László Imre: Fürjes Balázs is lobbizott Újbuda érdekében

Sok szó esett az elmúlt időszakban arról, hogy milyen problémákat okoz, ha a települések elveszítik a számukra fontos ügyekben a döntés lehetőségét. A XI. kerület konkrét esetei kapcsán egyebek mellett arról kérdeztük a településrész polgármesterét, hogy:

• Miért vonzó Újbuda az ingatlanfejlesztők számára?
• Mi a gondjuk a rozsdaövezeti kiemeléssel épülő beruházásoktól?
• Hogyan élték meg a Déli-körvasút ügyében a főváros pálfordulását?
• Miért nem kapott az LMP alpolgármesteri pozíciót?
• Ki lesz a kihívója a Fidesz részéről a polgármesteri székért folytatott küzdelemben?

Budapest legnépesebb kerülete a XI., nagyjából 130 ezren laknak itt. Öntől is többször hallottuk, hogy nem bír el több beköltözőt. Valóban ki kell tenni rá a megtelt táblát?

A megjegyzésem arra vonatkozott, hogy fenn kell tartani az egészséges egyensúlyt a beépítettség és a zöldterületek között. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy az emberek kimehessenek a zöldbe és ott pihenhessenek.

Most érkezett el a kritikus pont?

1990 óta a kerületben húszezer lakás épült, ami hatvanezer új beköltözőt jelent, mintha egy Szekszárd vagy Gyöngyös méretű település nőtt volna ki Újbuda határain belül. A kerület nem lett nagyobb, tehát a zöldterületi részek „zsugorodtak”. Panorámás, Dunára néző lakások felépítése a kétmillió körüli négyzetméterárak mellett rendkívül kifizetődő dolog. Csakhogy az építések volumenével nem tud lépést tartani a szükséges infrastruktúra: a közlekedési kapacitás, az óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények, iskolai férőhelyek bővítése. Ezen csak részben segít a beruházókkal kötött településrendezési szerződések megkötése.

Mondana erre példát?

A Kopaszi-gátnál felépült BudaPart esetében például a beruházó anyagilag hozzájárult a Dombóvári úti villamosvágányok megtervezéséhez. Apró és szimbolikus segítség ez, különösen annak fényében, hogy a villamosvonal meghosszabbítására vélhetően a kormány megszorító politikája miatt egyelőre nem kerül sor.

A Tóváros területére egy belga ingatlanfejlesztő, az Atenor először egy 1464 lakásos lakóépület komplexumot tervezett, ezt sikerült tárgyalással kilencszázra csökkenteni, plusz egymilliárd forint összértékben vállalták a tó revitalizációját, körülötte egy futópálya megépítését, valamint egy kutyafuttató, háziorvosi rendelő és egy játszótér kialakítását is.

2020 márciusában a kormányzat az építéshatósági jogköröket vette el, majd 2022 augusztusában pedig a településképbe illeszkedés elbírálásának jogkörét is. A kerületi építési szabályzat (KÉSZ) betartatása maradt az utolsó eszköz, illetve figyelmeztető lehetőségként a változtatási tilalom elrendelése az adott területre. Rozsdaövezeti kiemelés vagy kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítás esetén viszont még ezek az eszközök sem alkalmazhatók. Erre a legjobb példa a Mol-torony esete. Ilyen magas épület felhúzását nem engedte volna meg a KÉSZ, mégis megépült.

A kormányközelinek mondott Indotek Csoport több kerületi fejlesztésben érdekelt. Szót értenek egymással?

Nagyon érződik a hozzáállásukon és a magabiztosságukon, hogy kormányzati támogatást élveznek. Négy-öt beruházásuk is fut a kerületben. Az ilyen rozsdaövezeti kiemeléses fejlesztésekről a kormányzat persze rendre kikéri önkormányzatunk véleményét, csak aztán nem veszi figyelembe. Ezért az Indotek nem is nagyon töri magát, hogy egyeztessen velünk, a rendelkezésükre álló területet fullra beépítik. Mi korábban úgy tudtuk, hogy egy diákszállót akarnak létrehozni, most viszont kiderült, hogy egy lakópark lesz.

Ez a Fehérvári út 179. alatti volt Ventura Hotel?

