Izraeli hírszerző cég avatkozott be a 2022-es magyar választásokba a LinkedIn szerint
További Belföld cikkek
A Microsoft tulajdonában lévő LinkedIn egyik kutatója szerint az izraeli székhelyű Black Cube hamis személyiségek hálózatát hozta létre, és ezek hamis álláshirdetéseket használva teremtettek kapcsolatot a platformon a célpontjaikkal – írja a Reuters.
Ezt követően a célpontok némelyikével videóbeszélgetések folytak a platformon kívül, és az ezekből a beszélgetésekből készült felvételeket egy olyan kampány részeként használták fel, amelynek célja a magyarországi NGO-k (nem kormányzati szervezetek) lejáratása volt
– mondta a kutató, Mona Damian a virginiai Arlingtonban megrendezett Cyberwarcon konferencián.
Damian, aki a kiberfenyegetéseket vizsgálja a platformnál, elmondta, hogy a Black Cube által működtetett hamis LinkedIn-fiókok hálózatát már felszámolták, és a Black Cube céges LinkedIn-oldalát is eltávolították.
A Black Cube, amely a hollywoodi erőszaktevő Harvey Weinstein érdekében is végzett titkos akcióiról vált ismertté, közleményében azt írta, hogy csak peres ügyekkel és fehérgalléros bűncselekményekkel kapcsolatos munkát végez, valamint jogi tanácsok alapján működik.
A LinkedIn nem közölte, hogy kinek dolgozhatott a cég, az sem derült ki, hány fiókot szüntettek meg, ahogyan a kormány sem reagált még.
Nem ez lehetett az első eset?
A Politico arról számolt be, hogy a Black Cube-ot korábban azzal vádolták, hogy beavatkozott a 2018-as magyarországi választásokba, miután beépített ügynökök titokban felvették a civil szervezetek vezetőit előkelő éttermekben, és a felvételeket jobboldali hírportálokon tették közzé.
A LinkedIn által a Black Cube-nak tulajdonított művelet 2020-ban kezdődött, és legalább 12 olyan aktivistát és újságírót vett célba, aki kritikusan viszonyult Orbán Viktorhoz. A Reuters tavaly beszélt velük, miután többüket titokban videóhívásokon rögzítették. Beszélgetéseiket később a kormánypárti médiában tették közzé a 2022. áprilisi magyarországi választások előtt.
A rejtett kamerás kampány egyik célpontja, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója, Jeney Orsolya elmondta, hogy a felvételek széles körben kaptak nyilvánosságot a szavazás előtt.
Két héten keresztül az egész magyar média tele volt vele. Tényleg propagandára használták fel
– mondta a Reutersnek.
Dalibor Rohac, a washingtoni székhelyű American Enterprise Institute vezető munkatársa, aki szintén a célpontok közé tartozott, azt mondta, fogalma sincs arról, hogy a kampány szerepet játszott-e Orbán győzelmének elősegítésében, de szerinte az akció „sokatmondó, ha a magyarországi általános hangulatról van szó”.
A magyar választásokat szabadnak lehet nevezni, de határozottan nem tisztességesnek
– mondta.
(Borítókép: LinkedIn-iroda San Franciscóban 2023. július 26-án. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)