Erős ellenszél fúj Budavár Önkormányzata felett

A június 9-ei önkormányzati választáson a főváros 23 kerülete közül alig néhány olyan akad, ahol a Fidesz polgármesterjelöltjei jó eséllyel indulhatnának el a jelenleg regnáló baloldali kerületi vezetéssel szemben. Tarlós István volt főpolgármester az Indexnek adott interjújában e kevés kerület között említette az I. kerületet.

V. Naszályi Márta Budapesten a Párbeszéd egyetlen olyan politikusa (a főpolgármestertől eltekintve), aki polgármesteri mandátumot tudott szerezni 2019-ben. A második legkisebb lélekszámú kerület súlyát turisztikai jelentősége adja, hiszen a Citadella, a Várkert Bazár és a budai vár is kiemelt helyet foglal el minden, Magyarországról szóló útikönyvben. Hazánk teljes GDP-jének 5 százaléka a Budapestre irányuló nemzetközi turisztikai bevételekből származik. A településfejlesztés fókuszában is a történelmi épített örökség megőrzése és fejlesztése áll, és ez az origója a városvezetés és a kormányzat már több mint négy éve fennálló konfliktusának. 

Kiemelt kormányzati beruházások sokasága zajlik ugyanis az I. kerületben, ahol a Miniszterelnökség kinyújtott karjaként a Várkapitányság önállóan intézi a több tíz milliárdos értékű kerületi fejlesztéseket. A Budavári Palotanegyedben jelenleg is zajlik a 

• József főhercegi palota,
• a Honvéd Főparancsnokság
• és a Vöröskereszt-székház (egykori külügyminisztérium) 

elpusztított épületeinek betonszerkezeti alapokra történő visszaépítése; a Citadellán pedig (a közpark rekonstrukcióját követően) a nyugati ágyútorony átépítése és benne egy Szabadság Bástyája névre keresztelt látogatóközpont és kiállítótér kialakítása. Mindezekre a fejlesztésekre azonban a kerületvezetésnek semmilyen érdemi ráhatása nincsen, noha V. Naszályi Márta polgármester számos fórumon megfogalmazta, hogy egyáltalán nem értenek egyet mindazzal, amit az állam a kerületben tesz.

Rés a baloldal pajzsán

A jelenlegi polgármester a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd közös jelöltjeként mindössze 121 szavazattal győzte le 2019-ben a fideszes Nagy Gábor Tamást, aki 1998-tól vezette a kerületet. 

Olyannyira nem, hogy 2022-ben össze is omlott a képviselő-testületben a baloldali többség, miután Gelencsér Ferenc alpolgármester országgyűlési képviselővé választásával a parlamentbe távozott, a helyére kiírt időközi önkormányzati képviselő-választást pedig a Fidesz jelöltje, Fazekas Csilla nyerte. A jobboldal többségét az biztosítja most a 14 tagú testületben, hogy két exjobbikos: Varga Dániel és Zsitnyák János rendre együtt szavaz a Fidesszel.

A helyi közügyek ismerői számára az is világos, miért éppen Böröcz Lászlót nevezte ki Gulyás Gergely miniszter a világörökségi területfejlesztés kommunikációjáért felelős miniszteri biztosnak. Böröcz ugyanis nem hivatalosan a Fidesz polgármesterjelöltje az I. kerületben. A fiatal politikus nem rutintalan pályakezdő, a Fidelitas korábbi elnöke 2018-tól egy cikluson keresztül országgyűlési képviselő volt, s bár a 2022-es országgyűlési választáson alulmaradt az egyesült baloldal jelöltjével, az LMP-s Csárdi Antallal szemben, miniszteri biztosi minőségében állandó résztvevője, mi több, alakítója a helyi politikának.

Lakossági fórumokat szervez, állami fejlesztést népszerűsít, sőt – kvázi árnyékpolgármesterként – felszólal az önkormányzat ülésén, javaslatokat terjeszt a képviselő-testület elé: a kerületi oktatási intézmények vezetőivel egyeztet, szolgálati lakásépítéseket ígérve a pedagógusoknak, egészségügyi és önkormányzati dolgozóknak. (Mindezt számára az teszi lehetővé, hogy a jobboldali többség létrejötte után megváltoztatták az önkormányzat SZMSZ-ét.)

V. Naszályi Márta viszont magát tartja a választás esélyesének, ezt a Momentum-közeli Róna Dániel nevéhez köthető 21 Kutatóközpont nyári felmérésére alapozza. Eszerint 43 százalékkal vezet Böröcz László előtt, akire a kerületieknek csak a 32 százaléka szavazna. (A Fidesz is végzett erre vonatkozó saját mérést, ami ezeket a számokat nem támasztja alá.) Ugyanakkor pártjának alig mérhető támogatottsága ugyanazt a problémát vetíti előre, mint a főpolgármester, Karácsony Gergely esetében: széles körű ellenzéki összefogás nélkül esélytelen. Ezért is sürgeti a mielőbbi összefogást:

Mindannyiunk érdeke, hogy az ellenzéki összefogás mielőbb közösen kiállást tanúsítson, és kampányba kezdjen. Az tisztán látszik, hogy a közös siker eléréséhez szükségünk lesz egymás támogatására.

