Kocsmahangulat a Parlamentben – alig volt konszenzus a Népjóléti bizottság ülésén

A Népjóléti bizottság október 31-i ülésének első napirendi pontja a kórházak higiéniai állapota lett volna, amiről a Belügyminisztérium képviselőit is meg akarták hallgatni ismét, de a kormánypárti képviselők szavazataival levették a beszámolót a napirendről, ugyanis szerintük ez politikai hisztériakeltés. 

Részrehajlással vádolták az elnököt

A bizottság elnöke, a DK-s Varga Zoltán szerint a kormánypárti képviselők a szőnyeg alá akarják söpörni az ügyet, pedig a kórházi fertőzések magyarok ezreit, tízezreit érintik, aggasztó, hogy egyes intézményekben ágyi poloskák és patkányok fordulnak elő. 

„Ezért előbb-utóbb darabra mindenkinek felelni kell, ne higgyék azt, hogy önöket majd a VIP-kórházakban el fogja kerülni a fertőzés” – vetette oda a bizottság fideszes tagjainak. Amire Kovács Sándor kormánypárti képviselő indulatosan a következőkkel reagált: „A Népjóléti bizottság elnökének feladata, hogy részrehajlás nélkül nyilatkozzon a témában”. Parázs vita alakult ki, amit Varga Zoltán azzal zárt le, hogy nem engedi, hogy kocsmahangulat alakuljon ki az ülésen. 

A zárszámadást elfogadták

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára ismertette: a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikkelyében szerepeltek szerint került benyújtásra. Az Állami Számvevőszék pedig elkészítette nyilvános dokumentumát az elszámolás végrehajtásáról.

Komáromi Zoltán elmondta: korábban még csak a politika iránt érdeklődő háziorvosként sem értette, hogy viszonylag fix számok ismerete nélkül miért kell költségvetést elfogadni. „A Covid-járvány közepén ez illúzió volt mind jogilag, mind számokban, a zárszámadást látva nem sokat tévedtem” – húzta alá. A DK-s politikus szerint ez a büdzsé már az év elején, a választási pénzosztással felborult. A családok szja-mentességét és a 13. nyugdíj kifizetését említette, illetve hogy „a 2022-es évben vágtató infláció vette kezdetét, amit minden állampolgár megérez”. A bizottság alelnökének véleménye szerint egy megalapozatlan költségvetés áldozatai lettünk. Ennek egyik következménye, hogy

míg tavaly év végén 62 milliárd forint volt a kórházak adóssága, idén szeptemberre már elérte a 108 milliárd forintot.

Rámutatott: az egészségügyi költségvetésből tisztán látszik, hogy ez rossz gyakorlat. „A beszállítók eleve belekalkulálják azokat a veszteségeket, amit a 8-12 hónapos utólagos térítés jelent” − fűzte hozzá. 

Az államtitkár erre úgy reagált, hogy vannak előre nem látható események, mint például a 2022-ben kitört háború, a szankciók, az energiaárak a világ többi országának költségvetésén is nyomot hagytak. „Éppen ezért más országoknál sincs nagyobb eltérés a költségvetési terv és a megvalósulás között” – indokolta. Elmondta, hogy az Állami Számvevőszék mellett az Eurostat felé is be kellett nyújtani a dokumentumokat. „Az uniós és a magyar hivatal honlapján közzétett számok megegyeznek, ebből látszik, hogy hiteles adatokról van szó” – húzta alá. A kórházak adósságáról szólva megemlítette, hogy ezt a megemelkedett rezsiárak is növelték. De tavaly is kiegyenlítették az állami ellátórendszer tartozásait, amit ezután is rendre megtérítenek. 

Szabó Tímea különösnek találta eredményként feltüntetni azt, hogy az állam kifizeti a közkórházak megemelkedett rezsijét, mivel ez a kormány alapfeladatai közé tartozik. A képviselő szerint érthetetlen, hogy miért hivatkozik a magyar kormány mindig a háborúra, amikor az infláció szóba kerül, ami Magyarországon 12,2 százalék volt, miközben Ukrajnában 7,1. „Ezek szerint a háború minket jobban sújtott volna?” – intézte a kérdést az államtitkárhoz.

