Tejbe nyúlkálás és romantika is volt Gyurcsány Ferenc első podcastjében

Megérkezett Gyurcsány Ferenc Hát így címmel útjára indított podcastjének első adása, amelyben Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) egykori vezetője volt a vendége. Többek között arról mesélt Gyurcsány Ferencnek, hogyan jutott el a NIF-től a sajtkészítésig.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, a Demokratikus Koalíció elnöke közéleti podcastműsort indított. A Hát így podcastben az ország fontos kérdéseiről, a hétköznapi embereket foglalkoztató problémákról, az ország sorsát meghatározó tendenciákról, jelenségekről beszélget majd civil emberekkel, szakértőkkel.

A DK elnöke elmondta, hogy olyan emberekkel fog beszélgetni a műsorában, akiknek az életében nagy váltások vannak, és azt fogja vizsgálni, mi kell ezekhez a váltásokhoz. Mint rávilágított, Reményik Kálmán is egy ilyen ember. Az nem derült ki, szerepet játszott-e a vendégválasztásban, hogy Reményik az első Orbán-kormány idején a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Perfekt Zrt. igazgatósági tagja volt, és százmilliárdos nagyságrendű megbízásokat kapott. 

Beszippantotta a sajtőrület

A DK elnöke szerint azonban onnan lehet számunkra ismerős Reményik neve, hogy sajtot készít.

Nem is akármilyen sajtot. 

Gyurcsány Ferenc kérdéseire Reményik felvázolta, hogy szerette, élvezte és elvégezte a közgázt, elment népművelőnek Rákospalotára, azután pedig Kamaraerdőre került gazdasági vezetőnek. Mint mondta, ekkor „csúszott át a saját területére”. 

Könyvvizsgáló lett, céget alapított, és cégvezetőknek adott tanácsot, majd maga is cégvezetésbe kezdett, mert eljött egy pont, hogy már szívesebben csinálta, mint mondta. Hazafelé autózott, amikor szöget ütött a fejébe, hogy a sajtkészítéssel kellene foglalkoznia, mert az még hiányzott a listájáról, mesélte Reményik. Majd, mint mondta, családjával eladták a balatonfüredi lakásukat, hogy meg tudják venni a sajtüzemfejlesztéshez szükséges drága ingatlant romos istállóval és rendezetlen kerttel Vászolyon, a Balaton-felvidéken. Míg mások egy gazos romhalmazt láttak, addig ő a sajtmanufaktúra helyét. Elmondása szerint még saját felesége is sírva fakadt a látványtól. 

Egyszerűen beszippantottam az embereket a saját bolondériámmal

– összegezte a vállalkozó, hozzátéve, hogy évtizedekig öntudatlanul uralta a környezetét, és ráébredt, hogy változtatnia kell ezen. Reményiknek egyébként két, harminc év feletti fia van, és már unokái is vannak. 

Európának ezen a részén már csak így megy

„És egyszer csak feltűntél egy nagy állami cég élén, méghozzá egy olyan cég élén, ami autópályákat tervezett, fejlesztett” – csapott bele Gyurcsány a NIF-es lecsóba. 

Reményik elmondása szerint ottani karrierje úgy kezdődött, hogy felhívták egy fejvadász cégtől, ő meg bement hozzájuk egy interjúra. Az ottani működéséről ebben a beszélgetésben mást nem tudtunk meg. 

Gyurcsány még annyit megkérdezett a cégvezetőtől, hogy mit gondol, mi mozgatja a pénzeket az autópálya-beruházások körül. Reményik szerint szerte Európában nyilvánvalóan drágábbak az állami beruházásokból megvalósuló fejlesztések, mint ha azok privátban zajlanának, merthogy 

más pénzét költjük.

Azt is elmondta, hogy szerinte a megbízók kiszolgáltatottak a kínálati korlátoknak: a piaci résztvevők pedig gyakorlatilag azt mondanak, amit akarnak. Kiemelte még a korrupciót is, mint az állami fejlesztések meghatározó elemét. Bár rámutatott, ez a privát fejlesztéseket is ugyanúgy sújtja. 

Reményik meglátásai szerint Európának ezen a részén a „kiváltságok megvásárolhatóak, és nem kiérdemelhetőek”, és ez átszövi az egész életünket. 

„Tejbe nyúlkálás” és romantika

„Fogod magad, és csinálsz egy manufaktúrát, ahol vagy te, és még te” – kezdte Gyurcsány Ferenc a sajtkészítő manufaktúráról faggatni a vendégét, aki kifejtette, valóban mindent a két kezével csinál, annak ellenére, hogy vannak alkalmazottjaik. 

Én nyúlkálok bele a tejbe, én szedem bele a formába. A manufaktúra az én két kezemről szól

– részletezte.

A vállalkozó, aki nagyjából hatféle sajtkészítményt állít elő a manufaktúrájában, elárulta, hogy egy tanácsadó cég segített a sajtüzem struktúrájának kialakításában, mielőtt elkezdődött az üzem műszaki és építési fejlesztése. Reményiknek még hitelt is kellett felvennie. 

Gyurcsány ezután hosszasan és látványosan csodálkozott rá arra, hogy volt bank, amelyik hajlandó volt finanszírozni az abszolút kezdő sajtkészítő vállalkozását. 

Hölgyeim és uraim, igen, ez egy álom, de nézzenek rám! Én többet kockáztatok most, mint önök, mert az életemet kockáztatom ebben a sztoriban, önök meg a tulajdonosaik pár tízmillióját egy agy banknál

– így vette rá Reményik a bankot a hitelezésre. 

Kiderült még, hogy a cégvezető felesége döntően Budapesten él, mert ott zajlik az üzleti élete, addig a férj tavasztól-őszig Vászolyon készíti a sajtokat. Ugyan manapság már inkább balatonfüredi lakásában él, mert a szőlőhegyi présház magánya kissé depresszióssá tette.

Gyurcsány próbált finoman ugyan, de kissé bulvárosabb vizekre evezni, a házasságáról kérdezte Reményiket, aki beszélt arról, hogyan alakította a házasságát a kétlaki élet, és a karrierváltás. 

Bár eleinte konfliktusossá tette a „sajttörténet” a kapcsolatukat, azonban a távolság segített nekik áthidalni azt, hogy a férfi akaratosan igyekezett mindenkit bevonni az aktuális őrületébe. Egyébként pedig négy napot együtt vannak a hétből. Reményik megértő a feleségével, és tudomásul vette, hogy az ő szociális tere Budapesten, van, nem várja el, hogy költözzön le a sajt miatt Vászolyra.

Amikor viszont együtt vagyunk, akkor szeretetben, békességben beszélgetünk és, hogy erre legyen energia, nagyon oda kell figyelni.

– összegezte. 

Reményik azt is elárulta Gyurcsánynak, hogy a NIF volt menedzsmentjének tagjaival a mai napig nagyon jó a kapcsolata. Azonban azok a kivitelező cégek, akik korábban nem győzték telehordani a vezérigazgatói titkárságot ajándékkal, amikor névnapja vagy születésnapja volt, a távozása után már nem köszöntötték fel.