Változott a vadgázolások szabályozása

A vadelütéseknél a korábbi bírói gyakorlat érvényes, azonban egy új rendelkezést is beiktattak az eljárásrendbe, miszerint az autópályákon vagy autóutakon vadgázolásnál nem a vadásztársaság, hanem a közútkezelő felelőssége vizsgálandó. 

Az Autóklub jogi bizottságának elnöke az Infostartnak beszélt arról, hogy az autópályák mellett most is vannak vadvédő kerítések, azonban ezek sok helyen vagy hiányosak, vagy nem elég magasak. Mint rámutatott, a közútkezelő, ha a kerítés rendben is volt, korábban arra hivatkozott, hogy az állatok a le- vagy felhajtón tudták megközelíteni a sztrádát. 

Az ilyen hivatkozásnak most már nincs helye, mivel léteznek olyan műszaki megoldások – például a texasi kapu –, amelyek a vadat távol tartják az autópályától. Ez az autósok számára fontos, előnyös változás

– fogalmazott Kovács Kázmér.

Az ügyvéd figyelmeztette a sofőröket, hogy ha ilyen baleset történik, a rendőrség azonnali értesítése mellett fotót is érdemes készíteni. Ez bizonyítékként szolgálhat a vadgázolásra a közútkezelő felé a kár megtérítésére való követelésnél. 

Mint megírtuk, korábban a helyzetet bonyolította, hogy a szakszerűen elhelyezett kerítés esetén az illetékes vadásztársaság felelősségét vizsgálták egy vadbaleset bekövetkezésekor. Csakhogy ők az elmúlt években kihelyezett, vadveszélyre figyelmeztető táblákkal nemhogy az autóban keletkezett kár megtérítését hárították el, az állat elpusztulása esetén ők követeltek kártérítést a sofőrtől. 

Magyarországon évente mintegy 15 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utakon. Az elütött állatok többsége őz és nyúl. Ősszel, különösen november végéig a szarvasbőgés miatt megnő a vadgázolás veszélye. A baleset esélye egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen a vadgazdálkodási adatok szerint az országban 117 ezer gím- és 40 ezer dámszarvas él.