Banai Péter Benő azzal válaszolt, hogy a képviselő asszony rossz számokat idéz, ez 2022-es adatsor, az idei számok már kedvezőbbek. A Párbeszéd politikusa az inflációról szólva kiemelte: csak meg kell nézni, hogy Bukarestben, Bécsben vagy Varsóban feleannyi egy kiló kenyér, mint Magyarországon. Az államtitkár elismerte, hogy az élelmiszerárak ugyan kiugróan magasak itthon, de a lakosság az unióban a legalacsonyabb gázárat fizeti, villanyban pedig a második legalacsonyabb összeget. Az államtitkár elmondta, hogy az egészségügyi béremelések kifizetése is megterhelte a költségvetést. 

Az elhangzottakat követően Varga Zoltán, a bizottság elnöke ismét felhívta a figyelmet, hogy az ellenvéleményeket higgadtan fogadják és tárgyalják meg az ülés résztvevői. A vita lezárásaként a bizottság tagjai szavazata alapján a törvényjavaslat megfelel a Határozati Házszabály 44–45. paragrafusának. 

Vita az otthon ápolásról

Az ápolási díj összegének a mindenkori minimálbérhez történő kötéséről szóló, az LMP által előterjesztett határozati javaslatról Kanász-Nagy Máté beszélt. „Ez tulajdonképpen pontosan megegyezik a Fidesz több mint 19 évvel ezelőtti határozati javaslatával, ugyanis 2004-ben még ők is úgy gondolták, hogy az otthoni ápolási díj összegét a mindenkori minimálbérhez kell igazítani. A helyzet azóta sem változott, hisz ez az összeg még mindig méltatlanul alacsony” – kezdte a képviselő.

Az alapszintű ápolási összeg 45 600 forint, az emelt összegű 68 500 forint, a kiemelt összegű pedig 82 200 forint. A politikus rámutatott: ha a bruttó 232 ezer forintos minimálbérhez viszonyítunk, akkor a legnagyobb otthon ápolási díj ennek a harmadát jelenti. „Továbbra is úgy tartjuk, az otthon ápolás egy munka, ezért legalább a minimálbér illetményét kellene kifizetnie a magyar államnak” – hangsúlyozta.

Kovács Sándor, a bizottság alelnöke erre úgy válaszolt, hogy a 2004-es Fidesz-javaslat kidolgozottabb volt. Kanász-Nagy Máté ehhez hozzáfűzte, hogy szinte csak a dátumokat és az előterjesztők nevét változtatták meg. Az alelnök elmondta, hogy annak idején végül a mindenkori minimálnyugdíjhoz kötötték az egyfajta otthon ápolási díjat.

„Az ápolt állapota, gondozási szükséglete és ápolójával való rokoni kapcsolata szerint érdemesebb lenne ezeket az összegeket meghatározni” – egészíttette ki Kovács Sándor, aki megjegyezte, hogy a gyod közterhe csak 10 százalék, miközben a minimálbéré 33,5 százalék. „Ha ezt megnézzük, lehet, hogy magasabb összeget is kap az ápoló az ellátottja után” – húzta alá, hozzátéve: a 2010-es 28 500 forinthoz képest elértük a kiemelt ápolási díjnál a 87 130 forintot, a többgyermekesek ápolása esetén a gyodnál a 348 ezer forintot. Az alelnök végül azzal utasította vissza a javaslatot, hogy kidolgozatlan, és a gondozott ápolási szükségletét nem veszi figyelembe. Az LMP-s politikus indítványozta, hogy a védőnőkhöz hasonlóan az otthoni ápolásnak is legyen kijelölt napja. Kovács Sándor elmondta, Kossuth Zsuzsanna születésnapja, február 19. a magyar ápolók napja, amelynek megünneplésekor nem tesznek különbséget abban, hogy ez otthon vagy intézményben történik.