Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMBeveti a kormány a mesterséges intelligenciát az egészségügyben
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
„A Belügyminisztérium erre a kormányzati ciklusra három fontos célt tűzött ki az egészségügy területén: az egészségben eltöltött évek számának növelése, az alapellátás és az otthonközeli ellátás és a prevenciós szemlélet megerősítése” – kezdte előadását Takács Péter az egészségügy digitális átállásáról szóló budapesti konferencián. Mint kiemelte, ennek alappillére az EESZT továbbfejlesztése, az eRecept, az eBeutaló és időpontfoglalás már most is működik, vannak bizonyos akkreditált okoseszközök, amelyek mérési adatai – EKG, vércukor, vérnyomásmérő, pulzoximéter – bekerülnek a rendszerbe, de a jövőben bővíteni szeretnék ezeknek a körét.
Az államtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy hiába jelenik meg a piacon egyre több ilyen okoseszköz, szigorú szakmai szabályok szerint csak a hiteles adatokat rögzítő, orvosilag dedikáltak kerülhetnek be az egészségügyi informatikai rendszerbe, ami a telemedicinás ellátást is támogatja. Mint kiderült, jelenleg is zajlanak különböző gyártókkal az egyeztetések. Arra is kitért, hogy a telemedicinára Ausztráliában már többéves, jól működő gyakorlat van. Mivel az egészségfinanszírozási rendszerük hasonló, van jó, hazánkba is átültethető példa ennek fejlesztésére. Bár ez 2023-ban pilotprogramként működött itthon a hátrányos helyzetű települések hiányzó alapellátásának pótlására, a kormány törekszik arra, hogy ez a mindennapok része legyen – hangsúlyozta Takács Péter.
Az applikációs időpontfoglalásé a jövő
Az EESZT-be való integrálással a már 2,5 millió magyar által letöltött EgészségAblak applikációt is folyamatosan fejlesztik, az eRecept, az időpontfoglalás és annak módosítása már itt is működik, egyre több kórház és szakellátó kapcsolódik be a rendszerbe. „A 200 óránál nagyobb kapacitással rendelkezőeknél kötelező lesz a jövőben bekapcsolódni ebbe” – emelte ki. A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetésével megbízott miniszteri biztos, Ónodi-Szűcs Zoltán által ismertetett hazai felmérés szerint minden ötödik telefonos bejelentkezés sikertelen. Számokban ez egy évben 62 millió vizitet jelent, a Covid előtti 70 milliótól ugyan ez még elmarad.
Az államtitkár szerint az applikáció minél szélesebb körű alkalmazásával ez a probléma kiküszöbölhető. Az applikáció releváns egészségügyi információkat is szolgáltat a felhasználónak. Az eVárandóskönyv mind a kismamák gondozását könnyíti meg a védőnők és szülész-nőgyógyászok számára, gyógyszertárkeresővel, egészségügyi profillal és például szűrésekre figyelmeztető push üzenetekkel bővítik ki az applikációt.
A várólistákra is megoldást keresnek
Adatkérőt küldenek a központi kórházaknak, Excel-táblázatban rögzíteniük kell, hogy milyen műtéteknél mennyit kell várakozniuk a betegeknek intézményükben. Majd összevetik, hogy a szomszédos vármegyékben milyen várólisták vannak. Takács Péter megemlítette, hogy most mintegy 40 ezer ember várakozik műtétre itthon, átlagban 60 napot. Véleménye szerint ez nem rettenetes adat, de centrumkórházaktól kért visszajelzésekkel redukálják.
Jön a mesterséges intelligencia
Az Európai Egészségügyi Adattér létrehozásával kapcsolatban még zajlanak az egyeztetések. Ugyanakkor Takács Péter közölte, arra törekszenek, hogy a magyar adatokat ne gyarmatosítsák, a hazai egészségügyet fejlesszék ezzel, az ipari szereplőknek is ezeket a játékszabályokat kell betartaniuk.
Takács Péter szerint többek között akkor lesz működőképes az ellátórendszer, ha megfelelő szinten állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyek a döntés-előkészítéshez kellenek. „Mammográfiánál nem jó, hogy egy készülék van vármegyénként, a digitális mammográfok közelebb hozhatók az emberekhez, a szűrőközpontban pedig megtörténne a kiértékelés” – tette hozzá. A jövőben pedig azt szeretnék, ha a jó minőségű PACS-rendszeren keresztül rögzített képi leletek kiértékelését mesterséges intelligenciával támogatnák, ezzel a diagnosztikai eljárások jelentősen lerövidülnek. Csakúgy, mint az adatok strukturált idősoros diagramba rendezésével, amit szintén a jövő fejlesztési irányának nevezett meg.
(Borítókép: Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára előadást tart a 4. Digital Health Summit egészségügyi szakmai konferencián 2023. november 29-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)