Az energiaellátást érintő bejelentést tettek a paksi atomerőműről

Horváth Péter János elmondta, hogy az októberi bejelentéssel elkezdődik az az egy évtizedes folyamat, amelynek eredményeként az erőmű üzemelési engedélye húsz évvel, 2052-57-ig hosszabbodhat meg.

A villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából a megújuló energiaforrásokra és az atomenergiára is szükség van, a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása nem csak ésszerű, de szükségszerű is

– hangsúlyozta a vezérigazgató.

A paksi atomerőmű négy, jelenleg egyenként 506-509 megawatt teljesítményű blokkja 1982 és 1987 kezdte meg működését, a 30 éves üzemidőt 2012 és 2017 között 20 évvel hosszabbították meg, így 2032 és 2037 között le kellene állítani őket.

Horváth Péter János hozzátette: az üzemidő-hosszabbítással nem kell új atomerőművet építeni, a rekonstrukciók jóval kisebb beruházást igényelnek. A hosszabbítás emellett támogatja a klímacélok megvalósulását, és egy kilowattóra energiát itt állítanak elő a legolcsóbban. Jelenleg világszerte 412 atomreaktor 370 ezer megawatt kapacitással üzemel, és 58 épül 60 ezer megawatt kapacitással. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a klímaváltozás elleni küzdelemhez ennél jóval komolyabb törekvésekre van szükség.

A paksi VVER-440 típusú blokkok eddig minden nemzetközi vizsgálaton megfeleltek - húzta a vezérigazgató, megjegyezve: a paksi atomerőmű további működését a növekvő elektromosenergia-igény indokolja, a napokban 3000 megawatt fölé emelkedett az importáram felhasználása Magyarországon. Számítások szerint a magyar áramfogyasztás a 2030-as évekre a jelenlegi másfélszeresére nő, nyáron egyre több légkondicionáló működik, és a földgáz ára miatt egyre többen térnek át az elektromos árammal való fűtésre, bővül az e-mobilizáció, és fejlődnek az áramigényes iparágak.

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az év eleje óta komoly eredményeket értek el az üzemanyag biztosítása terén: az ukrajnai harcok miatt új útvonalakat kellett találni a beszerzésre.

Három évre elegendő készlet van a négy blokkra

– húzta alá Horváth Péter János, jelezve: az orosz üzemanyagszállító négy évtizede megbízható partner, de folytatják a tárgyalásokat „az üzemanyag-diverzifikáció feltételeinek tisztázása érdekében”, és dolgoznak az üzemanyag további fejlesztésén is.

A vezérigazgató megemlítette az új projektet is, a paksi atomerőmű elkülönülve működik az épülő Paks II erőműtől, „Európában nincs példa arra, hogy két elkülönült atomerőmű működjön egy telephelyen, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne a legoptimálisabban használja ki erőforrásait”.

250 rekonstrukcióra van szükség

Tóth Pál, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese közölte, mintegy 250 rekonstrukciót kell elvégezni az üzemidő-hosszabbításhoz, amelyek fele egymilliárd forintnál költségesebb. A villamos és irányítási rendszer rekonstrukciója 1,5 milliárd eurós beruházás lesz.

Az atomerőmű működését a nem cserélhető berendezések - köztük a reaktor, gőzfejlesztő - határozzák meg, de mintegy fél millió cserélhető, javítható berendezés működik az erőműben. Ezek közül jelentős számú műszert, berendezést cserélni kell, hiszen csaknem 50 év után sok már nem lesz megbízható. A nukleáris biztonságot ugyanakkor a működés legutolsó napján is ugyanúgy kell biztosítani, mint az üzemidő elején

– részletezte a vezérigazgató-helyettes.

Czibula Mihály, az üzemidő-hosszabbítási projekt vezetője elárulta, a tervek szerint 2028-ban nyújtják be a végrehajtási programot a hatóságnak. Mind a négy blokk üzemidő-hosszabbításáról közmeghallgatást tartanak majd.

Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy 2022-ben az MVM-csoport által termelt energiamennyiség 79 százalékát a paksi atomerőmű állította elő, amelynek a bruttó hazai termelésben a részaránya 47 százalék volt. A fejlesztéseknek köszönhetően az MVM-csoport villamosenergia-termelése már 83 százalékban karbonsemleges, de ezt az arányt tovább kell növelni ahhoz, hogy 2050-re Magyarország teljesen karbonsemleges legyen.