Munkában a betonharapó, egy időre eltűnik az Agrárminisztérium épületének hátsó frontja

Akár fordított bokrétaünnepet is lehetne tartani a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületében, ugyanis a mai nappal megkezdődött a (majdnem) legmagasabb részeinek bontása. Ez abba az átfogó rekonstrukciós programba illeszkedik, melynek keretében teljeskörűen felújítják az Agrárminisztérium, illetve a – legutóbb a Néprajzi Múzeumnak helyet adó – Kúria (vagy más néven Igazságügyi Palota) neoreneszánsz épületét. A Steindl Imre Program vezetőjének, Wachsler Tamásnak kalauzolása mellett lehetőségünk volt végigjárni a restaurálásra váró, illetve a tégláig visszabontott belső tereket. Felmentünk a tetőre is, ahonnan 1956-ban a Kossuth téren gyülekezőkre lőttek.

Mindkét épületkomplexum rendelkezik műemléki védettségű részekkel; míg az Igazságügyi Palota teljes épülete védett, az Agrárminisztérium épületének nevesített értékei: a Kossuth térre néző homlokzatok, és oldalfalak, illetve egyes belső terei védettek. A kettő közül a  minisztérium tömbjének azonban az alapstruktúrája megváltozik. Az előkészítő kivitelezés, a tartószerkezeteket nem érintő bontások már 2022 márciusában elkezdődtek, az érdemi rekonstrukciós munkálatok 2023 júniusától zajlanak.

A legrégebbi minisztérium

A Bukovics Gyula által tervezett minisztérium 1887-re épült meg, ez lett a Kossuth tér legkorábban elkészült középülete, gyakorlatilag a dualizmus kora óta szinte kizárólag a mindenkori agrártárca működött benne. Maga az épület alapszerkezete és építési technológiája is az akkori kort idézi, a későbbi években azonban jelentősebb hozzá- és ráépítések történtek.

Az épület alatt már eredetileg is egy pincejárat húzódott, a magasföldszint felett erre további három emelet épült. Az 1920-as években, a hátsó szárnyon további két emelet húztak fel, de nem ez volt az egyetlen átalakítás.

A térkiosztásnak ezzel a szemléleti és funkcionális hibájával már nagyon korán szembesültek a minisztérium munkatársai, ezért egy 1906–1907 között tervpályázat keretében kerestek rá megoldást. (Az első világháború közeledtével azonban a tervekből végül semmi sem valósult meg.)

Az átépítésére végül 1942-ben került sor, az udvari közlekedők átépítésével középfolyosós rendszert alakítottak ki, de ez a megoldás is erős kompromisszumokat tükrözött, egészen a minisztérium kiköltözéséig. Mivel akkor nem bontották el a közlekedő felőli belső főfalat, az udvari irodákat ez máig kettéosztja, az irodatér fele sötét, valódi munkavégzésre továbbra is alkalmatlan maradt. Az alapterület megfelelő kihasználásához – a tervezéskori „ősbűn” orvoslásához – ezt a középső főfalat váltják most ki az érintett szárnyak visszabontásával és újraépítésével. A fokozottan védett, városképi szempontból is meghatározó Kossuth Lajos téri, valamint az Alkotmány utca és a Vértanúk tere felőli traktust azonban a bontási munkák nem érintik.

Indul a bontóolló

Ezekben a napokban zajlik ugyanakkor a Kozma Ferenc utca felőli hátsó homlokzat, illetve a többszörösen átépített tető bontása (melynek építéskori szerkezete csupán egyes utcai részeken maradt meg). A környező utcákban lakók biztosan nem fognak örülni a faldöntések zajának és az ezzel járó pornak, ugyanakkor abban bízhatnak, hogy az épület magasságának csökkentése révén több fényhez juthatnak szomszédos ingatlanaik.

Az új tetőszerkezet Kossuth tér felőli oldala az eredeti dőlésszögű, magastetős tetőformát követi majd, de a tető eredeti megjelenésének egy elemei biztosan nem állnak helyre. Ennek a szobákat egyenként fűtő cserépkályhákhoz tartozó, de a központi fűtés bevezetésekor okafogyottá vált, és ezért elbontott számtalan kémény az oka; ezek nem kerülnek vissza a tetőre.

Wachsler Tamás a geotermikus hőenergiára alkalmazását firtató kérdésünkre azt mondja:

Ennek hasznosítását az Országház tervezett rekonstrukciója kapcsán jelenleg is vizsgáljuk, egymáshoz ilyen közel két geotermikus kút azonban biztosan nem lehetséges.

A kétszintes tetőtér alsó szintjén irodák lesznek, a felső szintre kerül majd a gépészet. Ugyanakkor a tetőhöz kapcsolódó, de ma már hiányzó bádogos díszeket – archív fotók alapján – rekonstruálják, és az eredeti, díszes homlokzatot is helyreállítják. A cél az, hogy az eredeti, építéskori állapotot tükrözze az épület, ami a XX. század elején eltűnt épületszobrászati díszek rekonstrukcióját is magában foglalja.

