Holoda Attila: Jövőre biztosan csökken a lakossági gáz és áram ára

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy a kormány fordíthatja-e energiatakarékossági intézkedésekre a hamarosan érkező uniós pénzek első részét. Holoda Attila úgy vélte, igen, ha követjük más uniós tagállamok példáját és okos fogyasztásmérőket szerelünk fel, és olyan áramvásárlási szerződéseket kötünk a szolgáltatókkal, hogy olyan időszakokban vegyék az áramot, amikor az olcsóbb a piacon.

Ha pedig úgy programozzuk a rendszert, hogy olyankor működjön a mosógép, az e-autó töltése, amikor már az olcsó áram időszakába lépünk, hasonlóképpen a régen volt „éjszakai áramhoz", akkor sokat tudunk spórolni.

Szóba került az is, hogy Holoda szerint a rezsicsökkentés átverés. Erre azt hozta példának, hogy bár tíz éve működik a rendszer, amelynek elején a csökkentés valós volt, azonban idővel a nemzetközi piacokon is csökkent az áram ára például, ám ez nem érződött a hazai díjszabásban, nem változott a rezsicsökkentett ár, vagyis a fogyasztók nyelték le a különbözetet.

Amikor viszont az ukrajnai háború nyomán rettenetesen megugrottak az energiaárak, akkor viszont az államnak kellett komoly összegekkel támogatni a hazai szolgáltatókat, hogy ne kelljen drámai díjemelést bevezetni, ez pedig az MVM-nél okozott veszteséget. Holoda szerint 

A tőzsdei ár alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett ár?

Ezt a szakértő cáfolta, és elmagyarázta, miért és hogyan változtatta meg az energiaárakat az ukrajnai háború, majd lassan kezdtek el visszatérni a normál tartományba a gáz- és az áramárak. Mostanra már leürítettük a tavaly, drágán vásárolt gázt a tárolóinkból. Azonban mivel tavaly hosszú távú szerződéseket kellett kötni viszonylag gyorsan, ezért akkor követő árakon szerződtünk, vagyis ez követi a nemzetközi gáztőzsde árait és ha ott csökkenés van, akkor idővel ez nálunk is olcsóbb energiát eredményez.

Hosszú távú szerződéseknél soha nem kötnek fix szerződést, hiszen így képtelenség lenne követni az energiahordozók árában bekövetkező változásokat.

Az áram ára pedig követi a földgáz árát. Ez azért van, mert a földgáz az egyetlen kiegyensúlyozó energia, amely képes arra, hogy az időjárás- és napszakfüggő megújulókat pótolja. Tehát éjszaka például sokkal nagyobb mértékben  működnek földgáztüzelésű erőművek, amelyek így állítják elő az áram egy jelentős részét.

A gázra nem vezettek be uniós szankciókat

Az uniós államok zöme majdnem teljesen levált az orosz gázról az elmúlt másfél évben. Azonban Magyarország, Szlovákia és Ausztria ezt nem tette, nem tudta megtenni. Érdekes módon mi továbbra is a Gazpromra támaszkodunk, de emellett jelentősen megnőtt a Romániából érkező földgáz mennyisége is, amire korábban nem volt példa.

Nálunk egyébként a csővezetékrendszer alapvetően lehetővé tenné, hogy bárhonnan vásároljunk földgázt. Most a horvátok felől LNG érkezik, Ausztria és Szlovákia irányából is érkezhet gáz, ami akár orosz gáz is lehet, ez azon múlik, hogy a kereskedő honnan szerezte azt be. Szerbia felől pedig a Török Áramlaton keresztül szintén orosz gáz jön.

Kötelezettségszegési eljárást indítottunk Bulgária ellen. De miért is?

Szóba került az is, hogy nemrégiben Észak-Macedóniával és Szerbiával együtt kötelezettségszegési eljárást indítottunk, mert a bolgárok bejelentették, hogy megemelik az országukon áthaladó orosz földgáz esetében a tranzitdíjat. A félelem az volt, hogy ezt ránk terhelik, de időközben kiderült, ezt nem felénk, hanem a Gazprom felé akarják a bolgárok érvényesíteni. Akkor meg mire volt ez a nagy hűhó?

Az energetikai szakértő megvilágította, hogy ha a Gazprom velünk köt hosszú távú szerződést, és a külső körülmények miatt – ilyen például a tranzitdíj-emelés a bolgároknál – azt bizony a szállító félnek, tehát a Gazpromnak kell „lenyelnie", és nem háríthatja tovább. Ebből a szempontból elég okafogyottnak tűnik a magyar kötelezettségszegési eljárás. 

Végül az elemző megkapta azt a kérdést is, hogy vajon milyen árak jöhetnek a lakossági gáz és áram területén idehaza. Holoda Attila elmondta annak a hátterét, hogy ő személy szerint miért véli úgy, hogy jövőre nagy valószínűség szerint csökkenni fognak ezek az árak, A miértekhez érdemes belenézni a stúdióbeszélgetésbe.

A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy:

• Magyarországon tavaly augusztusban versenypiaci árat szabtak meg, például a földgáz esetében, azonban ma már az akkori áraknál olcsóbb az energia a nemzetközi piacokon. Mit jelent ez ránk nézve?
• Meglepő, hogy a holland gáztőzsde, a TTF mellett, például Magyarországon is működik ilyen, csak ezt kevesen tudják. Mire van ennek hatása?
• Az elmúlt másfél évben mennyivel sikerült csökkenteni Magyarország függőségét az orosz földgáztól?
• Miért nincs jelen Magyarország intenzívebben az európai integrált árampiacon?
• Kiktől és hogyan veszünk napi szinten áramot?
• Hogyan tudnánk tárolni, ha innen-onnan is vásárolnánk olcsó áramot?
• Mit jelent az, hogy feltöltött gáztároló, és ez hogyan viszonyul az egyes országok éves fogyasztásához?
• Mennyit tud egy németországi tároló, és mennyit tudunk mi, magyarok?
• Miért és kiknek vállalunk földgázbértárolást?

(Borítókép: Holoda Attila a Kibeszélőben 2023. november 27-én. Fotó: Fekete Tímea / Index)