Gyurcsány Ferenc és Ungár Péter kilépett a szerepéből?

Idén november elején jelentette be Gyurcsány Ferenc, hogy „Hát így” címmel podcastot indít, és civil emberekkel, szakértőkkel beszélget majd az ország fontos kérdéseiről, a hétköznapi embereket foglalkoztató problémákról, valamint az ország sorsát meghatározó tendenciákról, jelenségekről.

Először Reményik Kálmánnal készített interjút, aki állami cégvezetőből lett sajtkészítő, majd a villamosvezetőként dolgozó Cake-Baly Marcelót, Az állampolgár című film főszereplőjét kérdezte. A harmadik adásban Dessewffy Tibor szociológussal ült le beszélgetni, legutóbb pedig az Európa-bajnoki ezüstérmes magasugróból lett közgazdászt, Győrffy Dórát hívta meg a műsorába.

Ungár Péter már előrébb jár, a vendégei között volt már: Lányi András filozófus, Jámbor András, a Párbeszéd-frakció országgyűlési képviselője, Réz Anna erkölcsfilozófus, a Mardos című könyv szerzője, Ceglédi Zoltán politikai elemző, Hont András újságíró, Sz. Bíró Zoltán filozófiatörténész, Oroszország-szakértő, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója és Balogh Zsófia, a Partizán egyik műsorvezetője. Utóbbi adás meglehetősen provokatív címet kapott: Milyen b*z*knak van bajuk a woke-kal? Érdekesség, hogy Ungár Péter Gyurcsány Ferenccel is beszélgetett, talán emiatt tetszhetett meg a podcast ötlete a DK elnökének.

Első adásában Ungár Péter azt mondta: azt gondolja, hogy a politika több annál, mint tizenöt másodperces félmondatok, és nagyon jól, előre megírt szövegpaneleknek az összessége. „Nekem alapvetően kicsit több kérdésem van, mint válaszom arról, hogy mi történik Magyarországon és a világban” – jelentette ki az LMP társelnöke, aki hozzátette: a podcastjának az az értelme, hogy a kérdéseit fel tudja tenni olyan embereknek, akik szerinte értelmes dolgokat tudnak válaszolni.

Egy nagy kanál politika és egy csipetnyi show

A PegaPoll vezető elemzője szerint a kérdező szerepébe való helyezkedés lehetővé teszi a politikus számára, hogy egy külső szereplővel, az interjúalannyal mondassa ki azokat az üzeneteket, megállapításokat, amelyek az adott politikus vagy politikai közösség szempontjából lényegesek.

Ezáltal a mondanivaló egy hitelességi tényezőt kap, hiszen a nézőnek, hallgatónak az lehet a benyomása, hogy a politikus csak témákat vet fel, amelyeket a beszélgetőpartner igazol vissza, esetleg bábáskodás mellett az utóbbi szereplő állítja fel a diagnózist, a megoldási lehetőséget is. A kínálatorientált program, maga a témafelvetés keresletorientált módon, vagyis az adott probléma körüljárásával, személyes tapasztalatokkal és visszacsatolásokkal közelebb hozható a választópolgárokhoz

– fejtette ki Kovács János az Indexnek.

A kérdező szerepébe helyezkedő, személyes hangvétellel eszmecserét folytató politikus – közvetlenebb kapcsolatba kerülve a hallgatósággal – a társadalmi párbeszédre, a választói igényekre való nyitottságot demonstrálhatja a követőinek. Az elemző rámutatott, ebből a szempontból meghatározó a napirendre emelt téma és a választott beszélgetőtárs, aki a közönség tiszteletét vagy empátiáját válthatja ki, vagy épp ellenkezőleg, az „ördög ügyvédjének” szerepébe helyezkedve indukálhat vitát, elérve a kívánt hatást, előre mozdítva a politikus számára fontos ügyet.

A beszélgetés moderálása arra is platformot kínál a politikusnak, hogy bemutassa saját eszmeiségét, lényeglátását, problémakezelési képességét, amelyek a politikusi karakter fontos elemeit jelenítik meg, továbbá a szakmai vénát, affinitást a közpolitikai döntések meghozatalára

– tette hozzá Kovács János.

