Beindult a lobbi: új székhelyet kaphatna Pest vármegye

Csőzik László, Érd polgármestere a közelmúltban egy podcastműsorban beszélt arról, hogy Érd – mint a legnépesebb Pest megyei település – szívesen lenne Pest vármegye megyeszékhelye. Az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a vármegyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról viszont az Országgyűlés dönt, így a fő kérdés az, hogy napirenden van-e egyáltalán ilyen közigazgatási reform?

A területszervezési feladatok a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörébe tartoznak, az eddigi, önkormányzatokat érintő kormányzati döntésekből pedig nem az olvasható ki, hogy egy ellenzéki vezetésű nagyváros hatásköreit bővítenék. (Érd 2006-ban vált megyei jogú várossá, Magyarország tizedik legnagyobb vidéki városa.) 

Arról a szóban forgó település vezetése nem tud, hogy zajlana efféle közigazgatási változtatás előkészítése a kormányban, szándékuknak elsősorban szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak. 

Maga Csőzik László polgármester úgy fogalmazott lapunknak, hogy Érd tagja a Megyei Jogú Városok Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is (utóbbinak elnökségi tagja is a polgármester). Ezek

konferenciáin gyakran van lehetőségünk nekünk, polgármestereknek találkozni kormányzati szereplőkkel, magukkal a miniszterekkel vagy államtitkárokkal. Ezeken a találkozókon esetenként felhoztam ezt a kérdést is, de érdemi reakciót eddig nem kaptam rá. A kormányzati szereplők nem zárkóztak el, de nem is biztosítottak támogatásukról.

Elsősorban tehát e fenti két önkormányzati szövetségi tagságában rejlik Érd lobbiereje.

Így alakult történelmileg

Pest-Pilis-Solt vármegye igazgatási központja történelmileg mindig Pesten volt (1876-ban a vármegyereform keretében a megyéhez hozzácsatolták a Kiskunságot is). A megyénkívüliséget az épp 150 éve történt városegyesítés okozta, amikor Pest és Buda Óbudával együtt kiszakadt a vármegye szövetéből, 1873. november 17-én létrehozva ezáltal Budapestet.

A Fővárosi Önkormányzat és a Pest Vármegyei Önkormányzat azonban még ma is egymás mellett található az V. kerületi Városháza utcában. Míg azonban a fővárosi testületben a kerületi polgármesterek mellett listáról megválasztott képviselők is ülnek, 

Pest megye tehát duplán lyukas, mert közigazgatásilag Budapest mellett Érd sem része, felettük nem gyakorol hatáskört a vármegyei önkormányzat. A gyakorlatban ez ott üt vissza Érdre, hogy a megye leosztja a terület- és településfejlesztési (TOP-os) pénzeket, de annak elosztásába a városnak nincs beleszólása. Így fordulhatott elő, hogy az ország tizedik legnagyobb városa annyit kap, mint a 18 ezer fős Monor. Pest megyében itt a legkevesebb az egy főre jutó támogatás: 64 ezer forint, míg a csúcstartó Szob 589 ezer forinttal gazdálkodhat, de a második legkevesebbet kapó Gyál is 186 ezer forintot költhet lakosonként. Az ilyen, a megyék és a megyei jogú városok közötti párhuzamosságok orvoslása is indokolhatna egy közigazgatási reformot.

A főváros és az agglomeráció (azaz Pest megye számos települése) közötti lakossági mozgás, illetve a máshonnan érkező beköltözések drasztikusan megnövelték a Pest vármegyei lakosságszámot, ezért a múlt hónapban az eddigi 44-ről 46 főre kellett emelni a Vármegyei Közgyűlés képviselőinek számát. A mandátumokat ugyanis a lakosságszám arányában kell kiosztani, a Nemzeti Választási Iroda számai alapján pedig 2023. szeptember 1-jére a vármegye lakosságszáma már meghaladta az 1,34 millió főt.

