Kiderült, hogy mit szeretnének Karácsony Gergelyék a „maxi-Dubaj” helyén

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elárulta: valóban folynak tárgyalások a Rákosrendezőt érintő „maxi-Dubaj” beruházásról, de megállapodás egyelőre nincs a magánbefektetővel, így arról sem született döntés, hogy épülhet-e toronyház a területen.

Karácsony Gergely ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hősök tere látképe gyökeresen megváltozna a beruházás után, a főpolgármester úgy fogalmazott, „fogom a fejem, ezek megőrültek!?”

A város aranytartalékai

A Fővárosi Önkormányzat régóta vizsgálja Rákosrendező fejlesztési lehetőségeit, de fontos, hogy ne a gombhoz varrjuk a kabátot, hanem mondjuk meg, hogy mit szeretnénk csinálni, majd ehhez keressünk adott esetben magántőkebefektetőt is – jelentette ki Karácsony Gergely a háttérbeszélgetésen.

A főpolgármester kifejtette, Rákosrendezőn új városrészt kellene létrehozni, minőségi zöldterülettel, megfizethető lakhatással, valamint jó közlekedési kapcsolatokkal. A barnamezős területeket a város aranytartalékainak tartja, de a klímaváltozás alapvetően meghatározza a városi létezés paramétereit, ezért csak ennek figyelembevételével lehet fejlesztéseket eszközölni. Emellett átállítanák a várost a fenntartható mobilitásra, valamint megállítanák Budapest népességfogyását, ami az agglomeráció lakosságszámának emelkedésével párhuzamos folyamat.

Karácsony Gergely szerint elementáris érdek, hogy Budapest tudjon kétmillió embernek otthont adni, de ehhez új városrészekre van szükség. Amikor például a rákosrendezői parkvárosról beszélnek, az „elementáris városlakói igényekkel találkozik”.

A főpolgármester úgy látja, a legtöbb budapesti rozsdaövezetnek jók a közlekedési összeköttetései, ráadásul ezek sokszor egybefüggő területek, egy tulajdonossal. Ami probléma, hogy ezeken a területeken a talaj gyakorlatilag cserére, vagy legalábbis költséges rekultivációra szorul.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, a barnamezős rejtett tartalékok értéke felbecsülhetetlen, viszont egy magánberuházó érdekei nem feltétlenül találkoznak azzal a gondolattal, hogy több évtizedes távlatban is megőrizzék a város élhetőségét.

Körülbelül 2800 hektár klasszikus barnamezős terület van Budapesten. Azonnal fejleszthető nagyjából 360 hektár, közép- és hosszú távon további 1100 hektár.

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke több európai példát is hozott, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapesten is van jó példa, bár nem akkora léptékű, mint tőlünk nyugatra vagy északra, De például a Graphisoft Park egykori iparterületen, magánerő bevonásával egy „jó és működő városfejlesztés”, mértéktartó beépítéssel.

Politikai és szakmai konszenzus a terv mögött

Arra a rákosrendezői területre, ahova a „maxi-Dubaj” épülhet, már 2019-ben készült egy fejlesztési tanulmányterv, ezt ajánlják majd a kormány figyelmébe a „lehetőleg hamarosan induló tárgyalásokon”.

A Budapest Parkváros névre keresztelt projekt néhány részlete:

• 8-10 ezer lakás épülne,
• 30-40 hektár városi közpark létesülne, többek között a Rákos patak vizéből felduzzasztott tóval,
• új intermodális csomópontokat hoznának létre.

Karácsony Gergely a lakásokat illetően megjegyezte, a legjobb az lenne, ha valamilyen közösségi tulajdonban álló bérlakásokként működnének. A 2019-es terv egyébként több verzióval számol, ők ezt érzik a legjobbnak, „klasszikus kompakt város”, vegyes funkciókkal.

Ez egy történelmi lehetőség arra, hogy Budapest és Magyarország megcsinálja az első valóban kompakt városmodellt, amit később más városokban vagy Budapest más területein is lehetne alkalmazni

– jelentette ki a főpolgármester.

Balogh Samu a 2019-es terveket illetően kiemelte, hogy azok mögött politikai és szakmai konszenzus van, a Tarlós István vezette főváros is abban a keretben gondolkozott, mint Karácsony Gergelyék. De attól tartanak, hogy a kormány kidobja ezt az irányt a külföldi érdek miatt, ahogy az a Diákváros esetében történt.

A kabinetfőnök azt is elmondta, gondolkodhatnak ikonikus, magasabb épületekben, a mérték a kérdés. Budapesten hagyományosan 90 méter a határ, amit a Parlament, a Szent István-bazilika, valamint a Mol-torony lép át. Azt nem támogatják, ha valaki „az emberi hiúság templomát akarja felépíteni”, ami négyszer akkora, mint a bazilika, ráadásul „leesne a térképről”.

Hogyan valósítanák meg?

„Ha van partnerség, akkor könnyen” – húzta alá Karácsony Gergely, hozzátéve: a kormány részéről rossz az a sorrend, hogy államközi megállapodásról beszélnek, a beruházóval egyeztetnek, majd csak ezután ülnek le a fővárossal tárgyalni.

Az állam mint finanszírozó és a terület tulajdonosa ott kell legyen az asztalnál, de Budapest vezetése és a budapestiek nélkül döntéseket hozni helytelen lenne

– vélekedett a főpolgármester.

Karácsony Gergely szerint – látva a magyar költségvetést, valamint a főváros kasszáját –, nem valószínű, hogy magántőke nélkül megvalósíthatók a tervek. De most úgy érzik, hogy gyűlnek a viharfelhők a fejük felett, ezért minden politikai, jogi lehetőséget megragadnak, hogy a politikai szándékot összeegyeztessék a koncepcionális tervekkel.

A főpolgármester elárulta:

Keressük a lehetőségét, hogy a budapestiek elmondják a véleményüket, hogy melyik a szimpatikusabb koncepció. Szeretnénk társadalmi egyeztetést, ha úgy tetszik, újabb budapesti lakógyűlést.

Ezért azon dolgoznak, hogy a következő év elején megkérdezzék a budapesti lakosokat, többek között Rákosrendezővel kapcsolatban. Karácsony Gergely újságírói kérdésre közölte azt is, hogy nem láttak semmilyen kormányzati tervet, sőt, a „maxi-Dubaj”-elképzelésről csak a sajtóból, valamint Lázár János sajtótájékoztatójából értesültek.

(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)