Kiderült, mennyit várakozunk vizitre vagy műtétre

Egy online felmérés szerint a hazai lakosság legnagyobb problémája, hogy nehezen férnek hozzá az ellátáshoz, mivel sokat kell várniuk vizitre, illetve műtétre. Tavaly 63 százalékuknak jelentett ez nehézséget, míg 5 évvel korábban csak 40 százalék jelölte meg ezt válaszában. „Ebben az időszakban tiltották be a hálapénzt, amivel párhuzamosan nőtt a magánellátók térnyerése, a közellátás területére pedig jelentős források érkeztek” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellárhelyettese.

A járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott kiemelte: évente 50-60 millió orvos–beteg találkozás történik a szakellátásban, nagyjából 15 perc a rendelőben töltött idő, de valójában a beteg számára 3-4 órás folyamat, amíg ellátáshoz jut. Az előjegyzés, betegfelvétel, a leletkiadás, a dokumentáció mind a folyamat része.

Sikertelen időpontfoglalások

A betegelégedettséget meghatározza, hogy kapcsolatfelvételkor mivel találkozik az illető. A páciensek már a telefonos időpontfoglalás során is akadályokba ütköznek, a központi diszpécserekhez fordulva 3,5 százalékban, közvetlenül a szakrendelésekre telefonálva 65 százalékban. „Minimum 3 ezer ügyfélszolgálatosra lenne szükség a rendszer hatékonyabb működtetéséhez”– mutatott rá a szakember. Az anomáliák leküzdésére vezették be az online időpontfoglaló rendszert, ami már 76 intézményben működik, ezt a közeljövőben 90 intézmény háromezer szakrendelésére fogják kiterjeszteni.

Az EgészségAblak applikációt már 2,5 millióan töltötték le, amivel egy kattintással lehet módosítani a már lefoglalt időpontokat is.  Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ennek azért is fontos a mielőbbi elterjedése, mert

A visszajelzésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy sokan többszöri telefonhívással sem tudták lemondani időpontjukat, ugyanis vagy foglalt volt a vonal, vagy nem vette fel senki. 

Fél óra várakozás már jónak számít

A szakember szerint ha a JIR általános lesz, rugalmasabban lehet kezelni az előjegyzéseket. Ez pedig növeli a betegelégedettséget, hisz ahol most jól működik, a tervezetthez képest átlagban ott is 30 perccel később kerül sor a vizitre. A betegek negyede ennél is többet várakozott, csak 5-8 százalékuknak sikerült minimális időn belül bejutni. Mikor felmérték a járóbeteg-ellátásokat, kiderült, hogy nem egy esetben fél-egy órával a rendelési idő vége előtt hívták be az utolsó pácienst. Rámutatott: most az intézmények saját hatáskörben döntik el a szakrendelések kezelését, például van, hogy a délután 14 órai időpontfoglalással rendelkezőt reggel 8-kor is fogadják. 

A JIR átalakításért felelős miniszteri megbízott szerint szükséges lenne ehhez egy egyezményes szakmai protokoll. A  betegelégedettség javítása érdekében terveik között szerepel, hogy monitorozzák az intézmény által működtetett telefonvonalakat,  vagyis hogy milyen telefonszámokat működtet az adott intézmény, kik és milyen időpontban telefonálnak és mennyi a sikeres hívás. 

Csökkenő betegszám, stagnáló várólisták

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója elmondta, hogy év elején 5 milliárd forinttal, majd újabb 2,5 milliárd forintos forrással támogatták a kórházi várólisták redukálását, év végéig 6 ezer műtét elvégzésére van lehetőség ennek keretében. Évente 240 ezer műtétet végeznek el, most 41,5 ezren várakoznak, közülük 23,5 ezren több mint 60 napja. A várólisták száma nem nőtt az elmúlt évben, stagnált, a listáról lekerülők és az újabb jelentkezők száma ebben az évben is hasonló volt. 

Mintegy húszezren várakoznak hosszabb ideje csípő-, térd- és gerincműtétre, szürkehályog-műtétre átlagosan 44 napot. Arról, hogy milyen várakozási idővel kell számolni a magyaroknak a köz- és magánellátásban, közel egy hónapja részletesen írtunk.  

A múlt évben 8,6 millióan vették igénybe Magyarországon a közegészségügyi ellátást, közülük 6,2 milliót ambulánsan, 1,1 milliót fekvőbetegként láttak el. Öt év során 10 százalékkal csökkent az állami intézményeket felkeresők száma – ismertette a NEAK vezetője. 

Kiss Zsolt hangsúlyozta, hogy van elég forrás a rendszerben, a kórházaknak törekedni kellene a jobb kihasználtságra. A szükséges kórházi benntartózkodási idő csökkent a technológiák fejlődésével, az egynapos sebészeti ellátások bővülésével, ennek ellenére az intézmények még mindig a régi normatívát követik. Szakmától függően a 2019-es időszakban 65-85 százalékos ágykihasználtság volt jellemző, ez most 55-75 százalékos a szerződött ágyszámhoz képest.

(Borítókép: Németh Emília / Index)