Folytatódik a lúgos ügy: ki védi meg az áldozatot, ha támadója szabadlábra kerül?

Az egész országot megrázta az a bűncselekmény, amelynek elkövetője maró folyadékot öntött a párjára. A vád szerint a terhelt 2013 márciusában otthonában támadta meg volt barátnőjét, miután korábban szakított vele. A sértett éppen indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő, kék szemű alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító-altató injekciót adott be a combjába, majd levetkőztette, nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötte le. Az öntudatlan áldozatot bevonszolta a fürdőszobába, ezután lemosta a nőt kamillateával, pokrócba csavarta, elvette telefonját és laptopját, hogy a támadást rablásnak álcázza, majd rázárta az ajtót, és magára hagyta.

Személyisége veszélyes a társadalomra

A maró anyag teljesen szétroncsolta a sértett nemi szervét, így az életminősége sohasem lesz már ugyanolyan, mint előtte. A nő több beavatkozáson esett keresztül, átmenetileg még a vizeletürítési képességét is tönkretette a sérülés.

A lúgos ügy legnagyobb nehézsége az volt, hogy nem voltak közvetlen bizonyítékok: nem volt beismerő vallomás, és az áldozat vallomásából is hiányzott a támadó konkrét beazonosítása. A közvetett bizonyítékok alapján, hosszas eljárás után, 2018 júliusában hozott jogerős ítéletében a Kúria tizenegy év börtönre ítélte Bene Krisztiánt, a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatóját, aki addig 19 hónapot töltött előzetesben.

Éppen ezért a kiszabható legmagasabb tizenkét év büntetés felső határán ítélték el a vádlottat, akit magánlaksértés, kifosztás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés, személyi szabadság megsértése bűntettekben is bűnösnek találták.

Szabadlábra helyezik a lúgos orvost

Több mint egy évtizeddel a történtek és öt évvel bírósági ítélet után bombaként robbant a hír, hogy hamarosan, néhány hónap múlva szabadulhat a börtönből Bene Krisztián. Az áldozata – érthető módon – szeretné tudni mindennek a pontos dátumát, ám hivatalosan egyelőre nem kapott semmiféle információt.

Más európai uniós országokban a sértettet az elkövető szabadulásáról időben tájékoztatják, illetve egy védelmi határozatot is küldenek, amiben részletezik, hogy ha megjelenne, hova kell fordulni és mit tehet az ember. Magyarországon viszont nekem kell mindennek utánamennem

– mondta a Blikknek Renner Erika, aki két hónapja levelet küldött „a megfelelő helyre”, de még válaszra sem méltatták. Pedig – folytatta – a jogerős ítélet kimondta, hogy nemcsak a tette, de a személye is veszélyes a társadalomra.

Tájékoztatják a sértettet

A 24.hu megkeresésére Makula György bv-ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) kommunikációs igazgatója arról tájékoztatott, hogy a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében. Általánosságban annyit közöltek, hogy

Az elítélt elhelyezéséül szolgáló bv-intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet nyilvántartásban rögzíti, és az elítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a BvOP-t, amely írásban haladéktalanul értesítést küld a sértett részére az elítélt szabadon bocsátásának időpontjáról. A szóvivő hozzátette: ha támadója újra felkeresi, a rendőrségtől kérhet majd segítséget.

Referensek a rendőrkapitányságokon

Hogy hová tudnak fordulni az áldozatok? Nos, Magyarországon 2006 óta létezik az állam által működtetett áldozatsegítési szervezetrendszer, de már a kilencvenes évektől megindult a támogatórendszer kiépítése, alapvetően civil szervezetek közreműködésével.

Az elmúlt években országszerte Áldozatsegítő Központokat hoztak létre: először 2017-ben a fővárosban, majd 2018-ban Miskolcon és Szombathelyen, 2020-ban Pécsett, Szegeden és Kecskeméten, 2021-ben Veszprémben, Szolnokon és Nyíregyházán, 2022-ben Debrecenben és Egerben, 2023 pedig Békéscsabán. Amíg nem lesz minden vármegyében Áldozatsegítő Központ, addig Áldozatsegítő Pontokat hoznak létre. Ilyen Áldozatsegítő Pont működik ma Salgótarjánban, Érden és Siófokon. Az Áldozatsegítő Pontok szoros együttműködésben dolgoznak a helyi rendőrségekkel, éppen ezért a rendőrség épületében érhetőek el.

Az országos rendőrfőkapitány 2013-ban utasítást adott a rendőrség áldozatsegítő feladatairól, amely szerint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon önálló feladatkörű vármegyei (budapesti) áldozatvédelmi referensek működnek. Az utasítás szerint a referens

a rendelkezésére álló eszközökkel segítséget nyújt a hozzá forduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetíti más szervezetek – különösen az illetékes áldozatsegítő szolgálat és az áldozatvédelmi irodák – segítségét.

Az áldozatvédelmi referens az utasítás értelmében kiemelt figyelmet fordít többek között a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, valamint az élet, testi épség és az egészség elleni, továbbá a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket elszenvedett áldozatokra.

Ezenkívül felhívják a referensek figyelmét, hogy az áldozatokat támogatóknak elfogulatlannak, előítélet-mentesnek, türelmesnek, nyitottnak, megértőnek, bátorítónak, együttérzőnek kell lennie. Ezt az elvárást fogalmazza meg tömören az Európa Tanács 1985-ös ajánlása is, amely kimondja: ha valamely bűncselekmény áldozata a rendőrséghez fordul, ott úgy kell vele bánni, hogy ne szenvedjen további pszichikai sérüléseket.

(Borítókép: Bene Krisztián a Kúria előtt 2018. július 12-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)