Áder János szerint nem érdemes ilyen konferenciákat szervezni

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke példaként elmondta, hogy a Kárpát-medencében az éghajlat változása miatt másfajta fákat vagy szőlőt kell majd telepíteni, és szárazságtűrő gabonákat kell nemesíteni, „mivel a nemesítés akár 20 évig is tarthat, versenyt futunk az idővel”. A volt köztársasági elnök ugyanakkor kiemelte, hogy sok apró megoldással előrébb lehet jutni, és az átlagember is tehet a környezet védelméért azzal, ha kevesebbet és mértékletesebben fogyaszt, szelektíven gyűjti a hulladékot, a használt étolajat nem a lefolyóba engedi, hanem leadja az erre kijelölt helyen.

Nem érdemes klímakonferenciát rendezni?

Áder János kérdésre válaszolva az MTI szerint azt a véleményét fogalmazta meg, hogy

nem érdemes semmilyen klímakonferenciát rendezni. Dubajban összejött majdnem 80 ezer ember két hétre, de ennyi ember nem tud se tárgyalni, se megállapodni.

November 30-án kezdődött az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye (UNFCCC) részes államainak csúcstalálkozója (COP28) Dubajban. A két héten át tartó klímacsúcson csaknem 200 ország és körülbelül 70 ezer ember vett részt, köztük államfők, miniszterelnökök, cégvezetők, klímaaktivisták és kutatók. Az idei COP-ról Ürge-Vorsatz Diána fizikust, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökét, a CEU professzorát, aki szintén részt vett az eseményen, itt kérdeztük. A konferencia zárónyilatkozatáról itt számoltunk be.

Áder János álláspontja szerint a G7 országoknak, vagy még inkább a G20 országoknak kellene megállapodniuk, hiszen ők felelnek a kibocsátás 80 százalékáért, ugyanakkor náluk megvan a technológia, a tudás és a forrás ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a károsanyag-kibocsátást.

A volt köztársasági elnök a Paksi Atomerőmű vagy a Mátrai Szénerőmű bezárása mellett érvelőknek azt üzente, hogy Magyarország hozzájárulása a globális felmelegedéshez még ezek működésével is csupán 0,13 százalék.

Áder János kitért a jövőre induló italcsomagolás-visszaváltási rendszerre is, amelynek köszönhetően az üvegek, a pet-palackok és a fémdobozok is visszaválthatóak lesznek. Kérdésre válaszolva ismertette, hogy Magyarországon jelenleg a műanyagok 33 százalékát hasznosítják újra, ezt akarják először 67 százalékra, majd 90 százalékra emelni. Elmondása szerint a műanyagok esetében az újrahasznosítást nehezíti, hogy az újrafeldolgozás során minden alkalommal romlik a műanyag minősége, ezért friss anyagot is kell hozzá keverni, „a fémnél nincs ilyen probléma”.

A kuratóriumi elnök kifejtette, hogy 1960-as évek közepén még kétmillió tonna műanyagot használtak fel világszerte, mára ez majdnem a kétszázszorosára nőtt. Másodpercenként húszezer pet-palackot adnak el, egy műanyag palack legyártása öt másodperc, használata átlagosan öt perc, a lebomlása a természetben pedig 500 év. Felhívta a figyelmet a mikroműanyagok problémájára is, amelynek súlyosságát jelzi, hogy már az emberek szervezetében is megtalálhatóak, és nem ürülnek ki teljes mértékben.

66 kilogramm élelmiszer a kukában

Áder János az élelmiszerpazarlásról szólva hangsúlyozta, hogy

egy átlagos magyar állampolgár évente 66 kilogramm élelmiszert dob a kukába. Ez nemcsak pénzkidobás, hanem a felesleges vásárlás miatt egyre többet is kell termelni, amelyhez egyre több földterületre van szükség. Emellett pedig a kidobott élelmiszer rohad, ami metánkibocsátással jár.

A volt államfő beszélt arról is, hogy Európában az emberek átlagosan 26 kilogramm textilt vásárolnak évente, amelyből 11 kilogrammot kidobnak. Ráadásul az ENSZ felmérése szerint a vásárolt ruhák egyharmadát csak egyszer vagy egyszer sem veszik fel, miközben a vízszennyezés 20 százalékáért a textilipar felel.

Áder János az elektronikus eszközökkel kapcsolatban is felhívta a figyelmet az újrahasznosítás fontosságára. Példaként említette, hogy ma egy tonna kőzetből nagyjából két gramm arany nyerhető ki, míg egy tonna használt mobiltelefonból 300 gramm. Végül beszámolt az idén második alkalommal megrendezett fenntartósági expóról, amelyen 140 cég mutatkozott be. Be is mutatott ezek ötleteiből néhányat, így a cukornádból és kukoricából készült tányérokat, az utántölthető fújós dezodort, a sörgyártás melléktermékéből, a sörtörkölyből készült granolát, őrölt műanyagból készült burkolóanyagot, és rövid idő alatt komposztot készítő eszközöket.

Áder Jánossal szeptember készítettünk interjút, itt olvashatja.

(Borítókép: Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadást tart a fenntarthatóságról a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium diákjainak 2023. december 13-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)