Az érdi magyarázat szerint a változtatás szükségességét részben az az abszurd helyzet is indokolja, hogy egy megyén kívüli területen van a megye székhelye. Csőzik László úgy gondolja, a vármegyei identitás erősítése, megőrzése érdekében lenne fontos rendezni a 150 éve fennálló különleges helyzetet. A téma terítékre kerülésekor persze felhorkan a gödöllői, a szentendrei és a váci polgármester, hiszen ezek egyrészt tekintélyes történelmi múlttal rendelkező települések, másrészt infrastruktúra szempontjából is fejlettebbek Érdnél. 

Érd megyeszékhelystátusza mellett nagyobbrészt az szól, hogy a megyében 76 ezres lélekszámmal itt a legmagasabb a lakosságszám, elfogadható az infrastrukturális ellátottság: három gyorsforgalmi út és két vasúti fővonal (5 megállóval) érinti a települést. Az intézményeket tekintve is fejlődik: nemrég épült meg a Járási Bíróság új épülete, de a rendőrkapitányság is új épületbe költözhetett pár éve.  

A polgármester azt is kiemelte, hogy

kifejezetten a megyei jogú státuszunk volt a perdöntő abban, hogy a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsnak (BAFT) az agglomerációs települések közül egyedül Érd lett a tagja. Igaz, a BAFT megalakulása óta sajnos csak egyszer ülésezett, bár az is igaz, hogy a mögötte lévő apparátus folyamatosan dolgozik.

Miért lenne jobb ez a Pest megyében élőknek?

A megye közepén található Budapest, így – az úthálózat és a tömegközlekedés sajátos szerkezetéből történelmileg adódóan – könnyebben megközelíthető számos Pest megyei településen lakó számára, mint Érd. Ez azonban az érdi remények szerint változhat a közeljövőben várható fejlesztések, például a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában felvázolt körvasút, illetve a már meglévő – fentebb említett – lehetőségek révén. Az is igaz ugyanakkor, hogy 

A felvetésnek igazgatási szempontból lenne gyakorlati haszna, erről Csőzik azt mondja:

szeretném növelni Érd tekintélyét, tartalommal megtölteni a rangos megyei jogú város címet, amit abban az időszakban lobbizott ki az akkori baloldali városvezetés és az akkori baloldali országgyűlési képviselő, amikor jómagam alpolgármester voltam.

Fontos lenne szerinte az is, hogy a megyei fejlesztésekről a döntések a megyében szülessenek, Pest vármegye legnagyobb, egyetlen megyei jogú városában. 

Milyen igazgatási változásokat jelentene?

Ha nem Budapesten lenne a vármegyeszékhely, akkor első körben meg kellene találni a megyei közgyűlés helyszínét, a hivatal számára szükséges irodákat. Ha megszületne a döntés a közigazgatási reformról és Érd megyeszékhellyé emeléséről, akkor már középtávon kalkulálni lehetne a költözéssel; a polgármester azt mondja, akár egy modern megyeháza építése is szóba jöhetne Érden, a városközpont fejlesztési koncepciójának keretében. 

Ide kellene hozni ugyanakkor (a jelenleg a Teve utcában lévő) Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, a Budapest Környéki Törvényszéket, a Pest Vármegyei Főügyészséget és az országos hatáskörű államigazgatási szervek közül is többet, például a Pest Vármegyei Kormányhivatalt. Egy megyei kórházról nem is beszélve.

Az érdi választókat az Országgyűlésben Aradszki András KDNP-s politikus képviseli, aki szerint pusztán spekuláció Csőzik László polgármester felvetése. Aradszki szerint egyébként is lezárult a város aranykora T. Mészáros András fideszes polgármester 2019-es bukásával, azóta rossz irányba viszi Csőzik a várost. Azt azonban megjegyezte, hogy 

Regionális hatású intézmények kerültek Érdre, mint például a tankerületi központ, szakképzési centrum, a járási bíróság, ügyészség. Az országgyűlési képviselő úgy véli, Csőzik László polgármestersége alatt semmilyen előrelépés nem történt annak érdekében, hogy Érd egyszer megyeszékhellyé válhasson.

Azt maga Érd polgármestere is elismeri, hogy bár érvényesnek tartja az ambíciót, jelenleg sem a politikai konstelláció, sem a fejlettségi kondíciók nem kedveznek annak, hogy városa megyeszékhellyé emelkedhessen. 5-8 éves távlatban azonban reményei szerint minden megváltozhat.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)