Egy 65 éves magyar szíve olyan, mint egy 85 éves svédé

Az osztrákokhoz képest 1989-ben hazánkban 15 ezer férfi és 5,5 ezer nő életét lehetett volna megmenteni, ha időben orvoshoz fordulnak. Azóta ugyan évről évre csökkent az elkerülhető halálozások száma itthon, de uniós összevetésben ez még mindig rendkívül magas nálunk. Ausztriához viszonyítva 2018 óta évente tízezerrel több embert veszítünk el olyan betegség miatt, ami megelőzhető vagy kezelhető lett volna.

Megelőztük Amerikát elhízásban

Ha visszatekintünk, 1987-ben minden ötödik férfi szívkoszorúér-betegségben halt meg, a stroke mellett a szív- és érrendszeri betegségek még mindig a vezető halálokot jelentik Magyarországon. Az 55–65 év közötti férfiak nagy részét emiatt veszítjük el. Zsonda László patológusként a megelőzhető szívhalálokokat érintő kutatásával került ki már 1986-ban az Egyesült Államokba. Megállapította, hogy ha a sürgősségi osztályon azonnal tudják azonosítani, hogy a súlyos szívpanaszokat koszorúér-trombózis okozza, vérrög oldásával meg lehet akadályozni az esetleges hirtelen szívhalált. A Cleveland Egyetem kórházában végzett tudományos munkájáért elismerésben részesült. Annak ellenére, hogy már akkor napi ezer dollár fizetést kapott, visszatért Magyarországra, hogy a megelőzhető halálokokra vonatkozó tapasztalatait itthon kamatoztassa.

Abban az időben Amerikában még több túlsúlyos ember volt, mint itthon, de már ott akkor kezdődött kialakulni egyfajta mozgáskultúra, mindennapos volt a futócsoportok látványa. Mára ott tartunk, hogy elhízásban átvettük a vezetést, amiben a magyar lakosság több mint 60 százaléka érintett, míg az amerikaiaknál ez 20 százalékra redukálódott

– részletezte a kutatóorvos, aki úgy érezte, hogy a patológián szerzett tapasztalatait a megelőzésre akarja fordítani. Ezért belgyógyászszakvizsgát tett a nyíregyházi kórház belgyógyászati osztályának kardiológiai intenzívén, majd sürgősségi orvosaként többek között a súlyosabb szíveredetű panaszokkal érzők életét is próbálta nap mint nap megmenteni.

Döntő a kórháztól való távolság

Már akkor megfigyelte az életesélyeket befolyásoló területi eltéréseket. „Akik a központi kórházhoz közel, a városban éltek, nagyobb arányban kezelhető állapotban lettek beszállítva, a távolabbi kistelepülésen élők jellemzően otthonukban hunytak el” ‒ mondta Zsonda László. Rámutatott: ezeken a pár száz fős településeken nem volt háziorvos. Ebből kiindulva létrehozta Szívőrangyal nevű szolgáltatását 2018-ban ami az Egészségügyi Informatikai Konzultációs és Telefonos Riasztásos Rendszeren alapuló telemedicina. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében videókapcsolattal, informatikai hálózattal felszerelt rendelőkben kórházi gyakorlattal rendelkező szakképzett asszisztens fogadja a betegeket, a vizit online kapcsolaton keresztül, a szakorvos közreműködésével valósul meg, majd szükség esetén személyes orvos–beteg találkozóra is sor kerül.

Kérdésünkre, hogy ez mivel nyújt többet, mint az általunk is részletezett kormányzati telemedicinás pilotprogram, a főorvos elmondta: „folyamatos ellátásról van szó, nem heti 1-2 alkalommal érkező egészségügyi szolgáltatásról. Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Miskolcon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Ózdon vannak telepített praxisaik 20-20 kilométeres távolságon belül olyan településeknél, ahol nincs háziorvos, vagy a mi szolgáltatásainkat választják a betegek”.

Életmentő lehet a telemedicina

Zsonda László határozottan hisz abban, hogy a szolgáltatás országos programmá tétele hosszú távú megoldást jelentene a tartósan alapellátás nélkül maradt területeken. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használatával a digitális EKG, pulzoximéter, phonendoszkóp, vércukorszint-, vérnyomásmérő által közvetített adatok eljuttatásával a vármegyei központokban tartózkodó szakorvosokat konzultációra be lehet vonni, és szükség esetén több, a területen illetékes, speciálisan képzett szakorvos tudását is igénybe lehetne venni. 

Egyfajta, a beteg számára előnyös alap- és szakellátási hibrid valósulna meg. Hónapokkal rövidülhet a ellátás azzal, hogy a beteg egyetlen komplex vizsgálat során kap diagnózist, megfelelő gyógyszert.