Igen. Mivel nem kiemelt rozsdaövezet, ezért erre a területre hamarosan változtatási tilalmat fogunk elrendelni.

Önök azt kommunikálták, hogy a kerület megtelt, de közben 2019-hez képest háromezer fővel csökkent a lakosságszám. Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?

A rendszerváltás idején még 152 ezer körül volt a lakosságszám, most viszont már csak 129 ezer körüli. Ennek az egyik oka, hogy a családok már rövidebb ideig élnek együtt, azaz széttelepülnek, másrészt – és ez okozza az igazi problémát – a lakásvásárlásoknál gazdasági szempontok váltak dominánssá. Sokan vettek befektetésként lakást, de nem költöztek be, hanem kiadják.

Miközben próbálják a nagy lakóparképítések intenzitását csökkenteni, azért eladták az Andor utca 60. alatti saját önkormányzati területüket egy fejlesztőnek, aki most egy 140 lakásos társasházat tervez ide felhúzni. Miért döntöttek így?

2020 márciusában beütött a pandémia, ami költségelvonásként jelent meg az önkormányzatnál. A helyzetet kezelnünk kellett, azonban se akkor, se azóta nem kaptunk ehhez állami forrásokat. 32 évig voltam katonaorvos, tudtam, hogy mit jelent a járvány elleni közdelemre való felkészülés. Saját forrásból kellett beszerezni a védekezéshez szükséges eszközöket, mások mellett szükséges volt rendszeresen és folyamatosan tesztelni az önkormányzat 1600 alkalmazottját.

Azért adták el a telket, mert kellett a pénz?

Igen. Ne felejtsék el azt sem, hogy elvették a gépjárműadó még önkormányzatoknál maradó 40 százalékát, a kötelezően befizetendő szolidaritási hozzájárulás is folyamatosan nőtt, míg 2019-ben 440 millió forintot kellett fizetnünk, 2023-ban már 3,1 milliárdot és az összeg jövőre 4 milliárd forintra emelkedik. Látszik tehát, hogy az elvonások miatt akkor a kerület működtetése is veszélybe kerülhetett volna. Kényszerhelyzetben voltunk, de azóta nem történt ilyen ingatlaneladás.

Az is látszik viszont, hogy az elmúlt öt évben a XI. kerület költségvetése 27 milliárdról 40 milliárd fölötti összegre nőtt. Jól gondolom, hogy azért mégiscsak van pénz?

Nézze, az is látszik, hogy jövőre a fizetendő szolidaritási hozzájárulás már el fogja érni a 4 milliárdot. Érdemes egyébként a nominál- és a reálértéket elválasztani egymástól. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mekkora infláció volt az elmúlt években, ma már minden sokkal többe kerül. A helyi adók beszedését is szigorítottuk a stabilitás megőrzése érdekében.

Az (Etele út, Tétényi út sarkán lévő) Kelenföld Városközpont nem túl jó állapotban lévő komplexumát a fővárossal közösen korábban el akarták adni. Ez már nincs napirenden?

Ebben az ügyben is az a legfontosabb, hogy meghallgassuk a lakosságot, és ezt figyelembe véve egyeztethessünk a fővárossal az ingatlan sorsáról. Ennek megfelelően azt kértük a fővárostól, hogy dolgozzanak ki több alternatívát és vegyék figyelembe a környéken élők igényeit. Fontos hangsúlyozni, hogy az a terület a főváros tulajdona, mögötte áll egy Burger King, az a kicsi a mi területünk. Mi egyfelől azt szeretnénk, ha a főváros az értékesítésnél nem csak az árat venné figyelembe, hanem azt is, hogy a vevő mit akar oda építeni. Másfelől azt is kértük, hogy legyen a kerületnek vétójoga. Az a kikötésünk, hogy a környéken élők által megszokott, kedvelt, ott lévő kiskereskedelmi funkcióknak meg kell maradnia.

Ki venne meg százmilliókért egy ilyen kötelezettségekkel terhelt területet?

A pályázók előtt ezek a feltételek ismertek voltak. Tény, hogy az eddig beérkezett látványtervek közül egyik sem volt megfelelő számunkra. Ugyanis ezeken hat, meg nyolcemeletes lakóházak szerepeltek. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy az eladás a választásokig lekerül a napirendről, de hosszabb távon mindenképpen kezdeni kell vele valamit, ugyanis ami most ott áll, azt ötven éve építették tizenöt évre. Nem lehet tehát már rentábilisen felújítani. 