A polgármester azonban nem csak a fideszes kihívója miatt aggódhat. Információk szerint egykori momentumos alpolgármestere, a pártja elnöki székébe emelkedő Gerencsér Ferenc is el tudja képzelni magát az I. kerület polgármestereként. Szeptemberben erről az ambícióról Tordai Bence még úgy vélekedett, hogy legfeljebb akkor érdemes egy hivatalban lévő baloldali polgármester esetében baloldali kihívóról gondolkodni, ha például korrupciós botrányba keveredne. Akkor még nem tudhatta, hogy polgármester párttársával szemben épp ilyen gyanú merül majd fel.

Információink szerint ugyanakkor a Párbeszéd már el is készítette a helyi összefogás alapját képező dokumentumát, ezt azonban a szövetséges pártok (még?) nem írták alá. A Párbeszéd köreiből származó magyarázat szerint ennek csupán technikai oka van. (Hasonló a helyzet a fővárosban is, ott a Párbeszéd Zöld Minimum programjához kérte Karácsony Gergely a szövetségeseik támogatását, de a lapunknak válaszoló baloldali polgármesterek közül egy sem mondta azt, hogy aláírta volna. Az MSZP-s Horváth Csaba, illetve Soproni Tamás momentumos polgármester ugyanakkor jelezte, hogy egyetért a célkitűzéseivel.)

A V. Naszály Márta polgármester és Gelencsér Ferenc közötti ellentéten túl a Momentumnak észszerű az a törekvése, hogy a 2024-es választásokon helyi szinten minél inkább megerősítse a pozícióit, hiszen ebből országgyűlési egyéni választókerületi szinten is jobban lehet építkezni, mivel egy megválasztott polgármester hatékonyabban tud segíteni egy helyi országgyűlési képviselőjelöltnek, mint egy egyszerű párttag

– magyarázta a Momentum taktikázásának hátterét Nagy Attila Tibor politikai elemző.

A Párbeszéd részéről csupán „szóbeszédnek” minősítették Gelencsér esetleges indulását, tudnak azonban olyan helyi közvélemény-kutatásról, amelyben a Momentum elnökét is mérték. Az is látható, hogy Gelencsér kormányt támadó aktivizmusa épp a budai Várban, azaz az első kerületben ölt testet, ami helyi ismertségét is növeli. 

Kockázatok és mellékhatások

Az már évek óta tudható, hogy 

A polgármester számára a nyílt konfrontáció szövetségesével újraválasztási esélyeit csökkentette volna, ezért igyekezett a megosztó ügyeket jegelni. Ilyen volt például a II. kerületi Átrium Színház megmentésének esete. Az ezt bejelentő fővárosi vezetés 30 millió forinttal támogatta 2022 júliusában az intézményt. A főpolgármesteri elképzelés szerint azonban az igényelt, de hiányzó részt az érintett II. kerülettel, illetve a nem érintett, de párbeszédes vezetésű I. kerülettel fizettették volna ki. V. Naszályi Márta több tíz milliós, nem kerületi intézményt finanszírozó javaslata azonban nem nyerte el a helyi képviselők tetszését. Az említett finanszírozási konstrukciót a feszült viszonyra tekintettel a polgármester csak Gelencsér Ferenc októberi távozása után hozta be a képviselő-testület elé. A jobboldali többség által hozott, rá nézve kötelező döntéseket azóta gyakran nem hajtja végre, de a polgármesteri vétó eszközét is szívesen használja.

Ha a kerület lakossága nagyon elégedett volna a regnáló polgármesterrel, akkor V. Naszályi Márta a megosztottság ellenére is sikerrel újrázhatna – véli Nagy Attila Tibor, csakhogy a már említett és a többi kisebb-nagyobb problémás ügy (például a turistabuszok közlekedése és parkolása) mellett

az sem biztató jel, hogy a polgármester asszony több előterjesztését is leszavazta a képviselő-testület, mert így egy gyenge vezető benyomását kelti. Olyanét, aki nem elég ügyes és taktikus a testületi többség folyamatos biztosításához.

A jobboldali képviselők ezúttal a Ruszwurm-ügy felszínen tartásával igyekeznek sarokba szorítani a polgármestert. A november 9-ei ülésen egy vizsgálóbizottság felállítására tesznek javaslatot, hogy kiderüljön, miért függesztette fel a cukrászda kiürítéséről szóló másodfokú pert két hónappal a megválasztása után. (A polgármester szerint ezt egy peren kívüli megállapodás reményében tette.) Annak tisztázására, hogy történt-e kivételezés a Ruszwurm Kft.-vel, illetve hogy érte-e az önkormányzatot vagyoni hátrány, megvizsgálják az összes 2014 utáni önkormányzati eljárást: a hatósági eljárásokat, szerződés-előkészítési folyamatokat, hivatalos levelezéseket és feljegyzéseket.

Megkérdeztük V. Naszályi Mártát, hogy ha a testület feláll, és meghívják, elmegy-e a bizottsági meghallgatásra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként ítéli meg, milyen hatással lehet az ügy polgármesteri ambícióira. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a megkeresésünkre, de a kerületi hírlevélben azt írta: a Fidesznek a kerületben elért eredményei ellen nem maradt más fegyvere, csak a lejáratás. A baloldali pártok elbizonytalanodásáról a HVG-nek úgy nyilatkozott: már eldöntötte az újraindulását, függetlenül attól, mit gondolnak erről az ellenzék pártjai.

(Borítókép: Gelencsér Ferenc és V. Naszályi Márta. Fotó: Karip Tímea / Index, Illyés Tibor / MTI)