A belgyógyász szerint a klinikai háttérrel is rendelkező háziorvosi rendeléssel egy magasabb szintű betegellátási forma valósulhat meg. Szívőrangyal applikációjukban el lehet tárolni az egészségügyi dokumentumokat, a kórházi zárójelentéseket, az ambuláns lapokat, a röntgen-, CT-, MRI-leleteket, laboreredményeket, egyfajta egészségügyi profilt létrehozva. A sürgősségi osztályra érkezőknél gyakori probléma, hogy ezek az adatok hiányoznak vagy nem érhetőek el, ezért ismételt azonnali vizsgálatok elvégzésére van szükség a hatékony kezeléshez. Az EESZT-t ugyan ilyen irányba fejlesztik, de a lapunknak nyilatkozó szakorvos megjegyezte, náluk ez már a napi gyakorlatban működik. Telemedicinás rendeléseik során diagnosztizáltak már leukémiát, kétoldali tüdőgyulladást, érszűkületet, szívinfarktust, és sok egyéb más kritikus állapotú betegséget is.

• Az egyik említett kisvárosban egy 20 év körüli fiatal fordult hozzájuk 3 napon túl fennálló 39-40 fokos láz miatt. A helyszíni vérvétel után napokon belül kiderült, hogy leukémia áll a háttérben, és korai diagnózissal azonnal továbbították az illetékes hematológiai osztályra, ahol megkezdték kezelését. Érdekes, de a náluk térítéses ellátást azért választotta a fiatalember, mert háziorvosa csak tüneti kezelést írt elő, amitől nem javult az állapota.
• Egy 50 körüli cukorbeteg nő kisebesedett lábbal érkezett vizsgálatra, kiderült, hogy érszűkülete miatt azonnali műtétre szorul. A belgyógyász szerint az ellátás hiányában két éven belül amputációra került volna sor.
• Egy 60 körüli férfi lázmentes, elhúzódó nehézlégzéssel érkezett, kétoldali tüdőgyulladás gyanújával Miskolcra szállították, ahol intenzív osztályra kerül. Volt olyan is, aki rendelőjükbe szívinfarktussal érkezett, azonnal rohamkocsit hívtak hozzá.

Öregebbek vagyunk a svédeknél

Kérdésünkre, hogy miért nem maguk értesítették a mentőt, Zsonda László elmondta, jellemző a hátrányos helyzetű településeken élőkre, hogy alulreprezentálják állapotuk súlyosságát, csak akkor fordulnak a legközelebbi orvoshoz, ha nagy baj van. Ebből adódóan ezekben a térségekben a lakosság egészségügyi állapota még rosszabb, pedig az átlagos magyar életkilátásai is rosszabbak az unión belül, Nyugat-Európához képest 7 évvel alacsonyabb a születéskor várható élettartam.

Egy 65 éves magyar férfi szívének érrendszere olyan, mint egy 85 éves svéd emberé

‒ ismertette nemzetközi kórboncnoki tapasztalatai alapján a Szívőrangyal-rendszer alapítója. Ennek okát a mozgásszegény életmód mellett abban látja, hogy kevésbé vagyunk egészségtudatosak, a dohányosok száma még mindig magas itthon, valamint abban, hogy a „magyar konyha jó, de nem igazán szívbarát.” Gondolva itt arra, hogy a zsíros ételek megterhelik az érrendszert, csakúgy, mint a túlzott sófogyasztás, de a finomított szénhidrátok nagymértékű bevitele is negatívan hat a szervezetre.

A kardiológiai profilú sürgősségi orvos szerint a prevencióval, a mindenki számára elérhető színvonalas alapellátással az életnyereség mellett gazdasági előnyök is jelentkeznek. Az előrehaladott stádiumban történő kezelés jóval nagyobb egészségügyi kiadással jár. Mint megjegyezte, először a konzultációs rendszerhez való országon belüli hozzáférést kell javítani, azután lehet a diaszpórára is kiszélesíteni az ellátási rendszert, és akár aktív egészségturizmust kiépíteni.

A diaszpórának is segít a távgyógyítás

Zsonda László elmondta, hogy, a mintegy 121 országokban élő magyar páciensek már használják az általuk kidolgozott informatikai lakossági egészségügyi szűrést. Elsősorban magyar nyelven, most bővítik az angollal. Személyes tapasztalatai szerint is a nyelvet még nem beszélő, külföldön munkát vállaló magyarok több problémába ütköznek egy esetleges betegség idején: nem értik a leleteket, a képi diagnosztikát, pedig szeretnének tisztában lenni állapotukkal, ezért ezeket lefordítják nekik.

A doktor arra is kitért, hogy egy gyors konzultációban még a tengerentúlon is tudják a magyarságot segíteni abban, hogy szükséges-e orvoshoz fordulniuk, vagy akár sürgősségi ellátást indokolhat a helyzet. Az Egyesült Államok mellett Ausztráliában és Új-Zélandon is tartottak online szaktanácsadást. Az orvos kiemelte: a technikai fejlődés, a digitalizáció határtalan lehetőséget nyújt az egészségügyi ellátás területén. Lapunknak úgy fogalmazott, nem véletlen, hogy a döntéshozók itthon is felismerték ennek a jelentőségét, és hasonló irányban indultak pilotprogramok. Mindemellett úgy véli, a telemedicinával akár korcsoportokhoz igazított szűrési csomagok is könnyen megvalósíthatók, amivel megyénként minimum napi 15-20 ember életét lehetne meghosszabbítani.

(Borítókép: Magyar Máltai Szeretetszolgálat)