Hogyan lehet kilépni egy bántalmazó pénzügyi csapdájából?
További Belföld cikkek
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
A rendőrségi statisztikák szerint az elmúlt években Magyarországon is megduplázódott a párkapcsolati erőszakos esetek száma. „Valójában nagyjából ugyanannyi érintettről van szó, mint korábban, csak már kétszer annyian jelentenek be ilyen eseteket. Egyre többen mernek segítséget kérni, ami a helyzet megoldásának kiindulópontja” ‒ mondta az Indexnek Rácsok Balázs.
A Covid-időszak új kihívások elé állította ezeket a családokat, mivel a bántalmazó és áldozataik össze voltak zárva, ezt követően még súlyosabb történetek kerültek napvilágra. Az Ökumenikus Segélyszervezet 2005-ben kezdett el a kapcsolati erőszak témakörével foglalkozni. „Azt láttuk, hogy hiába visszük el az érintetteket pszichológushoz vagy védett házba, az anyagi csapda a másikhoz köti őket, vagy kisemmizve, adóssághalmazt a nyakukba véve távoznak a mielőbbi függetlenség reményében” – fűzte hozzá a szociális igazgató.
Észrevétlenül alakul ki a totális függőség
A segélyszervezet munkatársa elmondta, hogy a bántalmazó kapcsolatok dinamikája szerint az elején leginkább az érzelmek dominálnak, erre alapozva várja el a másik, hogy párja minél több időt töltsön el vele. Szépen lassan leépülnek a szociális kapcsolatai, ezért kívülről nem kap pozitív megerősítést, így elhiszi, amit a bántalmazó mond neki, sikeresen letöri az önbecsülését. „Szépen hangzanak azok a mondatok, hogy „keresek eleget a család számára”, de ha a másik fél felhagy a munkájával, kialakulhat a gazdasági függőség” – részletezte a szakember.
Eseteik alapján elmondta, hogy ha az illető később próbál visszatérni a munka világába, a bántalmazó bűntudatkeltéssel akadályozza ezt meg. „A gyerek rossz jegyei miatt, a háztartási feladatok elmaradásáért őt teszi felelőssé” – ismertette a hozzájuk fordulók beszámolói alapján. A szakember azt is elárulta, hogy az áldozatok között férfiak is vannak, az őket megkeresők 15 százalékát teszik ki.
A gyerekek miatt maradnak
Az egykeresős elnyomó családban gyakran csak arra kap pénzt a másik fél, hogy a főzéshez bevásároljon. „Tisztasági szereket is akkor vesz, ha erre engedélyt kap, fogamzásgátlót, ha a másik így akarja” – sorolta a szakember. Hozzátette: gazdasági erőszaknak minősül akár az elszámoltatás is, sok testi sértést ez előz meg. Ezek a bántalmazási formák szorosan együtt járnak, halmozottan jelennek meg. „Tettlegesség nélkül akár 10-20 év is eltelhet, mire az áldozat észreveszi, hogy mérgező kapcsolatban él” – mondta el.
Rácsok Balázs elárulta, hogy foglalkoztak olyan háromgyerekes tanárnővel, aki az Ökumenikus Segélyszervezet kisfilmjének hatására jött rá, hogy bántalmazó kapcsolatban él. „Hiába mindennap gyomorgörccsel ment haza, mindig azzal nyugtatta magát, hogy a férje sosem ütötte meg” – számolt be az esetről a szakember.
Elmondta: a többség addig nem határozza el magát a kilépésre, amíg úgy hiszi, hogy ez a gyereket nem érinti, pedig a szülő verbális bántalmazásától éppúgy szenvednek. A szociális munkás egy kislány példáját hozta fel, aki a lift hangjára ijedten bezárkózott a szobájába. A már bérlakásba kimenekített édesanya elmondta neki, hogy hasonló emeletes társasházban éltek, ahova lifttel érkezett haza férje. Volt olyan nő, aki férje túlzott féltékenységét addig tűrte, amíg kislányuk haját rövidre nem vágta azzal az indokkal, hogy túl nőies volt a hosszú frizurával a gyerek.
Ha kilépnének…
A maradás mellett a gyereken kívül nyomós indokuk még a közös vagyon, az anyagi függőség. A másik véglet pedig az, hogy a mielőbbi kilépés vágya sokszor csődbe viszi az embereket: a helyzetből való menekülés miatt mindent maguk mögött hagynak, a közös lakást, értékeket.
A szociális igazgató elmondása szerint a legnehezebb azokon segíteni, akik totális ellenőrzés alatt állnak, a bankszámlát a másik fél kezeli, a jelszavak is nála vannak. „Olyan is van, hogy a férfi a mobilra telepített nyomkövetővel ellenőrzi, hogy épp merre jár” – említette. Az évtizedes tapasztalatuk alapján az ő megsegítésükre hozták létre anonim pénzügyi tanácsadó oldalukat.
Egy másik esetük is ezt indukálta, ugyanis nemegyszer fordult elő, hogy a közeli bankba nem tudott eljutni az áldozat, vagy nem volt pénze buszjegyre, vagy mert ha felismerték volna, erről azonnal értesült volna a férj. Végül a szomszéd településen lévő bankfiókban fogadták az illetőt. „Volt, aki a munkahelyéről ebédidőben szökött ki a konzultációra” – részletezte Rácsok Balázs, hogy milyen bonyodalmakkal kellett számolniuk, mikor személyes támogatást próbáltak nyújtani az érintetteknek. Kiemelte: munkatársaikkal együtt azon dolgoznak, hogy minden potenciális veszélyt kiküszöböljenek.
Az anyagi önállósághoz vezető út
Első lépésként felmérik, hogy milyen hitelek vannak az illető nevén. Sokszor ugyanis ezzel sincsenek tisztában. „Az áldozatok elmondása szerint gyakori, hogy valami retorzió terhe mellett kényszerítették ki aláírásukat” – mondta a közel húsz éve ilyen esetekkel foglalkozó szociális igazgató.
A pénzügyi tanácsadók megvizsgálják keresetüket, és segítséget nyújtanak nekik abban, hogy milyen konstrukciókkal tudják ezeket reálisan törleszteni. Megnézik, hogy a családi kedvezmények hova érkeznek, hogyan lehet átíratni az ingatlant vagy a víz-gáz-villany számlát. Abban is tájékoztatást nyújtanak, hogy hogyan lehet a közös bankszámlát megszüntetni.
A lakhatásra is kitérnek, amennyiben nincs hétvégi ház, egy másik ingatlan vagy rokonok, ahova mehetnének, akkor jönnek szóba a menedékházak. A szociális munkások végigkövetik a folyamatot, ugyanis hiába állítják fel az egzisztenciális függetlenség megteremtésének tervét, gyakran elbizonytalanodnak az érintettek.
„Bár gyerekcipőben vagyunk még, de lehet, hogy 1-2 éven belül az összegyűjtött történetek alapján tipizált esetekre ajánlásokat tudunk adni, amelyek akár a bankfelügyelet segítségével és együttműködésével megvédhetik az áldozatokat” – zárta a beszélgetést Rácsok Balázs.
(Borítókép: Németh Emília / Index)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.