Az elemző kiemelte, hogy a politikusok által indított podcastok sikeréhez az izgalmas, provokatív témák mellett szükség van a kérdező ismertsége mellett némi showmankvalitásra is, tehát egyáltalán nem mindegy, ki mennyire ügyesen bánik a médiával. Ez akkor is így van, ha a saját podcast felett kérdezőként, szerkesztőként a politikus jóval nagyobb kontrollt gyakorol, mint ha a tömegmédián keresztül, „mások gyakran torzító interpretációjával” igyekezne célba juttatni az „ügyesen megkomponált” üzeneteit.

„A podcast hatékony eszköz lehet az üzenetek hatókörének, az online elérhetőségnek a növelésére, ráadásul jóval közvetlenebb és költséghatékonyabb, mint a hagyományos médiafelületeken keresztüli kommunikáció” – fogalmazott Kovács János.

A lényeg: a megszólítás

A podcastok népszerűek a fiatalabb generációk körében, ezért az elemző szerint a politikusoknak lehetőséget adhatnak arra, hogy ezen keresztül elérjék és megszólítsák ezt a célcsoportot.

Gyurcsány Ferenc esetében tehát nemcsak arról van szó, hogy ismét fiatalos, újító szerepben jelenik meg, hanem arról is, hogy igyekszik a DK számára eddig nehezebben elérhető, fiatalabb korcsoportokat megszólítani, esetleg – politikai emlékezet híján – átformálni azt a negatív Gyurcsány-képet, amely a társadalom egy jelentékeny szegmensében, beleértve az ellenzéki szavazók egy részét is, ma is meghatározó

– vélekedett Kovács János.

Mint azt kifejtette: a DK szempontjából komoly kihívás, a további növekedést nehezítő tényező a szavazótáborának elöregedettsége és az, hogy az ellenzéken belül néhány riválisa hatékonyabbnak bizonyult a fiatal választók megnyerésében, esetenként kifejezetten Gyurcsány-ellenes éllel tette, teszi ezt (mint például a Momentum vagy a korábban Márki-Zay körül tömörülő, Gyurcsány Ferencet és Dobrev Klárát elutasító ellenzékiek).

Ungár Péter esetében is lényeges szempont, hogy elsősorban a fiatalabb, kevésbé indoktrinált választókat igyekszik megszólítani, ráadásul már korábban is gyakran élt a közösségi médián keresztül közvetített viták, beszélgetéssorozatok eszközével. A marginalizáció veszélyének erősen kitett LMP szempontjából még fontosabb, hogy a párt önálló létezését, küldetését igazolandó brand építéséhez a célcsoportos üzeneteket mindenféle médiaszűrő és torzító zaj nélkül, közvetlenül is eljuttathassa a választókhoz. Ezek egyedi üzeneteket, a pozitív és negatív önmeghatározás – mi köt össze, mi választ el – hangsúlyosnak ítélt identitáselemeit domboríthatják ki

– magyarázta lapunknak a PegaPoll vezető elemzője. Azt is megjegyezte, hogy a rendszeres podcastepizódok révén egyfajta hűséget és elkötelezettséget lehet kialakítani a hallgatók részéről, ami a „turbulensebb ellenzéki versengés idején” még lényegesebbé vált.

Bár a hazai piac ehhez túlságosan kicsi, és a közösségimédia-felületek magyarországi működési gyakorlata sem kedvez ennek, ugyanakkor Kovács János arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb tömegdemokráciákban, különösen a tengerentúlon a sikeres podcastok komoly reklámbevételeket is generálhatnak, ami további forrást jelent a politikai kampányokhoz. Az elemző szerint a műsor aktív követői között az interakciók révén előkerülhetnek a pártműködés vagy a kampány szempontjából hasznosítható szaktudással rendelkező, lelkes szereplők, akik megtoldhatják az adott párt vagy közösség utánpótlásbázisát.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)