Orbán Viktor szerint Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszországot, de nem lehet lebeszélni a harcról

Exkluzív podcastinterjút adott Orbán Viktor a Mandiner Reakció és Stratéga című műsorában, ahol Ukrajna uniós csatlakozásáról, a Zelenszkij-találkozóról, Ursula von der Leyenről, a szuverenitásvédelemről és Szoboszlai Dominikről is kérdezte Kacsoh Dániel és Pócza István.

• Orbán Viktor Európa ünneprontója? Elsőként arról kérdezték a miniszterelnököt, mit szól ahhoz, hogy a Politico az idei év ünneprontójának nevezte az ukrajnai álláspontja miatt, és hogy a lap szerint túszként tartotta fogva Brüsszelt, hogy pénzt szerezzen. Orbán Viktor úgy felelt, hogy „ha rossz a buli, akkor az ünneprontó nagyon is hasznos”. Megjegyezte azt is, hogy a lapot nem Európából szerkesztik, így az egy „Európán kívüli nagy politikai szereplő véleményét tükrözi az európai politikáról”. Orbán Viktor szerint a magyarok álláspontját soha nem az határozza meg a szakpolitikai kérdésekben, hogy kapnak-e pénzügyi támogatást az uniótól, vagy sem. Szerinte bár lehetnek pénzügyi alkuk, mély szakpolitikai kérdésekkel nem szabad összekapcsolni. Kiderült, hogy sok politikust látott már megbukni emiatt.
• Mikor jönnek az uniós pénzek? A Brüsszeltől várt uniós forrásokról a miniszterelnök úgy fogalmazott: hisszük, ha látjuk. Elmondta, hogy Magyarország minden feltételt teljesített és minden kérdést megválaszolt, ezért nem léphetnek fel további, az ország működésével kapcsolatos valódi kifogások. A miniszterelnök szerint az uniós pénzek járnak Magyarországnak, és nem kell érte tennünk semmit, hiszen a hétéves költségvetést közösen fogadták el az uniós országok. „Nem vagyok hajlandó pénzügyi kérdésekről stratégiai vagy szakpolitikai alkukat kötni” – szögezte le.
• Mit lehet tudni az Orbán–Zelenszkij-találkozóról?  Orbán Viktor Argentínában, a frissen megválasztott elnök beiktatásán járt, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. „Együtt ültünk a páholyban, ha ezt találkozónak lehet nevezni, miközben a nép éljenezte a frissen megválasztott argentin elnököt” – mondta, hozzátéve, hogy ezt nem nevezné tárgyalási helyzetnek, Zelenszkijnek azonban volt mondandója Orbán Viktor számára, és valóban váltottak néhány szót. Ezek közül kiemelte a kisebbségi törvényeket, amelyekkel nyolc évvel ezelőtt elvették a kárpátaljai magyarok jogait, és most, karácsony közeledtével, a „Szentlélek sugalmazására” visszaadták. De Orbán Viktor nem fűz nagy reményeket az új törvényekhez, és véleménye szerint a 2015-ös törvényt kell visszaállítani.
• Mi várható az idei utolsó uniós csúcson? A miniszterelnök szerint az Európai Unió szörnyű hibát készül elkövetni Ukrajna európai integrációs törekvéseivel kapcsolatban, és meg kell őket akadályozni akkor is, ha csak Magyarország áll szemben az unióval. A csatlakozásnak világosan szabályozott keretei vannak, amelyeket maradéktalanul teljesítenie kell, ahogyan azt anno Magyarország is tette. Szerinte a csatlakozási tárgyalás megkezdéséhez is fel kell mutatni egy minőséget, de Ukrajna nincs abban az állapotban. Tévedésnek nevezte, hogy geostratégiai okokból az EU mégis megkezdené a tárgyalásokat. „Ezzel tönkretesszük az Európai Uniót” – figyelmeztetett.
• Mikor ér véget az ukrajnai háború? A miniszterelnök szerint egyre többen mondják azt, hogy Ukrajna nem fog nyerni a frontvonalon, amivel egyetért, sőt ő már az elején is ezt vallotta. Úgy véli, nem lehet lebeszélni Ukrajnát a harcról, de nem valószínű, hogy az le tudná győzni Oroszországot. „És nem is készült semmilyen B terv, csak ez a győzelmi terv, ami befuccsolt” – mondta. Orbán Viktor úgy véli, hiába juttat az Európai Unió segélyeket Ukrajnának, nem lehet látni a háború végét, így ez egy kijárat nélküli csapda. Az EU-s országok közül pedig csak Magyarország nem tolja el a felelősséget magától, mindenki más hárít. „Ne ringassuk magunkat abban az illúzióban, hogy képesek lesznek az ukránok a mi támogatásunkkal megnyerni ezt a háborút” – fejtette ki.  
• Szabad-e találkozni Vlagyimir Putyinnal? Orbán Viktor szerint nem hordoz morális tartalmat a különböző politikai vezetőkkel a találkozás, mint ahogyan a Nyugat gondolja. Az a véleménye, hogy a politika az eredményekről, a következményekről és a valóságról szól, „ezért, hacsak valami egészen elképesztő ok nincs rá, mindig találkozni kell, mindig tárgyalni kell” – szögezte le.  
• Párizsi találkozó után: épül az Orbán–Macron-tengely? „Egy olyan kocsi, aminek egy nagy kereke van, meg egy kicsi, az nem működik” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy tudnunk kell, hol a helyünk. Kiemelte, Franciaország egy hatvan-egynéhány milliós ország, ami atomhatalom, saját űriparral és erős gazdasággal, Magyarország pedig nem ez a kategória, ezért Macron elnökkel nem azonos súlyú partnerekként tárgyaltak. Elárulta, hogy a tárgyalásaik Macronnal mindig izgalmasak, mert nagyobb összefüggésekről szólnak, nem pedig konkrét ügyek intézéséről. De beszéltek a migrációról például. 
• Lehet-e egy tízmilliós ország gazdaságilag szuverén?  Orbán Viktor szerint Magyarország „ideális randevúhelyszín” a keletieknek és a nyugatiaknak, ezért Orbán Balázs politikai igazgatóval és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel egy kollektivitáselméletet dolgoztak ki. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mondjuk egy vidéki nagyváros ipartelepén egymás mellett áll egy német autógyár meg egy akkumulátorgyár, ami egyébként szállítani fog ennek a gyárnak” – majd szimbiózisnak nevezte a nyugati és keleti cégek magyarországi összefonódását. Szerinte ez igaz az elektronikára, informatikára és más modern gazdasági ágazatokra is. Arról is beszélt, ha ez nem így működne, akkor „Magyarország érdektelen, szegény perifériája lenne Nyugat-Európának”.
• Kitől kell védeni a szuverenitásunkat? A miniszterelnök szerint a magyar közösség szuverenitását az állami szuverenitáson keresztül lehet megvédeni, a nemzet stratégiájának lényege pedig, hogy „túlélünk mindenkit”.  Úgy látja, hogy a 2022-es választáson az ellenzék kiskapukat talált, amelyeken keresztül „begurították a dollárokat milliószám”, a szuverenitásvédelmi törvénnyel pedig ezeket a lyukakat kell betömködni. 

