Büntetett az MNB, 49 millió forintos bírságot kell fizetnie az OTP-nek

Az MNB közleményéből kiderült, hogy az OTP „több pénzmosásgyanús ügyletet nem jelentett be haladéktalanul, nem volt megfelelő a belső ellenőrzési és információs rendszere és a monitoringtevékenysége, problémák adódtak a belső kockázatértékelése, ügyfél-átvilágítási gyakorlata, kockázatcsökkentő intézkedései és a pénzmosás-megelőzési képzések kapcsán is”.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalból célvizsgálatot folytatott le az OTP Bank Nyrt. pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységének ellenőrzésére, a 2020. október 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve. A felügyelet – szakértői mintavétel segítségével – feltárta, hogy az OTP Bank „több területen nem a felügyeleti elvárásoknak megfelelően végezte pénzmosás-megelőzési tevékenységét. A hiányosságok okát a felügyelet alapvetően a belső kontrollkörnyezet kevésbé hatékony működésében látta. Az OTP Bank belső kontrollkörnyezete fejlesztésre szorul, mivel a felügyeleti elvárásokhoz képest a társaság nem rendelkezik hatékony másodlagos és harmadlagos védelmi funkciókkal.”

A közleményben több hiányosságot is felsoroltak:

• „A hitelintézet egyes pénzmosásgyanús eseteket nem haladéktalanul jelentett be a NAV keretén belül működő pénzügyi információs egység felé, több esetben nem teljesítette ismételt bejelentési kötelezettségét sem.”
• „Több, jogszabály által előírt kötelező esetkör tekintetében is hiányosság merült fel a hitelintézet monitoringtevékenységével kapcsolatban, például a korábban bejelentett, pénzmosási szempontból fokozottan kockázatos ügyfelek, illetve az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfélkör vonatkozásában.”
• „A szűrőrendszer paramétereinek helytelen beállítása miatt szűrőrendszeri jelzés több esetben csak késedelemmel vagy időszakosan keletkezett a monitoringrendszerben, így a bank csak jelentős késéssel vizsgálta meg őket és tett adott esetben bejelentést.”
• „A belső kockázatértékelés hibájának minősült, hogy több kockázatosnak számító ügyfélkör esetében (noha azokat azonosították) a feltárt kockázatok kezelése érdekében alkalmazott intézkedéseket helytelenül, nem a feltárt kockázatokkal arányosan határozták meg, és az ilyen ügyfélkörre nem végeztek el visszamenőleges szűrést. Előfordult olyan eset is, hogy a hitelintézet – belső kockázatértékelése keretében – nem vette figyelembe az MNB által közzétett földrajzi szempontú pénzmosási kockázatokat.”
• „Az ügyfél-átvilágítások során az OTP Bank többször nem győződött meg megfelelően a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról. Más ügyfeleknél nem bizonyosodott meg a tényleges tulajdonos személyéről ─ ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is ─, és egyes esetekben a tényleges tulajdonosokról rendelkezésére álló adatok nem voltak naprakészek. Noha a hitelintézet egyes ügyfeleit magas kockázatba sorolta, mégsem végezte el haladéktalanul azoknál a fokozott ügyfél-átvilágítást. Esetenként az okmánymásolatok nem álltak rendelkezésre, illetve azok minősége nem volt megfelelő.”
• „Az MNB megállapította, hogy a hitelintézet ─ belső szabályozási előírásai ellenére ─ egyes magas kockázatú ügyfelek esetében nem tudta bemutatni az üzleti kapcsolat létesítéséhez szükséges – értékelést és megfelelő dokumentációt is magába foglaló – vezetői döntést. Emellett több esetben nem tudta igazolni, hogy megtartotta munkatársainak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése tárgyú képzéseit.”

Felügyeleti bírságot szabtak ki

A közleményben kitértek arra is, hogy

a jogsértések miatt az MNB összesen 49,375 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és (azok típusától függően) 2024. február és augusztus közötti határidőkkel kötelezte az OTP Bankot a hiányosságok kijavítására. Egyes jogsértések vonatkozásában figyelmeztette a bankot a jogszabályoknak való mindenkori megfelelésre, kötelezte az intézkedéseire vonatkozó belső ellenőrzés elvégzésére és az intézkedések végrehajtását igazoló rendkívüli adatszolgáltatásra.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte „az egyes jogsértések súlyát, a biztonságos működésre gyakorolt hatást, a jogsértések gyakoriságát, tartósságát, illetve a hitelintézet piaci részesedését. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hitelintézet több jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott. A hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését.”