Magyarországra érkezett a volt svéd miniszterelnök, rögtön beszólt Orbán Viktornak

Tüttő Kata nyitóbeszédében kiemelte, hogy Budapest „ellenálló és hevesen túlélő város, erre a képességére most mindennél nagyobb szüksége van”.

A kormány szemében ez egy bűnös város, a demokrácia egyik utolsó pillére. Meg is indult Budapest ostroma

– jelentette ki a főpolgármester-helyettes, hozzátéve: először elvették a feladataik egy részét, aztán a fejlesztéseiket, valamint az adóbevételeiket. Végül körülbelül fél évvel az önkormányzati választások előtt átírták a választási szabályokat is.

„Hogy miért bűnhődünk?” – tette fel a kérdést Tüttő Kata. A válasza: „Mert mutattunk egy másik utat Magyarország számára. Budapesten az ellenzék feladata nemcsak az volt, hogy működtesse a várost, hanem mutasson egy másfajta kormányzást. Hogy megmutassa, a sokszínű koalíció képes egy irányba húzni, hogy a sokszínűség és a kompromisszumkészség nem gyengeség, hanem erősség”.

Kunhalmi Ágnes: Kértük őket, hogy ne veszekedjünk

Kunhalmi Ágnes úgy vélekedett, hogy Magyarországnak és az Európai Uniónak is nagy a tét a jövő évi választásokon. Az egyik, hogy az ellenzék meg tudja-e őrizni a 2019-ben elnyert „szabad városokat”, ahogy tétnek tartja azt is, hogy megőrizzék esélyüket a 2026-os országgyűlési választásokra.

Az MSZP társelnöke szerint „Orbánnak az a vágya, hogy nagyon megverje az ellenzéket. Orbán vezetni akarja az Európai Uniót a jobboldali, új-jobboldali, szélsőjobboldali barátaival. A tét az, hogy a magyarok igenis fékezzék meg Orbánt. Nekünk kell az uniós választásokon megfékeznünk. 2010 óta pont az a nagy tanulság, hogy az unió nem ment meg bennünket, nekünk, magyaroknak kell orbántalanítani az EU-t”.

A feladat nagyon nagy, az MSZP ezt jelezte az egész országnak, és ellenzéki társainknak is. Mi voltunk azok, akik kértük őket, hogy ne veszekedjünk, ne egymással szembe helyezkedjünk, hanem fogjunk össze, mert egy ilyen autoriter rendszerben csak egy teljes és széles körű összefogással lehet Orbán Viktor rendszerét megbuktatni

– hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes, aki döntő fontosságúnak tartja, hogy „az ellenzék meghallja-e a választók hangját”. Azt állítja, hogy az MSZP meghallotta, ezért hívták tárgyalni az ellenzéki pártokat.

Kunhalmi Ágnes végül arra kérte az ellenzéki szavazókat, hogy ne válasszanak olyan pártokat, amelyek nem akarnak együttműködni, mert a végén, ha kormányzásra kerül a sor, ott is együtt kell majd működni.

Komjáthi Imre: Ez a párt nem udvarol kiábrándult fideszeseknek, a fene egye meg

Komjáthi Imre többek között arról beszélt, hogy az MSZP-sekkel a legigazságtalanabb a magyar politika, mert ha „gúnyolódni, fölényeskedni kell, akkor a kormánypárti nyilvánosság mellett az ellenzék is minket talál meg”.

Közben amikor aláírást kell gyűjteni, kopogtatni kell, vagy akciót szervezni és tüntetni, akkor az összellenzéki körlevélben a helyszín szinte mindig az MSZP helyi irodája. Odakint – nem a televízióban és a címlapokon, hanem a való életben – még mindig mi vagyunk többen

– közölte az MSZP társelnöke.

Komjáthi Imre világossá tette: „Amíg én vagyok az MSZP társelnöke, ez a párt nem udvarol a baloldaliak helyett az úgynevezett kiábrándult fideszes szavazóknak, a fene egye meg. Ábránduljanak ki először rendesen, izomból, ne langyos ténfergővé, hanem rendes szocialistává”.

Stefan Löfven: Magyarország az egyik első áldozata ennek a folyamatnak

Stefan Löfven arról beszélt, hogy tudja, „osztják mélységes aggodalmamat, ami az illiberalizmus feltámadását, a demokrácia elleni támadásokat, valamint a munkavállalók jogai elleni támadásokat illeti”.

Magyarország az egyik első áldozata ennek a folyamatnak Orbán Viktor miniszterelnöksége óta

– jegyezte meg a volt svéd miniszterelnök, arra hívva fel a figyelmet, hogy ez gyakorlatilag egész Európában jelen van, „ez a destruktív erő túláradhat, amellyel nehéz lesz szembeszállni”.

Stefan Löfven úgy látja, „az autoriter rendszerek lassan falják fel a különböző intézményeket. Ez a folyamat erőteljesen halad Magyarországon”. Az Európai Szocialisták Pártjának elnöke két példát említett: az egyik a szakszervezetek pénzügyi működtetését nehezíti meg, a másik az az Alaptörvény-módosítás, amely alapján a honvédségen belül nem működhet szakszervezet.

„Az Orbán-kormány pontosan tudja, hogy mit csinál akkor, amikor támadja a szakszervezeteket. Nem csak gyengíteni szeretnék a munkavállalói szervezettséget, azért is támadják a szakszervezeteket, mert azok rendkívül fontosak egy demokráciában” – jelentette ki Stefan Löfven.