A Rákóczi hídon átvezető vasút fejlesztésnek a környéken lakó újbudaiak kárvallottjai. A teherforgalom miatt perre is mentek az állami beruházóval; a felperesi civilek mellé pedig a IX. és a XI. kerület mellett a főváros is becsatlakozott. A főváros vezetése aztán a Déli-körvasút megépítésében felismerte a közérdeket és kihátrált a perből. Ön szerint ezzel Karácsony Gergelyék elárulták az itt lakókat?

A Hamzsabégi sétány mellett lakók ezt kétségtelenül így élték meg. Bár a főváros már a kezdetektől azt hangoztatta, hogy (a IX. kerülettel együtt) csak azért társultak a perbe, hogy az üggyel összefüggő iratokba betekinthessenek. Ami tény, hogy ez egy kiemelt állami beruházás, az érintettek pedig nem kaptak kellő információkat a megvalósítás részleteiről, csak azt látták, hogy a munkagépek hozzáférése miatt a töltésen elkezdik kivágni a fákat. Amikor pedig kiderült, hogy mekkora forgalomnövekedés várható az éjszakai tehervonatok miatt, a nyugalmukat is veszélyben látták. A tiltakozásokat látva kötelességünknek éreztük, hogy a lakosság mellé álljunk.

Az a vád is érte a kerületünket, hogy a Déli-körvasút környezetvédelmi engedélyének megtámadásával akadályozzuk a vasúti személyforgalom fejlesztését. Ez természetesen nem igaz, több tervet is letettünk az asztalra, elküldtünk az illetékes hivatalokba, amelyek segítségével megvalósítható lett volna a fejlesztés, anélkül, hogy akár a lakók, akár a zöldterület aránytalan kárt szenvedett volna el. Legutóbb decemberben küldtünk ilyen terveket, amikor a helyszínen tájékozódott Lázár János miniszter. Az akkor általa kért és általunk elküldött anyagokra nem kaptunk választ.

Kérdem én: eddig ki akadályozta a kormányt abban, hogy kiépítse a személyforgalomhoz kapcsolódó szükséges műtárgyak megépítését? A prognózisok szerint egy év alatt ugyanezen a vonalon 51 ezer tehervonat is áthalad majd, azaz 10 percenként egy. Vajon mit tettek az elmúlt 10 évben a V0, azaz Budapest határán kívüli Dunán átívelő vasúti kapcsolat kiépítéséért? Miért egy sűrűn lakott városi területen kell átvinni a teher-tranzitforgalmat? Decemberben a helyszínen tájékozódott Lázár János miniszter, de az akkor kért és általunk beküldött anyagokra azóta sem kaptunk választ. Azóta annyi történt, hogy honvédelmi érdekből kiemelt állami beruházássá minősítették, így megszűnt minden lehetőség a helyi érdekek érvényesítésére.

Eddigi polgármestersége idejéből mire a legbüszkébb?

A pandémiát és az energiaválságot követően tudtunk nekifogni a 2019-es terveink megvalósításának. A múlt héten adtuk át az országban egyedülálló Diabétesz Központot, ahol teljes körű segítséget kaphatnak a betegséggel érintett gyermek és felnőtt páciensek: a szükséges vizsgálatokon kívül életmód- és dietetikai tanácsadás is elérhető. Ez tisztán önkormányzati forrásból valósult meg, saját költségvetésünkből 315 millió forintot költöttünk erre.

Ennek az az érdekessége, hogy egyharmad részben állami tulajdon, 2017-ben az akkori önkormányzati vezetés és az állam közösen az eladásáról döntött. Két, egyenként hatemeletes ház épült volna a helyén. A kerület állammal kötött szerződése ma is élne, de mivel a lakosság parkot akart itt látni – több mint ötezren írták alá a petíciót –, vállaltuk az 50 milliós elállási díj megfizetését a korábbi szerződés semmissége érdekében. A park mellé egy bölcsődét és egy háziorvosi rendelőt is építünk. A park rendbehozatala 80 millióba kerül, a munkálatok már zajlanak.