A kor követelményeinek való megfelelés a föld alatti területen köszön vissza, ugyanis a hátsó front elbontását követően az épület hátsó traktusa és a három udvar alá egy háromszintes, 256 férőhelyes mélygarázs készül. A korábbi kisebb belső garázs oldalsó bejárata már az Összetartozás Emlékhelye építésekor megszűnt, a Kozma Ferenc utca felől tudnak majd az autók behajtani a kétirányú rámpán keresztül.

A sokmilliárdos projekt

Még 2017 év végén döntött a kormány a Kúria és az egykori Földművelésügyi Minisztérium épületének megújításáról. A terveket az ARCHI-KON Építészeti Tervező-Szervező Kft. készítette, a többszörösen módosított kiviteli terv 2021-re készült el.

Míg az Igazságügyi Palota Budapest egyik legfontosabb műemléképülete, az Agrárminisztérium  – bár szintén van védettsége – közel sem ilyen értékes. Ezért született az a döntés, hogy az Agrárminisztérium komplexuma „szolgálja” az Igazságügyi Palotát, azaz néhány, az ide majd visszaköltöző Kúria számára nélkülözhetetlen, kiszolgáló funkció ne az értékesebb épületben legyen. Ezért parkolhatnak majd a Kúria munkatársai a szomszédos épület mélygarázsában, és ott lesz számukra a konyha és dolgozói étterem is. A Kúria fűtését is a szomszédos épületben elhelyezendő kazánház biztosítja majd.

A tervezési innováció elsősorban a minisztérium épületében lesz majd tetten érhető, ugyanis általa a Kossuth tér közösségi funkciói előtt új terek is nyílhatnak. A minisztérium épületének földszintjén, önálló rendeltetési egységként egy hungarikumokat bemutató és árusító teret alakítanak ki, mely a Kossuth tér felőli árkádsor felé nyitott lesz. A Kozma Ferenc utcáról lehet majd megközelíteni az úgynevezett mintapincét, az Alkotmány utca felőli oldalon pedig az Összetartozás Emlékhelyéhez kapcsolódó kiállítótér működik majd. 

Az újítói szándék a földszinten, az épület déli udvarán is megjelenik, Ennek a lefedett terében lesz a szomszédos Igazságügyi Palotát is ellátó dolgozói étterem és az ahhoz szükséges konyha. Az étterem viszont a Kossuth Lajos téri árkádok alá is megnyílik, így egy részébenn egy bárki által látogatható éttermi funkció is helyet kap, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a tér még inkább megteljen élettel.

Bár ottjártunkkor még csak a tervrajzokon, illetve a fantáziánkban létezett, ám a legattraktívabb változás minden bizonnyal az elképzelt, kvázi alagutas áttörés lesz. A minisztérium középső traktusának megnyitásával új, közvetlen közforgalmú kapcsolat jön majd létre a Kálmán Imre utca tengelyében az épületen át a Kossuth térrel. A rekonstrukció eredményeképpen az előcsarnokon keresztül hátrafelé egy gyalogos passzázst alakítanak ki, amellyel helyreáll a minisztérium XIX. század végi megépültéig fennálló városszerkezeti kapcsolata.

A műemléki védettségű homlokzatok esetében az eredeti, építéskori állapotot állítjuk helyre, ami a XX. század elején eltűnt épületszobrászati díszek rekonstrukcióját is magában foglalja

– magyarázza a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A tervek szerint a bontási munkák 2024 tavaszán fejeződnek be, utána kezdődik a mélyépítés, majd a mélygarázs és a Kozma utcai homlokzat szerkezetépítése. 2026 év közepére a tető is felkerülhet az épületre. Az agrárminisztérium keleti homlokzatának végső kialakítása – az eredeti homlokzati díszek teljes körű rekonstrukciójával együtt – 2026 év végére várható.

Az irodai kapacitás egyelőre még képlékeny – attól is függ, hogy az üzemeltető mennyi egyterű irodát szeretne –, de a minisztérium nagyjából 800 munkaállomás elhelyezésére lesz alkalmas az épület körülbelül 500 irodájában.

Az Országház belső rekonstrukciójáról szóló kormányhatározatból tudható, hogy ha ez a beruházás a törvényhozás átmeneti kiköltözésével történne meg, úgy  ennek helyszíne az Igazságügyi Palota lenne. Ez esetben erre is alkalmassá kell majd tenni az épületet, de erről még nem született kormánydöntés.

A generálkivitelező MARKET a két épületkomplexum teljes rekonstrukcióját – tartalékkeret nélkül – nettó 85 milliárd 90 millió forintos pályázati ajánlatával nyerte el. 

(Borítókép: Az Agrárminisztérium bontása. Fotó: Papajcsik Péter / Index)