Tabuk, amelyeket a fiatalok utálnak a politikában

„Ha a fiatalokat arról kérdezzük, érdekli-e őket a politika, általában nemmel válaszolnak” – nyilatkozta az Indexnek Székely Levente. Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója szerint a kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a társadalmi problémák és a közéleti kérdések iránti nyitottságuk magasabb. Hozzátette: a „politika” jelentése számukra negatív tartalommal bír.

A Z generáció és az Európai Unió

A nagy témákat tekintve a fiatalokat ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint az idősebbeket. Ez jól érzékelhető abban, hogy a média fő közéleti témái jelennek meg a fiatalok esetében is: például a klímaváltozás, a koronavírus-járvány vagy a háború.

A magyarországi fiatalok ideológiai önbevallása egy mérsékelt, inkább liberális, de jobb- és baloldal tekintetében megosztott karaktert mutat

– magyarázta az igazgató, aki hozzátette: ez azt jelenti, hogy a baloldali-liberális politika elvileg találhat kapcsolódást az ifjúság gondolkodásával, a gyakorlat azonban mást mutat. A nagymintás ifjúságkutatás – amely 8000 15–29 éves fiatal megkérdezésén alapul – az elmúlt bő évtizedben a kormánypártok elsőségét mutatta.

Az Ifjúságkutató Intézet és a Társadalomkutató Kft. közösen vizsgálta az első választókat.

Az első szavazók a választási eredményekhez hasonló mértékben támogatták szavazataikkal a kormánypártokat, míg az ellenzék támogatottsága jóval kisebb volt körükben a tényleges eredménynél.

A 2020-as nagymintás ifjúságkutatás adatai szerint arra a kérdésre, hogy az európai uniós tagság Magyarország számára inkább előnyös vagy inkább hátrányos, 47 százalék válaszolt úgy, hogy előnyös volt (13 százalék szerint hátrányos). Míg 40 százalék lát az európai uniós tagságban a saját életére nézve előnyt (11 százaléka hátrányt).

Ebből megmutatkozik, hogy egyrészt az EU iránt jellemzőbb a pozitív viszonyulás, ugyanakkor a kézzelfogható tapasztalatok csekélyebbek vagy kevésbé ismerik fel azokat a fiatalok

– fejtette ki az igazgató.

Politika a TikTokon: kicsit másként beszélnek

„A TikTokon nem csak szórakoztató tartalmakat lehet találni. Egyre többen használják hírközlésre, sőt politikai célokra” – állította az Indexnek Bereczki Enikő. A generációkutató emlékeztetett arra, hogy néhány éve a tizenhét éves Feroza Aziz egy ilyen videóban hívta fel a világ figyelmét a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok ellen elkövetett népirtásra.

Szerinte ilyen Gyurcsik Ádám, aki „Cringe politikai tiktokerként” mutatkozik be az oldalán és nemrég a 8 általánost végzett kommentelőket figurázta ki, ahogy a nappalijukból megoldják az izraeli–palesztin konfliktust. A hazai politikusokat sem kíméli és nem fél olyan provokatív kérdéseket feltenni, mint „Mire költsük a közvagyont egy válság idején?”.

A slam közösségekben pedig a politikával aktívabban foglalkoznak, de általánosságban a Z generáció tagjai csak akkor kezdenek fellépni, ha a saját életüket elérő, személyes eseményeket kezdik befolyásolni a politikai intézkedések, és úgy érzik, hogy a politikai területen történő részvétel emiatt valamiképp szükséges. Más társadalmi kérdések – például a klímaváltozás – esetén is így van ez.

Bereczki Enikő A rejtélyes Z generáció című könyvében említést tett a kanadai Emma Lim #NoFutureNoChildren24 (magyarul: nincs jövő, nincs gyerek) mozgalmáról. „Amikor olvastam a hírt, úgy gondoltam, a montreali McGill Egyetem 18 éves diákjának kezdeményezése tőlünk távoli, egyedi eset, mígnem magam is egyre több huszonévessel, sőt tizenévessel is találkoztam, akik kijelentették: azért nem szeretnének gyereket, mert bolygónk jövője túl bizonytalan” – mesélte a generációkutató, aki hozzátette: mások az örökbefogadást fontolgatják – kifejezetten a túlnépesedés miatt.

Tabuk, szívatás és klímahiszti

„Az egyik huszonéves ismerősöm találóan úgy mondta, hogy az oktatás témája az, ahol a leginkább „szívatva van” ez a generáció. A státusztörvénnyel és az ehhez kapcsolódó „brüsszelezéssel” veszíti el a legtöbb fiatal szavazót a kormány” – közölte tapasztalatait a szakértő, aki szerint a vallási vagy hitéleti hovatartozás is rendkívül nagy tabu a huszonévesek körében. Mint mondta: szívesen beszélnek arról egymás között, hogy ők hogyan élik meg személyesen a hitet, a spiritualitást. Ugyanakkor a kormánypárt felé érzett ellenszenv szorosan összekapcsolódik a kereszténység és általában a vallás tabusításával.

Bereczki Enikő szerint a fiatalok azért kerülnek bizonyos témákat, hogy a kapcsolataik ne „menjenek rá” a politikai véleménykülönbségekre.

Egy idősebb Z generációs ismerősöm elment egy nagy ünnepi rendezvényre, de lesújtotta a babyboomer szónok

– mesélte a szakértő, aki hozzátette: a bátorítás helyett a fiatalok klímaválsággal kapcsolatos aggodalmát nem átallott klímahisztinek titulálni és egyszerűen tagadta a problémát is. Hozzátette: többé már nem megy el ilyen rendezvényre.