A harmadik nagy fejlesztésünk Madár-hegyen a gyermekligetprojektünk. Itt is számos ingatlanberuházás történt, de közérdekű közösségi célú építések nélkül. Mi most odavisszük ezeket azzal, hogy óvodát, bölcsődét, közösségi és játszóteret, valamint háziorvosi rendelőt hozunk ott létre, összesen 3 milliárd forint értékben.

Mindezeken felül az Allee és a szakrendelő között lesz egy gyermekegészségügyi központ is egynapos sebészettel, ez december végére műszakilag elkészül. Tavasszal már át tudjuk adni.

Ez utóbbiban azért „nyomokban” állami forrás is fellelhető.

A gyermekegészségügyi központ létrehozása egy 1 milliárd 700 milliós keretből indult, amiből 500 millió volt az önkormányzat önrésze, 1,2 milliárdot a kormány adott hozzá az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében. Egyébként ezt sem akarták odaadni, mert 2019 elején indult a beruházás, kezdetben önkormányzati önrészből. Ez a pénz azonban hamar elfogyott, mi pedig a kormányzati részt meghitelezve voltunk kénytelenek folytatni az építést. Rónai Egon műsorában aztán a széles nyilvánosság értésére adtam, hogy ki fogjuk plakátolni, hogy a kormány ígérete ellenére sem támogatja a gyermekek egészségügyi ellátását a kerületben. A másnapi vendég Fürjes Balázs volt az ATV-ben, akit ezzel az esettel szembesített a műsorvezető. Becsületére legyen mondva, hogy miután kijött a stúdióból, felhívott engem, tájékozódott, majd egy hét türelmet kért. Hét nap múlva a számlánkon volt a hiányzó pénz.

A 2022-re nekünk járó 1,2 milliárdból sem kaptunk először semmit, majd némi könyörgésre és az atlétika-világbajnokság jelentette nyilvánosságnak köszönhetően 710 milliót, pont amennyiből a bútorzat és néhány műszer beszerzése után megnyithat majd a gyermekegészségügyi központ. Folyamatosan ellenszélben kell dolgoznunk, azért kell lobbiznunk, hogy az általuk aláírt szerződésben szereplő forrásokat megkaphassuk.

Mit mond a választóknak, miért szavazzanak egy olyan városvezetésre, amelynek ellenszélben kell dolgoznia?

Azért, mert mi mindent megtettünk azért, hogy ezeknek a küzdelmeknek a terheiből semmit se érzékeljenek. Nem hárítjuk át rájuk a kormányzat okozta gazdasági károkat. A fedezet, amely a kerület működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges, adott.

Ön 2019-ben a megválasztását követően, de még nem olyan régen is azt mondta, hogy csak egy ciklusra vállalja a polgármesterséget. Ki győzte meg arról, hogy megváltoztassa a véleményét?

Az ember hiú. Jólesett, amikor többen is azt jelezték, hogy nagyon jól összetartom ezt az öt pártot, és csináljam tovább. Nem vagyok már fiatal, de egészségesnek érzem magam, szeretem, amit csinálok, és más egyéb, akadályozó dolog sincs.

Gyurcsány Ferenc hozta meg a döntést?

Vele is beszélgettünk erről, de sok más emberrel is, akiknek adok a véleményére. Orvosként azt is tudom, hogy az ember leépülésének első csalhatatlan oka a tétlenség. Én egészségesnek érzem magam, aktív vagyok, mozgok, teniszezem, tehát joggal mondhatták azt, hogy ne hisztizz, folytasd!

Mondta, hogy jól összefogja az öt pártot. Ez tükröződik abban is, hogy mindegyik egy alpolgármesteri posztot kapott. Kivéve az LMP-t. Ők miért maradtak hoppon?

Ön szerint legyen öt alpolgármester?

Más kerületekben kettővel vagy hárommal simán megoldják.

Egészségügyi vezetőként már régen felismertem azt, hogy egymagam minden részterületet nem tudok teljes mélységét áttekintve felügyelni. Négy alpolgármesterrel már teljesen lefedhető a spektrum. Itt ennyi alpolgármester kell.

De miért épp az LMP került körön kívülre?

