A korrupciót fűtheti az új építési törvény életbelépése

Ne írja alá Novák Katalin köztársasági elnök az állami építési beruházások rendjéről szóló törtvényt – ezt kérte neki címzett és ma elküldött levelében a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ).

Amint arról korábban beszámoltunk, a törvényjavaslat centralizálná az önkormányzati fejlesztéseket. A jogszabály elfogadása esetén minden olyan települési fejlesztés állami beruházásnak minősülne (legyen szó közlekedési, infrastrukturális vagy építési fejlesztésről), ahol az előkészítést, illetve a megvalósítást legalább ötven százalékban központi költségvetési vagy európai uniós forrás fedezi. Ezeket mind központi közbeszerzések keretében kellene lebonyolítani.

A MÖSZ elnöke szerint a törvény tervezett módosítása, amellett, hogy sérti a közösségi jogot (mert nem biztosítja az uniós források elköltésének átlátható és hatékony felhasználását), a települések önállóságát is sérti, mi több, korrupciós kockázatot jelentene. Gémesi György arra is felhívta a figyelmet, hogy kistelepülések sok, apró, 10-20 milliós fejlesztése esetében a központosítás rendkívül lelassítaná a folyamatokat, a kiválasztási szempontok között pedig megjelenhetne a politikai preferencia is.

A törvénymódosítás beleillik a tendenciába, amely egyre kevesebb beleszólást enged az önkormányzatoknak abba, hogy mi is történjen a területükön.

Erre már Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás utalt, jelezve, hogy nem tekinthetnek bele az építéshatósági engedélyekbe sem. Ezért olyan folyamatok mehetnek vége az adott városvezetés tudtán kívül, amelyekért a lakosság az önkormányzatokat kéri számon. Idén október 5-én bocsátották társadalmi vitája a törvénymódosítást, de a szakmai szervezeteknek csupán 7 nap állt rendelkezésre, hogy elmondhassák észrevételeiket.

Dobrev Klára még pénteken tett ígéretet arra, hogy kormányra kerülésük esetén visszaadnák az önkormányzatok hatásköreit, például az építéssel kapcsolatos jogköröket (de visszaadnák az iskolákat, az egészségügyi és szociális intézményeket és feladatokat is).

Rozsdaövezeti kijelölés a kormány jolly jokere

A kormányzat rozsdaövezeti kijelöléssel könnyítheti meg az ingatlanfejlesztők dolgát, mentesítve őket egy sor helyi jogszabály előírásai alól. Ugyan a kijelölési eljárásban kérni kell az adott település önkormányzatának véleményét, de az nem kötelező erejű. Törökbálinton így építhet egy vállalkozó a téglagyár területére lakóparkot annak ellenére, hogy azt a környéken élő lakosság nem támogatta, az építéshez pedig nem kapcsolódik a megfelelő lakhatáshoz szükséges infrastruktúra sem. Bár Törökbálintnak fideszes polgármestere van, mégis helyi népszavazást volt kénytelen kezdeményezni az ügyben.

A MÖSZ azt szeretné elérni, hogy egyrészt az építési eljárások legyenek kétszintűek, azaz legyen lehetőség jogorvoslati eljárásokra, másrészt, hogy az önkormányzatok szabályozhassák, hogy egy új ingatlan esetében lakóegységenként hány gépkocsi beállását kelljen biztosítani.

A főváros vezetése részéről Karácsony Gergely arra tett javaslatot a kormányzatnak, hogy a vízszolgáltatás fenntarthatóságának érdekében a profitot termelő ipari fogyasztók esetében oldja fel a már 10 éve változatlan mértékű (rezsicsökkentett) vízdíj rögzítését. Egyes szakértői becslések szerint 3-5 ezer milliárd forintba is kerülne rendbe hozni a magyarországi víziközmű-hálózatot, amire a vízszolgáltatóknak nincs pénze, mivel a rezsicsökkentett vízdíjakon hatalmas veszteségeik keletkeznek.

(Borítókép: A Tópark Ingatlankomplexum modern lakóépületei a főváros agglomerációjában Biatorbágy és Törökbálint határában. Fotó: Jászai Csaba / MTI)