• Ki legyen Von der Leyen helyett? A lehetőségek közül a miniszterelnök szerint Ursula von der Leyen tűnt a legjobb választásnak, és most is azt gondolja, hogy csak rosszabbat kaphattak volna. De az újraválasztását nem támogatják, azonban egyelőre nincs egyéb ideális jelöltje az Európai Bizottság élére. „Ez megint csak a nagyfiúk játéka” – hangsúlyozta. 
• Önkormányzati választások előtt: elengedte a Fidesz Budapestet? Az önkormányzati választás egy időben lesz Magyarországon az EP-választással. Orbán szerint a Fidesz a KDNP-vel együtt a legnagyobb politikai erő Budapesten is, tehát komolyan veszik Budapestet. Azt is elmondta, hogy hiába nem adja ki az 50 százalékot a támogatottság Budapesten, bármely más párttal összevetve még így is ez a legnagyobb csoport, ezért harcolni fognak Budapesten is. 
• Ki lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje? Orbán Viktor elárulta, még nem tudják, kit indít a kormánypárt Budapesten a főpolgármesteri székért, de a döntésüket nem teszik függővé az ellenzéki oldal állapotától. Elmondta, hogy március elején lesz nyilvános a döntésük. 
• Mikor találkozik Szoboszlai Dominikkel? A miniszterelnök elárulta, hogy egyszer már találkozott Szoboszlaival, de „akkor még nem volt ilyen nagy király, mint most”. A telki táborában történt a találkozó, de az akkor még nagyon fiatal Szoboszlainak és társainak nem volt „igénye” a miniszterelnökre, amit megért, mert annak idején neki sem volt igénye a tsz-elnökre, amikor meccs után az öltözőbe látogatott. Éppen ezért, mint mondta, ő is nagyon ritkán megy be az öltözőbe, csak akkor, ha hívják. „Miniszterelnökök jönnek-mennek, a Liverpoolban kevesen játszottak Magyarország polgárai közül” – mondta, ezért szerinte az a kérdés, hogy Szoboszlai mikor hajlandó találkozni vele.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!