Nem gondolom, hogy „körön kívülre” kerültek volna. Nagyon fontos területekért felelnek most is. Azt is felajánlottuk, hogy ők vezessék az önkormányzat által létrehozott környezetvédelmi alapítványt. Ez akár módszertani központként is működhet, ahol országos jelentőségű szakmai irányelveket dolgozhatnak ki. 

Elfogadták?

A tárgyalások még nem zárultak le, egyelőre függőben van a kérdés, Ungár Péterrel, a párt társelnökével egyeztetünk erről.

Ez elég lesz ahhoz, hogy az ön újraindulását támogassák? Különösen annak fényében, hogy a 16 egyéni körzet elosztásában a Momentumnak ígértek hatot, míg az LMP-nek egyet. Nem érzékel itt némi aránytalanságot?

Első megközelítésben igen, de ha a belső tartalmát nézzük, akkor másképp látszik a helyzet. A körzetek jelenlegi képviselői már bedolgozták magukat, ismertek és elfogadottak. Ha ezen új szereplők becserélésével változtatunk, akkor megnő az esélye annak, hogy az adott körzeteket elveszítjük. Fontos jeleznem, hogy ezekben a döntésekben én nem veszek részt, az egyeztetésekre a kerületi pártelnökök ülnek asztalhoz. Nekem mind az öt pártot képviselnem kell, így a megszülető döntést tudomásul veszem.

Miután csökkent a kerület lakosságszáma, egy körzettel kevesebben osztozkodhatnak. Nem okoz ez feszültséget?

Májusban kezdődtek a tárgyalások, ahogy tudom, mostanra négy párt már megegyezett. Remélem, hamarosan minden feszültséget sikerül feloldani.

Bizonyára Önök is megmérték az újbudai választók politikai preferenciáit. Mit mutatnak a számok?

Nem a pártokra, hanem az önkormányzat eddigi munkájával kapcsolatos elégedettségre vonatkozóan vannak adataink. A kérdéseket a kerület különböző városrészeire is lebontották (a BudaPartot és a Tóvárost is ideszámolva 23 városrész van). Ezek alapján összességében az látszik, hogy a munkánkkal az egyébként Fideszre szavazók 50 százaléka is elégedett. A baloldali érzelműek esetében ez az arány több mint 65 százalék. Arra is rákérdeztek, hogy ellenzéki polgármesterre szavaznának-e inkább vagy kormányoldali polgármesterre. Itt a baloldali összefogás polgármesterére 60 százalék feletti arányban szavaznának. Amikor engem nevesítettek, akkor ez 4-5 százalékkal még magasabb eredményt mutatott, közel 70 százalékot. Ez persze nem azt jelenti, hogy hátradőlhetek a karosszékben.

Azzal számolnak, hogy a Fidesz önnel szemben Király Nórát, a kerület korábbi alpolgármesterét fogja indítani?

Igen, számolunk ezzel. Logikus lépés is lenne ez a riválisunk részéről. Király Nóra öt civil szervezet vezető arcaként építi helyi ismertségét, feltevésünket pedig az is erősíti, hogy Rogán Antaltól, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől 105 millió forintot kaptak ezek a szervezetek.

Ön fővárosi képviselőként bent ül a budapesti közgyűlésben is. Lát a DK köreiben Karácsony Gergelynél alkalmasabb főpolgármester-jelöltet?

Az ellenzéki oldalon nem tudok arról, hogy rajta kívül bármilyen más név felmerült volna. A Fidesz oldalán azonban számos név kering a sajtóban. Egyelőre a színfalak mögött zajlik az egyeztetés mindkét oldalon. Ami bennünket illet, egyelőre annyit mondhatok, abban van konszenzus, hogy az ellenzéki pártok akkor fordulnak rá a főpolgármester-jelölt megnevezésének kérdéskörére, ha már a kerületi polgármesterek személyéről, a helyi körzetek elosztásáról és különböző tisztségekről kialakult mindenütt az egyetértés.

A XI. kerületben kizárja, hogy előválasztásra kerülhet sor?

Engem mindegyik párt – és ez az LMP-re is vonatkozik – egyértelműen elfogadott, így ebben a politikai felállásban fogom folytatni a polgármesteri munkát.

(Borítókép: László Imre. Fotó: Papajcsik Péter / Index)