Több tízezer cégnek kötelező a bejelentővédelmi rendszer kiépítése, alig egy hetük maradt rá

Az Országgyűlés május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról alkotott 2023. évi XXV. törvényt, amely Magyarországon bevezette a belső visszaélés-bejelentési rendszert.

Uniós irányelv a háttérben

A panaszokat és közérdekű bejelentéseket először 1977-ben szabályozták átfogóan, főleg olyan hiányosságok kiküszöbölésére, amelyek „ellentétesek a szocialista erkölccsel, a szocialista gazdálkodás elveivel”. Aztán 2009-ben a parlament hiába futott neki a közérdekű bejelentések szabályozásának, és fogadta el a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvényt, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal hiányában nem lépett hatályba. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény tető alá hozását így elsősorban az akkori töredékes szabályozás kiegészítése indokolta.

Az újabb, korszerűbb szabályozást uniós kötelezettségeink is sürgették, különösen az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelynek értelmében a köz- és magánszervezeteken belül, továbbá a hatóságok felé biztonságos bejelentési csatornákat kell kialakítani.

Kopasz János, a Taylor Wessing Budapest ügyvédje szerint a bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet pontosan azért fogadták el, hogy a visszaélésekről sokszor első kézben értesülő személyek bátran fel merjék tárni az általuk tapasztalt visszaéléseket. Mint megjegyezte, az intézmény szükségességére olyan korábbi ügyek hívták fel a figyelmet, mint a Cambridge Analytica- vagy a Luxleaks-botrány. Ami ezeket a botrányokat illeti, a Cambridge Analytica illetéktelenül fért hozzá 87 millió Facebook-felhasználó személyes adataihoz, míg Luxleaks-ügyben dokumentumok ezreit szivárogtatták ki a nemzetközi cégeknek nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

Mindezek után az EU arra ösztönözte a tagállamokat, hogy háromlépcsős bejelentési rendszert hozzanak létre:

1. az első lépcső az úgynevezett belső bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti;
2. a második lépcső az úgynevezett külső bejelentési csatorna, amely keresztül a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli;
3. a harmadik lépcső a jogsértés nyilvánosságra hozatala.

A tagállamoknak ki kell jelölniük olyan nemzeti hatóságot, amely köteles a külső bejelentési csatorna működtetésére, valamint a bejelentések fogadására és nyomon követésére.

Csak Budapesten 65 ezer vállalkozást érint

Vagyis a panasztörvény az uniós irányelvnek való megfelelés jegyében született. A visszaélés-bejelentési rendszer célja pedig az, hogy bizalmas és biztonságos csatornát biztosítsanak a feltárt jogsértések kivizsgálására, és egyúttal megvédjék a bejelentőket az esetleges retorziókkal szemben. Legtöbbször ugyanis a dolgozók és/vagy a céggel kapcsolatba kerülő alvállalkozók, beszállítók értesülnek a jogsértésekről, ők azok, akik bizonyítékokkal rendelkeznek, azonban a megtorlástól való félelem miatt ezek jelentése sokszor elmarad.

A bejelentési rendszer kiépítése kötelező, csak a tízezernél kisebb önkormányzatok vagy az ötvennél kevesebb embert foglalkoztató intézmények mentesülhetnek alóla. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy több önkormányzat megosztva működtesse a rendszert. A bejelentővédelmi előírásokat fokozatosan vezetik be:

• 2023. július 24-től a legalább 50 főt foglalkoztató állami szervek és gazdasági társaságok, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató gazdasági társaságok,
• 2023. december 17-től minden legalább 50 főt foglalkoztató szervezet, függetlenül attól, hogy állami vagy magánkézben van, továbbá
• 2025. január 1-től a legalább 50 főt foglalkoztató önkormányzati szervek, valamint a tízezer főnél több lakosú települések helyi önkormányzatai.

A törvénynek való megfelelés komoly terhet ró a legalább 50 főt foglalkoztató cégekre. A december 17-i határidő csak Budapesten mintegy 65 ezer vállalkozást érint.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a bejelentéseket szóban vagy írásban is meg lehet tenni, amelyeket a lehető leggyorsabban, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül ki kell vizsgálni, amely csak indokolt esetben hosszabbítható meg. A kivizsgálást egy kijelölt személy vagy szervezeti egység végzi, és bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható.

A bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell

• a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
• a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
• az okozott sérelem orvoslásáról és
• indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt és

• ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
• alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenesen kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelemre át kell adni.

A törvény eredetileg biztosította volna, hogy „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is” lehessen bejelentéseket tenni. Ezt a fejezetet azonban Novák Katalin államfő politikai vétója miatt a parlament kivette a jogszabályból.

(Borítókép: Cancan Chu / GettyImages)