthagyott bennünket

– mondta.

Halotti tor és e-mail

A temetőlátogatások mellett a halotti torok száma is radikálisan csökkent az elmúlt években. „Szerintem attól is függ, milyen neveltetést kapott az ember. Ahol szép, összetartó családok vannak, szinte elengedhetetlen, hogy legyen halotti tor, de sajnos jellemzőek a csonka, szétszakadt családok, egymással nem beszélő testvérek” – mondta Palkovics Katalin, aki szerint a virrasztás szokása teljesen kiveszett a magyar temetkezési kultúrából.

„Kapunk egy e-mailt, hogy meghalt édesapám, mennyibe kerülne a temetés. Ez a fajta személytelenség egyre inkább képbe kerül a mi szakmánkban is. Még telefonon is több mindent el tudok mondani, csak ugye az újabb generációk már mindent letennének, pedig másfél óra elegendő lenne rá, hogy mindenről tájékoztassuk a családot. Ha határozott döntéssel érkeznek, akkor nem befolyásoljuk, de ha kérdései vannak felvázoljuk azt a rengeteg lehetőséget, ahogyan a búcsúszertatást meg lehet tartani, vagy akár elhelyezni az elhunytat. Már szoftver is segíti a munkánkat, ami nagy előny, mert az összes adat és hivatalos dokumentum egy helyen elérhetővé válik. Ez egy speciális szoftver, amelynek segítségével az összes szükséges dokumentáció, űrlap, nyilatkozat, meghatalmazás, megbízás automatikusan nyomtatható. Segítségével sokkal kisebb hibalehetősséggel dolgozunk” – mondta a vállalkozó, hozzátéve, hogy 2024 januárjától a papíralapú Halottvizsgálati Bizonyítványt felváltja a digitális.

A temetkezési vállalkozások a szertartással együtt járó összes terhet teljes mértékben át tudják vállalni a hozzátartozóktól, akik alapesetben nem tudják, hogy mikor, melyik szervhez kell fordulniuk a különböző szertartástípusok esetében, illetve milyen engedélyeket kell megszerezniük a szertartás megszervezéséhez.

Sőt, azok a tevékenységi körök is fel vannak sorolva, amelyekért pénzt kérhetnek el a cégek. A temetkezési vállalkozások nem reklámozhatják magukat Magyarországon, a nyugati szabályozás sokkal megengedőbb ebben a kérdésben. A szakmában konszenzus van arról, hogy egy koporsós temetésre 20-23 munkaórát kell fordítani, egy hamvasztás esetén pedig ez 23-26 órát jelent a temetés felvételétől a szertartás végéig. Egy temetés munkálataiban legalább négy-öt ember szokott részt venni. A jogszabály például azt is előírja, hogy az elhunytat minimum két embernek kell szállítania, és milyen védőeszközöket, felszerelést kell használniuk.

Nem mondhatjuk, hogy a társadalom a temetkezési vállalkozókat, a sírásókat, a kegyeleti tanácsadókat, a társadalom megbecsült tagjai között tartaná számon. Palkovics Katalin a MATESZSZ elnökekeként a szakma megbecsültségéért küzd. Egy OKJ-s képzés keretében egyelőre csak temetkezési szolgáltatókat képeznek, akik vezető beosztásban dolgoznak a vállalkozásoknál, de azt szeretné elérni, ha kegyeleti tanácsadókat oktathatnának, akiknek a mentális és pszichés képzésre egyaránt nagy szükségük lenne.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)