Kiss Ambrus: Továbbra is a Tarlós-éra adósságait törlesztjük, nem marad pénz felújításokra

Mint megírtuk, a főváros a nyár elején indított pert a kormány ellen, mert kifogásolta, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt több pénzt fizet be, mint amennyit a közszolgáltatások ellátására kap. A bíróság döntése szerint az államkincstár nem vonhatja le a fővárostól a be nem fizetett adót. Az állam az 54 milliárd forintos adó behajtásától nem tágított, megfellebbezte az ítéletet.

Karácsony Gergely akkor azt nyilatkozta, hogy az aránytalanul kiszabott adó helyett 25 milliárdig hajlandók fizetni. A Magyar Államkincstár elnöke, Bugár Csaba az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy október 17-től a törvények szerint már nem illeti meg az ideiglenes jogvédelem a fővárost. 

Szolidaritási inkasszó

A főpolgármester erre akkor úgy reagált, hogy az állam nem ad pénzt a közszolgáltatásokra, miközben elveszi a főváros pénzét. „Sem erkölcsileg, sem alkotmányosan, ezt nem lehet” – tette hozzá a főpolgármester.

„Novemberben a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosító döntése ellenére 5,6 milliárdot vett le a Magyar Államkincstár (MÁK) az önkormányzati számláról, és bejelentette, hogy decemberben további 3,87 milliárdra tartanak igényt, bár akkor a per még nem zárult le” – idézi a Népszava Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, aki arra is kitért, hogy eközben a tömegközlekedés támogatását a kormány áttolná a következő évre. 

Bugár Csaba az ATV megkeresésére elmondta: több mint 1 milliárdot utaltak a fővárosnak „a tömegközlekedésre, amit kell”. Hozzátette: a szolidaritási adót a Kincstár több száz önkormányzattól beszedi, függetlenül attól, hogy milyen vezetése van. 

Varga Mihály szerint felháborító, hogy a főváros nem akar fizetni, rámutatott: a rászoruló települések működésének fenntartásához járulnak hozzá az adóval.

Kiss Ambrus a Népszavának azt mondta, hogy december 6-án mínusz 5,4 milliárd volt a főváros számláján. „Folyamatosan sakkozni kell, hogy fizetőképes maradjon az önkormányzat” − emelte ki.

Olvasom, hogy a főpolgármester-helyettes állítása szerint ma reggelre 4 milliárd forint maradt a Főváros számláján. Ehhez képest a Főváros saját beszámolója szerint szeptember 30-án még 113 milliárd forint volt a számláján. Mindez azután, hogy idén rekordösszegű, 250 milliárd forint iparűzési adót szedett be a Főváros. Hová lett a pénz?

– reagált a főpolgármester-helyettes hasonló november végi nyilatkozatára Varga Mihály pénzügyminiszter. 

Költségvetési libikóka

Kiss Ambrus elmondása szerint a kiadások most is meghaladják a bevételt, ezért nem marad pénz a felújításokra, beruházásokra. Idén decemberben 10-12 milliárd adóbevételekre számítanak a kerületektől, a trolibeszerzésekre azonban nagy összegeket fordítottak, amit a beérkező uniós forrásokból terveztek fedezni. A negyedik negyedévi 50 milliárdos közlekedésszervezői díj kifizetését két bank vállalja át, amit a márciusi iparűzési adóból törlesztenek majd.

December végén pedig az idénre esedékes 3,9 milliárd forintos kincstári inkasszót is levonják a főváros számlájáról.

Megvan az esély arra, hogy a gazdasági stabilitási törvényt megsértve folyószámlahitellel zárjuk ezt az évet

– közölte. A lap kérdésére, miszerint előállhat-e az a helyzet a főváros esetében, hogy a törvények értelmében az eladósodott önkormányzatok élére költségvetési biztost nevezzenek ki, Kiss Ambrus úgy felelt, hogy jelenleg nincsenek kifizetetlen számláik, ha a folyószámla-egyenlegük néha negatív is, de tudják fedezni kiadásaikat. Az általa újrarendezés költségvetéséről elmondta, hogy a kiadási oldalt jelentősen megterhelték az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági körülményei a járvány okozta hatások, az elszabadult infláció. 

A főváros 2023-ban 25 milliárd forintot fizetett ki, holott békeidőkben ez nem volt több 4-5 milliárdnál, miközben a jelenlegi városvezetés nem vett fel új hitelt, továbbra is a Tarlós-éra adósságait törlesztjük

– hangsúlyozta. Rámutatott: a fővárosi önkormányzat működési költségének 61 százalékát a tömegközlekedés és a szolidaritási hozzájárulás párosa tette ki 2018-ban is, csakhogy az arányok jelentősen megváltoztak, az említett adónemre ma már több mint a hatszorosa megy el. Mindennek ellenére egyelőre nem tervezik emelni a BKK jegy- és bérletárait a 2024-es évben. Négy prioritást rögzítettek a jövő évi költségvetésben: a városi közszolgáltatók energiafüggetlensége, a nem lakossági vízdíj rendezésével, fővárosi lakásügynökséget indítanak a megfizethető lakhatásért, népkonyhahálózat megszervezése párhuzamosan a piaci élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

A normatíván felüli állami támogatásra nem látnak esélyt, mivel az idei energiakompenzációból is kimaradtak. A Lánchíd felújítására ígért 6 milliárd forintos kormányzati forrásra még várnak. A főpolgármester-helyettes azt is megjegyezte, hogy nem túl intenzív a munkakapcsolat Lázár János és Karácsony Gergely között: eddig csupán kétszer találkoztak, ugyan ő államtitkári szinten gyakrabban egyeztet, bár a maxi-Dubaj kérdése ezeken nem merült fel.

(Borítókép: Karácsony Gergely (k), Kiss Ambrus (b) és Számadó Tamás (j) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. november 30-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)