Ne kriminalizálják az öngyilkosságban való segítségnyújtást! – ellenkérelmet nyújtott be Karsai Dániel

Mint megírtuk, a teljes izomsorvadással járó gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel azért nyújtott be keresetet a strasbourgi bírósághoz, hogy méltósággal befejezhesse az életét, amire Magyarország nem ad lehetőséget. A kormány ellenkérelmében azt kérte az Európai Emberi Jogok bíróságától, hogy nyilvánítsák elfogadhatatlannak az eutanáziára vonatkozó kérelmet. Az ügymenet szerint az alkotmányjogásznak november 2-ig kellett benyújtania erre a hivatalos viszontválaszát, de november 6-ig haladékot kapott az uniós testülettől. 

Az alkotmányjogász Budapesten a Kortárs Építészeti Központban tartott sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány álláspontját milyen indokokkal cáfolták meg a Strasbourghoz benyújtott tizenhét oldalas dokumentumban. A kormány a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyre hivatkozva utasította vissza Karsai Dániel eutanáziára vonatkozó kérelmét. Érvrendszerük szerint hiába egy 2002-es esetről van szó, az európai jogban nem történt olyan léptékű változás, amely indokolna más döntést egy hasonló ügyben. 

Frank Evelin jogi képviselő erre úgy reflektált, hogy az euroatlanti legfelsőbb bíróságok egyre inkább alkotmányellenesnek találják az öngyilkosságban való segítségnyújtás kriminalizálását. A Helsinki Bizottságnál is tevékenykedő Tóth Balázs szerint a kormány nem tesz érdemi említést azokról az államokról, ahol engedélyezett az eutanázia. Ugyanakkor ők a 2008–2017 közötti időszakban megvizsgálták, hogy Svájcban vagy Belgiumban, illetve Kanadában történt-e visszaélés az eutanáziára vonatkozó enyhébb jogszabály életbelépése óta, de nem dokumentáltak ilyen eseteket. 

A visszaélések kiküszöbölésére a döntés lehetőségét orvosi diagnózishoz és tiszta tudatállapothoz kötnék. „A jogalkotás feltételezett társadalmi normák mentén működik, statisztikailag kevés az olyan hozzátartozó, aki mondjuk egy örökség megszerzése miatt ezzel visszaélne. Nem lehet oka ez annak, hogy szenvedést átélő emberek százainak, ezreinek ne segítsünk – hangsúlyozta a súlyos ALS-ben szenvedő jogász. Rámutatott: a visszaélések kiküszöbölésére a jog ad keretet. Az autóvezetést sem tiltjuk be annak ellenére, hogy évente ezernél több ember hal meg közúti balesetben – érzékeltette. Képviselői hozzáfűzték: az eutanáziára lehetőséget adó országokban nem nőtt meg a halálesetek száma. „A halál nem buli” – emelte ki Karsai Dániel.

„Azt figyeltük meg, hogy az ehhez való jogot inkább emberi méltóságukat elveszett súlyos betegek kérték, végstádiumú rákbetegek kevésbé. Ez arra is rávilágít, hogy az élet végi döntésekre vonatkozó kérelmeknél a fájdalom kevésbé szerepelt indokként” – mondta Tóth Balázs. A jogász arra is kitért, hogy azokban az országokban, ahol az eutanázia létező gyakorlat, nem csak jogi szempontból végeztek összevetéseket, az ehhez köthető szociológiai jelentéseket is megnézték. 

Az ügymenetet tekintve a beavatkozásra feljogosított svájci Dignitas már benyújtotta a az Európai Jogok Emberi Bíróságához álláspontját, a másik az European Centre for Law and Justice nevű szervezet jövőhét hétfőig kapott erre haladékot. 

Karsai Dániel kitért arra is, hogy a strasbourgi bíróságon november 27-én hallgatják meg a szakértőket: Regis Aubris palliatívellátás-szakértőt és Sándor Judit bioetikust. Az ügyéért küzdő alkotmányjogász arra hivatkozva, hogy közérdeklődésre számot tartó témáról van szó, azt kérte az uniós testülettől, hogy tegyék nyilvánossá az elismert szaktekintélyek meghallgatását. 

Az Index azon kérdésére, hogy ha kedvező döntés születik az ügyében Strasbourgban, felkészültek-e családtagjai és barátai a döntésére, Karsai Dániel hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen élet végi döntést nem hozott, lépésről lépésre haladnak. „Lehet, hogy egy utat kell majd megszervezni Svájcig, de lehet, hogy csak a Honvéd kórházig” – emelte ki. Hozzátette: szerencsés, mert környezete támogatja, bár egyelőre a mindennapi dolgaihoz kér tőlük segítséget. Frank Evelin ehhez hozzáfűzte: „barátként pedig minden támogatást megadunk Dánielnek”.